Főrendiházi napló, 1875. II. kötet • 1876. april 8–1878. június 29.

Ülésnapok - 1875-58

LVIII, ORSZÁGOS ÜLÉS. 83 világosan benne van, hogyha még vannak módosítandó és változtatandó dolgok, azok elintéztethessenek a kormány által és itt a mi a domesticát illeti, ha azt fogják látni, hogy egyik vagy másik a domesticát nem birja meg, a változások meg fognak történni. Ennélfogva én részemről a törvényjavaslatot a közjó tekintetéből elfogadom, a mely mellett minden magán érdeknek háttérbe kell szorulnia. Jól mondta t. barátom a veszprémi főispán, hogy azon épületben, a mely a közigazgatás minden szabályát magában foglalja, ez betetőzés; ennél tovább nem megyek, mert hogy az új gépezet, melyet bele fogunk alkalmazni, megfelel-e e középület rendeltetésének, ez sok tényezőtől függ, és itt eltérek ő méltóságától, mert azt tartom, számba kell venni a ragaszkodást a régi intézmények iránt s ha netán az illető factorok visszavonulnának és a törvényhozás nem számithatna azon factorokra, a melyeknek közreműködése szükséges, akkor bizonyára sokkal nehezebben lehetne a szervezést keresztülvinni. Hanem ugy tekintem e törvényjavaslatot, mint utolsó próbáját annak, hogy bennünk magyarokban megvan az önkormányzat iránti ragaszkodás, mert tagadom azt, hogy ki volna ölve ez által az önkormányzat, tagadom, hogy nem nyertünk, ha komolyan részt akarunk venni a közigazgatásban s tagadom, hogy vissza ne helyezhessük magunkat oly jogokba, melyeket nem élvezünk; de ha ezt nem fogjuk tenni, akkor ne okozzunk senkit, csak magunkat, ha közönbösségünk miatt már is elég csorbát szenvedett autonóm rendszerünk romjai felett, a rideg államhatalom lesz majd kénytelen szabadságunk rovására és mellőzésünkkel szőtt rend s engedelmesség hirdető lobogóját, bizonyosan nem az ország kényelmére, kibontani. Ez eventualitásnak pedig nem akarnám hazámat kitenni, — s miután meggyőződésem, hogy ezt meggátolhatják a czélba vett közigazgatási törvényeink, — ezek pedig nem jöhetnek előbb létre, mint ha a hatósági területek szabályozása megtörténik, az erről szóló, előttünk fekvő törvényjavaslatot elfogadom. {Helyeslés. Kálnoky Dénes gr.: Nagyméltóságú elnök ur, mélt. főrendek! Én magam is osztozom az előttem szólott t. báró urnak véleményében, annyival is inkább, mert meg vagyok győződve arról, hogy mind geographiai, mind pedig más saját viszonyainkból fejlődött nehézségeknél fogva egy oly területi rendezés, mely az átalános közérdeknek s igy egyesek érdekének is megfeleljen, csakugyan a lehetetlenségek sorába tartozik. Ezen szempontból indulva ki, a jelen törvényjavaslat, minthogy az, a mint a veszprémi főispán ur által is hatályosan előadatott, a közigazgatásnak jobb és gyorsabb eszközlését fogja biztosítani, vagyis azon törvényeknek, melyek hozattak, életbeléptetését eszközölni, — mindenesetre teljes méltánylatunkat érdemli. Marad ugyan kívánni való hátra, és ez nézetem szerint az, hogy ezen törvényjavaslat, vagyis a megyék kikerekitése csakis a legszükségesebbre terjesztetett ki, nem pedig a szükségesre is, már pedig a részletes rendezkedés mindig új rendszabályokat és intézkedéseket von maga után, melynek hátrányos következményeit a törvényszékek rendezésénél sajnosán kellett tapasztalnunk. Továbbá kivánatos lett volna, hogy azon elv fentartása, melynél fogva azon törvényhatóságok, melyek a házi pénztár kiadásainak terhét nem birják, beosztandók és egyesitendők, mondom, ebből kiindulva a barczasági vidék vagyis Brassó vidéke, mint a melynek területi fekvése nemzetgazdasági, ipari és kereskedelmi viszonyainál fogva Háromszékkel összeköttetésben áll, hogy az a megyével egyesittessék, és hogy Udvarhelyszék, Fogaras vidéke, Kis-Küküllőmegye, a feloszlatott Felső-Fehérmegye és az újonnan felállított Nagy-Küküllőmegye részéből kiegészíttessék. Végre még az is kivánatos, hogy Brassó és Szeben városok, mint önálló törvényhatóságok megtartassanak; mert ezen városok suprematiájokat, — a mint azt eddig a tapasztalás mutatja — fentartani tudták és — úgy hiszem — jövőre is fenn fogják tartani azon megyében, holott a beosztott magyar és rumán polgároknak joggyakorlata illusoriussá fog tétetni. De nem tekintve mindezeket, a mint mondottam, miután az előttem szólott szónokok bővebben kifejtették szükségességét annak, hogy ezen törvényjavaslatot jelenleg úgy, a mint alkotva van, el kell fogadnunk azon feltevésben, 11*