Főrendiházi napló, 1875. II. kötet • 1876. april 8–1878. június 29.
Ülésnapok - 1875-113
GXIII. ORSZÁGOS ÜLÉS. 301 fogja hozni a törvényhozást, hogy rövid idő alatt a másik hiányon is segítsen. De ha a természetes sorrendet vesszük is, képzelhetetlen bűnvádi eljárást létrehozni azon anyagi törvénykönyv nélkül, mely a bűnvádi eljárással aetióba hozatik. Mi a bűnvádi eljárás feladata? Aetióba hozni az anyagi büntető törvénykönyvet, megszabályozni az utakat és módokat, az eljárásnak azon formaságait, melyek szerint az eszközöltessék, hogy az történjék, a mit az anyagi törvénykönyv rendel. Tehát annak, a mi rendeltetik, előbb megkell lenni, mielőtt léírehozatik azon törvény, mely azt rendeli, miként kell eljárnia annak, a ki a rendelkezést teljesiti. Aetióba hozatala az anyagi törvénynek az alaki törvénynyel, ennélfogva a dolog természetes rendje szerint meg kell lenni az anyagi törvénynek, mielőtt az alaki törvény meghozatik. Nem emlitem azt, hogy technikailag is lehetetlen előbb megcsinálni az alaki törvényt, mint az anyagit; hogy bizonyos elveknek, körvonaloknak, alapintézkedéseknek meg kell lenniök technikai szempontból is, hogy az alaki törvény azokra basirozható legyen. Egy példát azonban, mert ő méltósága Ausztriára utalt, épen Ausztriának legutóbbi törvényhozási időszakából leszek bátor felhozni. Mindnyájan tudjuk, hogy Ausztriában ugy az anyagi, mint az alaki törvény együttes reformja terveztetik. Tudjuk, hogy hosszú időn át két javaslat egymással parallel futott. 1868-ban tárgyalta már az osztrák jogügyi bizottság az anyagi büntető törvénykönyvet, ez megváltoztattatott és újólag tárgy altatott 1870ben; ismerjük a jelenleg szőnyegen lévő új büntető törvénykönyv tervezetét Mi volt az oka mégis annak, hogy az osztrák minister, a kitűnő, nagynevű tudós, Grlaser igazságügy minister, eltérve az előbbi rendszertől, nem egy ideális büntető törvénykönyvhöz, mely kidolgozás alatt volt, hanem az 1852-iki, tehát a tényleg fennálló büntető törvénykönyvhöz alkalmazta a bűnvádi eljárást? Mert meggyőződött arról, hogy ha csak nem vétetik egy biztos alap, egy biztos létező anyagi törvénykönyv kiindulási pontul, lehetetlen, hogy az alaki törvény nehézségei legyőzessenek. Ez volt oka annak, hogy miután sürgősebb volt életbe léptetni az alaki törvénykönyvet, azt a létező anyagi törvényhez alkalmazta, ellentétben az előbbi tervezetekkel, melyek a büntető törvénykönyv tervelt anyagi részéhez alkalmazták a tervelt alaki részt. S épen az igen kitűnő igazságügyministernek a törvényjavaslat indokolása alkalmával kifejezett szavai, hogy t. i. teljes tudatával bír annak, hogy azon esetben, ha az új anyagi törvénykönyv életbe lép, az alaki törvények bizonyos intézkedései kell hogy módosuljanak: bizonyitják be azt, hogy előbb alaki törvényt készíteni, mielőtt az anyagi megvolna, azon kilátás nélkül, hogy azt később, midőn az anyagi is létre jött, változtatni kell, — lehetetlen. Minthogy tehát az anyagi törvénynek természeténél fogva meg kell előznie az alakit, ennélfogva a kormány szükségesnek látta ezt előbb benyújtani, s bátor vagyok ismételni, hogy a kormány rövid idő múlva a törvényhozás közreműködését a büntető törvénykezés egész vonalán igénybe fogja venni. [Helyeslés.) Ajánlom a törvényjavaslatot a mélt. főrendeknek elfogadás végett, {Helyeslés) Samassa József egri érsek: Egészen közvetlenül t. államtitkár ur felszólalása előtt vettem magamnak bátorságot, hogy szerény nézeteimnek kifejezést adjak és azért nem titkolhatom el csodálkozásomat a fölött, hogy ezen közvetlenség daczára is ő méltósága oly dolgokat hallott az én beszédemből, melyeknek épen ellenkezőjét mondottam: t. i. azt méltóztatott mondani, hogy én alapelvül absolut igazságról szólottam; nem, sőt azt mondottam, hogy igenis helyeslem azt, hogy az egyesítési elméletet fogadták el, mert az a keresztyén megváltási eszmének felel meg. Én csak azt találtam a magam részéről a törvényjavaslatban hiányosnak és találom ezen discursusa után is, hogy két alapelv közt, t. i. az igazság és hasznosság közt, a kellő viszony nincs kifejtve a törvényjavaslatnak egyes részleteiben. Ha ő méltósága azért, mert én örök igazságról szólottam, mely különben a birót és törvényhozót kizárólag minden különbség nélkül ugy köti, mint engem, mert csak ezen örök igazság lehet irányadója azon igazságnak, melyet az emberek gyakorolni tartoznak, hivatva vannak, [Elénk helyeslés a főpapok padjain,) ha tehát ezen örök igazság szolgáltatott alkalmat arra, hogy absolut igazság elmélete ellen habár érdekes alakban, de ismeretes érvek felein ütése mellett
