Főrendiházi napló, 1875. II. kötet • 1876. april 8–1878. június 29.

Ülésnapok - 1875-117

CXVII. ORSZÁGOS ÜLÉS. 387 miért én, ugy mint jelenlévő tiszttársaim is nem járulunk ezen fejezet megszavazásához, s midőn az egész büntető törvénykönyvre megadandjuk helyeslő szavazatunkat, azt nem akarjuk ugy értetni, mintha azzal az ezen fejezetben foglalt határozmányokat is jóváhagynók. Csemegi Károly államtitkár: Én még rövidebb leszek, mint az előttem szólott t. főrendi házi tagok. Egyet nem hallgathatok el, s ez az, a mit ő excellentiája a kalocsai érsek méltózta­tott felemliteni, hogy az által, ha ezen fejezet elfogadtatik, a törvényhozás bűnrészese lesz azon gy ilko sságoknäk. Haynald Lajos kalocsai érsek: A tár­sadalomnak ! Nehogy talán oly állítás ellen mél­tóztassék küzdeni, a mit nem mondtam, ismétlem állításomat. Én azt mondtam, hogy ha igaz azon okoskodás, én annak alaposságát nem akarom sem vitatni, sem az ellenkezőt állítani — hogy a párbaj fenntartásának indoka a társadalomban fekszik, akkor a törvényhozás az igy vádolt tár­sadalomnak bűnrészesévé lesz. Csemegi Károly államtitkár: Feltéve a kérdést ugy, a mint ő excellentiája a kalocsai érsek ur elemezte, hogy t. i. ha igaz, hogy a társada­lom kényszere az, a mely a párbajokat okozza, az esetben a társadalomnak bűnrészese a tör­vényhozás, — erre vagyok bátor röviden kife­jezni nézetemet. [Halljuk!) A törvény, különösen a büntető törvény létező viszonyokat tart szem előtt, tehát nem abstract elméletet, nem csupán theoreticai szempon­tokat, hanem a létező társadalmi és álladalmi viszonyokat kell neki számba vennie. Akármit mondunk is, az kétszer kettő négy, hogy a szá­zadoknak gyakorlata és tapasztalata bebizonyí­totta, hogy a párbajt törvények nem irtották ki, nem irthatták ki a legszigorúbbak, nem irthatják ki az enyhébbek. A társadalom ezen erős nyil­vánulása folytán minden törvényhozásban — az egy angolt kivéve, a melyre vissza fogok térni — a párbaj fenntartatott, ekként a társadalom ezen nyilvánulását számba kell venni a törvényhozás­nak is, ha csak azt nem akarja, hogy minden párbaj teljesen büntetlen legyen. Hogy pedig az esetben, ha a párbajról nem rendelkezik külön törvény, épen ez következik be •— vagyis az ellenkezője annak, a mit ő excellentiája a kalocsai érsek elérni akar — azt az angol gyakorlati élet bizonyítja. Már Blackstone említi, hogy a birák és esküdtek nem hajlandók kimondani a bűnöst, hogyha párbajban következett be a halál. Volt alkalmam egy másik helyen felemliteni egy angol lord főbírónak charge-át, melyben világosan arra utasította az esküdteket, hogy ha lelkiisme­retökben ugy találják, hogy itt praemeditált emberölés nem forogna fenn, meglehet, hogy ellenkezésbe jönnének Anglia törvényeivel, de Isten és ember előtt kedves dolgot cselekedné­nek. Mit mond ez ? Azt, hogy megsértitek ugyan a törvényt, de ez által Isten és ember előtt ked­ves dolgot cselekedtek. Már én Magyarország törvénykezését nem akarom azon helyzetbe hozni, hogy ez — magát törvényhozóvá legyen kény­telen decretálni, és hogy a biró, a kinek fel­adata a törvényt alkalmazni: a törvény mellőzése, a törvény e megszegése terére lépjen át és ebben Isten és az emberek előtt kedves dolognak lét­rehozatalát legyen kénytelen látni. így állván a dolog, én e kérdésről részle­tesen nem nyilatkozom. Nem marad egyéb hátra, mint a mit az egri érsek ő excellentiája tegnapi beszédében felemiitett, hogy mi ne lépjünk a civilisatiót vezérlő hatalmasságok elé, hanem köves­sük őket szerényen; tehát e tekintetben is a mit a civilisált államok saját törvényeikbe foglaltak, a miben ők feladatuk lehető, a társadalomnak meg­felelő megoldását találják, azt tegyük mi is. Az elv ezen esetre is áll, és én azért kérem mél­tóságtokat, hogy méltóztassanak e fejezetet elfo­gadni. Elnök: (Felkiáltások: Maradjon a szerkezet!) Ha nincs, a ki a szavazást sürgetné, ugy a szer­kezet elfogadtatik. Zichy F. Viktor gr. jegyző' (olvassa a 294. %-t.) Eötvös Dénes b.: Nagyméltóságú elnök ur, méltóságos főrendek! Itt ezen §-nál azt gon­dolom, hogy legalább az orvosokat kellene ki­venni, mert némelykor a párbajoknál épen az által történik a legnagyobb szerencsétlenség, hogy orvos nincs jelen, mert ha orvos lett volna jelen, akkor nem lett volna a sérülésnek halálos következménye. Zichy F. Viktor gr.: Az orvosok világo­san ki vannak véve a büntetés alól.

Next

/
Thumbnails
Contents