Főrendiházi napló, 1875. II. kötet • 1876. april 8–1878. június 29.
Ülésnapok - 1875-92
220 XCII. ORSZÁGOS ÜLÉS. igazoló bizottságnak adatik ki jegyzékbevétel végett. Következik azon törvényjavaslatok és határozatok érdemleges tárgyalása, melyek az utóbbi ülés határozata következtében a mai ülés napirendjére tűzettek ki. Zichy F. Viktor gróf jegyző (olvassa a \ bizottság jelentését az 1818. évi XXXIII. t.-czikk alapján felvett 158 millió ezüst forintnyi kölcsön első felének kibocsátásáról szóló zárszámadásra vonatkozólag, — a képviselőház zárszámadási bizottságának jelentését s a, képviselőháznak erre \ vonatkozó határozatát, r iaely következő): ,3035. Következett ezután a zárszámadási bizottság jelentésének tárgyalása „az 1873. évi XXXIII. t.-ez. alapján felvett 153 millió o. é. ezüst forintnyi kölcsön első felének kibocsátásáról"; -— melyben az emiitett bizottság a következő határozati javaslatot terjeszti elő: „Minthogy a ni. kir. pénzügyminister az 1873. évi XXXIII. t.-czikkel adott megbízását a 153 milliós o. é. ezüst forint első felének, azaz 76 Va millió o. é. ezüst forintnak felvétele és ennek értékesítése iránt, valamint a kölcsön törlesztésére szánt, az államjószágok eladásából folyó bevételek kezelése tekintetében pontosan teljesítette, ezen kölcsön elhelyezésére nézve minden további felelősségtől felmentetik. A ház a zárszámadási bizottság által előterjesztett határozati javaslatot elfogadja s ugyanezt szokott módon tárgyalás és szíves hozzájárulás végett a főrendi házzal közöltetni rendeli.* Elnök: Méltóztatnak elfogadni e határozatot? [Elfogadjuk!) Elfogadtatott. Következik a másik határozati javaslat. Zichy F. Viktor gr. jegyző {olvassa az 1874. XIV. t.-czikk alapján felvett 158 millió forintnyi kölcsön 2-ik felére vonatkozó bizottsági jelentést és a képviselőháznak ide vonatkozó határozatát, mely következő): ,3036. Tárgyaltatott a zárszámadási bizottság jelentése az 1874. e'vi XIV. t.-czikk alapján felvett 153 millió o. ért. ezüst forintnyi kölcsön Il-ik felének kibocsátásáról, melyre nézve a bizottság a következő határozati javaslatot ajánlja a képviselőháznak: „A magyar királyi pénzügyminister az 1873; XXXIII. törvény czikkben elhatározott 153 millió o. é. ezüst forintnyi kölcsön II-dik felének kibocsátásánál az 1874. évi XIV. törvényczikkben nyert felhatalmazás alapján kötött és az 1875 : XVII. t.-czikkel törvénybe Iktatott egyezmény értelmében járván el, ezen kölcsön felvétele tekintetében minden további felelősségtől felmentetik. A ház az előterjesztett határozati javaslatot elfogadja, s erről tárgyalás és szives hozzájárulás végett szokott módon a főrendi házat értesíteni határozza." Elnök: A képviselőház zárszámadási bizottságának jelentését felesleges felolvasni, mert ez teljesen homogén az előbbivel, a pénzügyministernek erre nézve is kötelességévé tétetett, hogy a kölcsön megkötése után jelentést tegyen a háznak, mi megtörtént és mind az állami számvevőszék, mind a zárszámadási bizottság, mind pedig a képviselőház rendben találta, mint a feltételeknek megfelelőt. Van-e, ki hozzá kivan szólani? [Elfogadjuk!) Ha nincs, méltóztassanak felállani azok, kik* az 1873. XXXIII. t.-cz. és 1874. XIV. t.cz. alapján felvett 153 millió forintnyi kölcsönre vonatkozólag a képviselőház határozatát elfogadják. [Megtörténik).^ szerint a határozati javaslat országos határozattá vált. Következik Magyarországnak az 1878-diki párisi közkiállitáson leendő részvételével járó költségek fedezéséről szóló törvényjavaslat. Zichy F. Viktor gr. jegyző [olvassa a hármas bizottság jelentéséi). Trefort Ágoston, helyett, kereskedelmi minister: Méltóztassanak megengedni, hogy ha az indokolás fel nem olvastatik, röviden reassummáljam annak tartalmát. A Parisban rendezendő kiállítás genesise átalában ismeretes. A franczia nép be akarja mutatni virágzó iparát, ennélfogva a világ minden államát, a melyek ily kiállításokban részt venni szoktak, felhívja a résztvételre. Ily felhívást kapott az osztrák és a magyar kormány is, és a kormány azt hitte, hogy nemzetgazdászati és politikai okoknál fogva is hiba volna, ha a kiállításban részt nem vennénk. A hasznot, mely belőle származik, lehetetlen kiszámítani: mert vannak dolgok, melyeket számokban kifejezni nem lehet; de meg vagyok győződve, hogy káros befolyást gyakorolna reánk,