Főrendiházi napló, 1875. II. kötet • 1876. april 8–1878. június 29.

Ülésnapok - 1875-44

: :XLIV. ORSZÁGOS ÜLÉS. Azt méltóztatott mondani, hogy ezen §-al kezében a vallás és közoktatási minister valamennyi felekezeti iskolát, mely a törvénynek nem felel meg, •— pedig a törvény szavaiuak talán a legnagyobb rész a tehetetlenség miatt nem felelhet meg — elközösitheti, bezárhatja. Mély tisztelettel engedelmet kérek, ezen §-ban sem elközösitésről, sem valamely felekezeti iskola bezárásáról nemcsak szó nincs, de ezen §. alapján egyátalában lehetetlen és törvénytelen eljárás volna, a mit valamint eddig egy vallás és közoktatási minister sem kísérlett meg, úgy azt hiszem, soha alkotmányos minister megkísérlem nem fog. Ugyanis azon 15. §. igy szól (olvassa:) „Ha a 11., 12. és 13. §§-ban foglalt föltételeket a hitfelekezetek főhatósága a kormány által félévenként történt háromizbeli megintés után sem teljesitendi, a kormány közös községi iskola felállítását rendelheti el;" (Felkiáltások: Tovább! Tovább!) Tovább igy szól a §.: „s a község felhatalmaztatik azon hitfelekezetekre is kivetni a törvényben megállapított iskolai adót, a melyek a fennebb érintett szakaszokban foglalt feltételeket, a mondott háromszori megintés után sem akarják vagy nem képesek saját felekezeti iskoláikra nézve teljesíteni." Föntartom azon előbbi kifejezésemet, mely szerint ez valamely iskola bezárását, elközösitését egyátalában nem tartalmazza, azt a ministernek lehetetlenné teszi. (Halljuk!) Miról van itt szó? Ha a felekezeti iskola nem teljesíti a fenállásához kötött feltételeket, ha ez iránt háromszor megintetik, akkor a miniszternek joga van — nem mondja a §, hogy minden esetben köteles ezt tenni, a mint eddig nem is tette és nem is tehette a mindjárt fölemlítendő oknál fogva, — hanem megadja az államkormánynak azon jogot, hogy ne bezárassa, elközösitse és annak vagyonát a községi iskola részére lefoglalhassa, hanem mert érdekében van, hogy lényegileg jó iskolái legyenek mindenütt, elrendelhesse községi iskola felállítását, mely mellett a felekezetek is fentarthatják a maguk iskoláit, mert a 10. §-ban adott jog, mely szerint a felekezetek iskolákat tarthatnak fenn, egyátalában nem táraadtatik meg. Igenis nagyméltóságú és méltóságos főrendek, ugyanazon törvény 35. §-ában a községi 5 % iskolaadó kivetésére nézve a 37. §. a felekezeti j iskoláknak fentartotta a jogot, hogy ha a törI vénynek megfelelő felekezeti iskolát tartanak, a községi iskolák fentartására adózni nem kötelesek; de azon esetben, ha ezen háromszori megintés után is be nem következett az iskolák törvényes és megfelelő volta, akkor ezen kivétel, ezen kedvezmény ä 15. §. által megszüntettetik. Hogy ez aggályos lehet a felekezetekre nézve, azt érzem, azt látom, de hogy ez a felekezeti iskola bezáratását, elközösitését foglalná magá! ban, hogy ez volna ezen §-nak következménye, azt nem láthatom be, az ezen §-ban egyátalában indicalva nincs. Most áttérek méltóságos főrendek — és ebben igen rövid leszek, — a most tárgyalás alatt levő törvényjavaslat illető §-ának azon kifejezésére, hogy ha a felekezet a harmadszori megintés után sem felel meg a törvénynek, a közigazgatási bizottság községi vagy állami iskola felállítását hozza javaslatba a közoktatási ministernek. Nagyméltóságú és méltóságos főrendek! Az államnak elsőrendű érdeke, hogy minden erő, mindazon tényezők, melyek az iskolák, a népoktatási ügy felvirágzására igénybe vehetők, lehetőleg egyértelmüleg, lehetőleg karöltve igénybe vétessenek, hogy mint a szathmári püspök ő méltósága igen szépen mondta az átalános vitánál, az egyedül helyes népoktatási politika az lehet, ha minden népiskolának barátja úgy a felekezeti, mint a községi erők, úgy az államnak, mint a társadalomnak összehatő működését idézi elő. Ezen irányban már most nagyméltóságú és mélt. főrendek, — ha valamely helyen a felekezet akár mint kifejezve van úgy a törvény eredeti szövegében mint ő exeellentiájának módosításában, akár tehetetlenség, akár vonakodás, nemakarás miatt, — mert hiszen a felekezetet kényszerítem., hogy iskolát állítson, nem lehet, a felekezetnek ez joga, melylyel szabadon élhet, melylyel azonban, ha nem akar, nem él, de az állam őt nem kényszeritheti, — ha már most a felekezeti iskola, kitűzött czéljának, a törvényben adott követelménynek nem felel meg az időnkénti megintés után sem, mit tehet akkor a minister? Elrendelheti a községi iskola felállítását. Fogja-e elrendelni mindazon helyen, a hol a felekezet nem felel I meg a czélnak; fogja-e az állampénztárból segé-