Főrendiházi napló, 1875. I. kötet • 1875. augustus 30–1876. márczius 27.

Ülésnapok - 1875-2

é II. ORSZÁGOS ÜLÉS. kérem o excellentiáját, hogy az elnöki széket elfoglalni szíveskedjék. (Éljenzés.) Mailátlh György elnök (zajos éljenzés közt elfoglalja elnöki székét): Méltóságos főrendek! Urunk királyunk parancsának hódolatos készséggel engedve foglalom el újból ezen elnöki széket. Az e téreni működésemnek éltető eleme volt azon kegyes jóindulat, melylyel irányomban a méltóságos főrendek viseltettek, azon soha eléggé nem becsülhető bizalom, melylyel hivataloskodásom egész ideje alatt kisértek és azon szívélyes elnézés, melylyel talán mindinkább előtérbe nyomuló fogyatkozásaimban engem gyámolitani méltóztattak. Fogadják ezért legforróbb hálámat; legyen szabad e támogatást újból kikérnem és részemről ígérem, hogy arra mindinkább érdemesülni leend törekvéseimnek főczélja. Annál kívánatosabb ez reám nézve, minél fontosabbak a tárgyak, melyeknek hosszú sorozatát hallottuk ma a legmagasabb trónbeszédben a törvényhozás teendőiül kijelölve; oly kérdések azok, melyek a közélet minden ágára kiterjednek, a nemzet szellemi és anyagi felvirágzását egyaránt érintik, és épen azért ezen kiváló fontosságuknál fogva szerencsés megoldásuk a méltóságos főrendek törvényhozói működését és bölcsességét nagyobb mértékben fogja igénybe venni. Nem kétlem, sőt reménylem és hiszem, hogy midőn e kérdések a méltóságos főrendek alkotmány szerű tárgyalásának anyagát képezendik, azokat a hazafiság azon szellemében igyekezendenek megoldani, mely őseiktől rajok szállott és melyet utódaiknak szeplőtlenül szándékoznak átjuttatni, és fogják tenni azon függetlenséggel, mely sajátjuk; komoly, higgadt tárgyilagossággal, mely a főrendi ház mérsékelt hivatásának természetszetszerii folyománya. Es már most az ég áldása kisérje az imént megindult törvényhozói működést, adjon a magas kormánynak erőt, türelmet, s a közjóra intézett törekvéseiben a legjobb sikert; adjon pedig mindenekelőtt és mindenekfelett a felséges királyi párnak ép erőt és hosszas életet! (Hosszas lelkes éljenzés.) Mielőtt a napirendre térnénk, szabad legyen a méltóságos főrendek óhaját megelőznöm és hazafi érdemekben oly gazdag korelnöknek nevökben köszönetet nyilvánítanom (Zajos éljenzés), s egyúttal arra kérnem, hogy ennek a jegyzőkönyvben kellő kifejezés adassék. (Élénk helyeslés.) Szögyény-Marich László: Legyen szabad, méltóságos főrendek, nekem is néhány szóval kifejezést adnom azon hálaérzelemnek, melytől át vagyok hatva, a csekély személyemet váratlanul ért ama nagy megtisztelésért, mely szerint ezen országgyűlés alatt, a főméltóságú ház másodelnöki állásával lettem felséges Urunk királyunk legmagasabb parancsából megbizva; mely állásra személyem igénytelenségének, érdemeim parányiságának s tehetségeim mindenkori korlátoltságának, de kivált a haladó koromtól elválhatlan hanyatlásnak érzetében soha sem vágytam volna, és melyen az oly buzgó odaadással működött, hazafi érdemekben gazdag, és a háznak osztatlan szeretetét és tiszteletét méltán biró tárnokmester ur ő nagyméltóságát (Hosszas éljenzés) e háznak vidorabb erőkkel biró, érdemesebb és jogosultabb tagjai is nehezen pótolhatják vala. Miután azonban a parlamentaris életnek változó esélyei és nyilvániúásai folytán, e díszes feladat ez idő szerint keresetlenül az éu gyenge vállaimra lön fektetve, hódolva felséges Urunk törvényes parancsának, és megnyugodva a viszonyoknak nem óhajtott e fejleményébe: bátor vagyok a méltóságos főrendek előtt egész tisztelettel kijelenteni, miszerint reménylem ugyan, hogy a méltóságos főrendek tanácskozásainak szeretve tisztelt elnökünk általi bölcs vezetését nélkülözni vagy épen nem, vagy vajmi ritkán fogják; mégis, a menynyiben ő abban valamikor akadályozva lenne, — az általa épen most oly ékesen jelzett irányzatot követni igyekezve — oda fognak törekedni, hogy az egészben nem pótolható hiányt a közügyek hátrányára, a méltóságos főrendekkel mértéken túl ne éreztessem; mely esetre bevallott gyarlóságom kegyes elnézését legjobb akaratom szives méltánylását, és a méltóságos főrendek bölcs és kegyes támogatását most akkorra alázatosan kikérvén, magamat a méltóságos főrendek nagybecsű hajlamaiba és hazafias rokonindulatukba tiszteletteljesen ajánlom. (Élénk éh jenzés.) Simor János herczegprimás: Nagyméltóságú elnök ur, méltóságos főrendek! A főrendi ház csak szerencsét kívánhat magának, midőn