Főrendiházi napló, 1875. II. kötet • 1876. april 8–1878. június 29.

Ülésnapok - 1875-44

XLIV. ORSZÁGOS ÜLÉS. 19 tartóztatom a mélt. főrendeket, ennek oka az, hogy némileg szellőztettetett a népoktatási politika, mely hazánkban követtetik, és én épen erre nézve leszek bátor megjegyzést tenui. Mindenekelőtt elismeréssel veszem azt, mit ö méltósága, Zólyommegye főispánja felhozni méltóztatott a mostani főpapságnak a népiskolák ügyének előmozdítása körüli érdemeire nézve; ezen érdemek azonban nem homályosíthatják el az elődök érdemeit, mert ha visszatekintünk a történetre, fényesen fogjuk tapasztalni, hogy a népiskolák felvirágoztatására épen olyan sokat tettek az előző egyházférfiak is. Megvallom, méltóságos főrendek! hogy én részemről első vonalban —- jól kívánnék megértetni — sem az egyházakat sem az államot nem látom hivatva arra, hogy ők a népiskolák felállításáról gondoskodjanak, E részben azt tartom, hogy a leghelyesebb elveket foglalja magában azon igen rövid törvény, mely 1848-ban szentesittetett, t. i. az 1848. évi XX. t.-czikkben látom lefektetve a népiskolák alapításának a leghelyesebb elveit. Ki van abban mondva, hogy minden felekezet köteles a maga iskoláit fentartani. Ez helyes, ehhez kell ragaszkodnunk, mert csak a hanyagságnak és visszavonásnak nyújtatnék előny az által, hogy más állítana fel iskolát, mint az, ki arra első sorban hivatva van; ha pedig ezen népiskolák nem volnának felállíthatok azok által, kik erre hivatvák, akkor segélyeztessenek egyes hitfelekezetek a kormány által. Ezt találom én egyedül igazságosnak. Hogy mégis ettől 1868ban némileg eltértünk, azt csak sajnálnom lehet, mert nem lehet állítani, hogy a népiskolák ügye csak 1868-ban kezdődött fejlődni. Épen az 1848: XX. t.-cz. szellemében járt el a nem alkotmányos kormány és nem tagadhatni, hogy a népiskolák tekintetében, különösen az anyagi oldalt tekintve, épen akkor, rendkívüli előhaladást tettünk. Én tehát azon elvet szerettem volna az 1868. évi t.-czikk által szemmel tartani, hogy szoríttassanak a felekezetek arra, hogy állítsanak fel iskolákat, ha pedig azok nem állithatnak fel, akkor segítse azokat az állam. Akkor nem lenne szükség az 1868. törvénynek a sok oldalról emiitett azon határozatára, hogy be kell záratni vagy államiakká tenni azon iskolákat, a melyek v^gy nem akarják vagy nem képesek magukat kellő karban fentartani. Ha nem akarják magukat fentartani és arra képesek, akkor szoríttassanak arra, ha pedig nem képesek magukat fentartani, akkor segítse az állam. Miért kívánom én ezt? Mert egy pillanatig sem habozom kimondani azt, hogy én a legnagyobb szükségnek tartom, hogy a felekezeti népiskola vallási színezetű legyen. Én ugyanis a népiskolai oktatással a vallásosságot oly kapcsolatban levőnek tartom, hogy ha ez attól elkülönittetik, az csak a vallás és erkölcs kárára fog történni, ennek pedig az lesz a következése, a mit Zólyommegye igen érdemes főispánja is felemiitett, hogy tökéletes indifferentismus fog bekövetkezni, minek eredménye azután az szokott lenni, a mit ezzel fejez ki a classicus író: mens perversa et impia, a miből azután tudjuk, hogy mily eredményeket várhatunk. Én tehát a felemiitett elv szem előtt tartását, s az ahhoz való szigorú ragaszkodást óhajtottam volna leginkább és most is azt tartom, hogy erre az útra kellene visszatérni, s csak ott, a hol egyátalában más mód nincs, volnék hajlandó arra, hogy az az iskola, — legyen az bármily vallású, — fennállási jogosultsággal nem bir. Ez az, a mit az irányzatra és követendő politikára vonatkozólag megjegyezni akartam. Egyebekben nekem az irányzatra és az egyes részletekre nézve eltérő véleményem nincs. (Helyeslés.) Elnök: Ha senki sem kivan szót emelni, az esetben az átalános vitát befejezettnek jelentem ki s miután senki sem nyilatkozott az ellen, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat a részletes tárgyalás alapjául elfogadtassék, a ház határozatául kimondom, hogy az átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadtatott. (Eelyeslés.) Következik a részletes tárgyalás. Zieliy F. Viktor gr. jegyző (olvassa a czímet, az 1—4. %%-t, melyek változatlanul elfogadtatnak; olvassa továbbá az 5. %-t). Batthyány Ferencz gr, jegyző (olvas): „Az 5. §. 3. bekezdésének a) pontjánál a 7. sorban: „saját hatósága" helyett: „saját főhatósága" ajánltatik tétetni. Indokolja ezen módosítást azon tekintet, hogy az iskolai könyvek engedélyezésére csak az illető iskolai főhatóság jogosult, nem pedig az alantas hatóságok."