Főrendiházi napló, 1872. III. kötet • 1874. október 24–1875. május 24.

Ülésnapok - 1872-125

CXXV. ORSZÁGOS ÜLÉS. 77 dek egy külön, speciális bizottságot nem kivannak megbízni. Méltóztassanak a dologhoz hozzászólni és határozni. Cziráky János gr.: Nagyméltóságú elnök ur, méltóságos főrendek! Első alkalom adja elő magát, hogy alkotmányos kötelességünk teljesítésében egyik főtárgyra nézve most azon helyzetbe vagyunk hozva, hogy polgári törvényes kötelességünket teljesítsük, melyre nézve méltán várja az ország, hogy a legnagyobb lelkiismeretességgel, szabatossággal és az ügyet minden oldalról való beható figyelemmel tárgyaljuk és végezzük el. Azt hiszem, hogy bármelyik bizottságot tekintsék is, méltóságos főrendek, bajos volna ez ügyet ezek egyikéhez áttenni. Bajos azon szempontoknál fogva, mert más részletes törvényhozói teendők merülhetnek fel, különösen a pénzügyi bizottságra nagy elfoglaltság vár, s e végett egy szakértő férfiakból álló szűkebb bizottságot vélnék szükségesnek okvetlenül e felmerült ügyben kiküldeni; de különösen kiszemeltetni kérném azon férfiakat, kik e részben jártassággal bírván, előtanulmányaik után beható tárgyalás alá vévén ez ügyet, arról véleményt mondhatnának. Nem sok tagból álló bizottságot kérnék kiküldeni; de mindenesetre oly tagokat, kik e kérdéssel tüzetesen foglalkozván, annak minden egyes tételét ismerik, a mi mindenesetre jelentékeny dőt vehet igénybe. Azért választanánk a legközelebbi ülésben talán egy hét tagú bizottságot, mely hét tagú bizottságnak adatván át ezen ügy megvizsgálás végett, ez mint állandó bizottság működnék. Ez volna véleményem alaki tekintetben, azokra, a mik az átküldött tárgyak fonalán felmerültek, és ezt vagyok bátor a méltóságos főrendek becses figyelmébe ajánlani. {Helyeslés) Elnök *. Én azt tartom, ha ezönálló indítvány akar lenni, úgy az íiásban lenne beadandó és a jövő alkalommal tárgyalás alá veendő. Cziráky János gr. : A gyakorlat szerint jrásban önálló indítvány akkor adandó be, ha az indítvány a házban felmerülő tárgyakon kívül levő valamely tárgyra vonatkozik, de ez egy ide ma átküldetett tárgygyal van összeköttetésben, s igy itt csak alaki tekintetből az ügy mikénti ellátásáról van szó, hogy t. i. melyik bizottság, va'jon a hármas bizottság vagy egy külön bizottság tárgyalja-e az ügyet; és igy, miután külön tárgyat illető indítványt nem volt szándékom tenni, az indítványnak írásban való beadása szükségéről sem vagyok egészen meggyőződve Egyébiránt kész vagyok azt írásban is beadni, ha kívánni méltóztatnak. Andrássy Aladár gr.: Méltóztassék ez ügyet vélemén}

7

adás végett a pénzügyi bizottsághoz áttenni, az fogja megítélni, hogy a pénzügyi bizottság tárgyalja-e vagy pedig más bizottsághoz utasittassék. Elnök : Ez csakugyan acceptabilis volna annyiban, a mennyiben a pénzügyi bizottságot illetvén a véleményadás, a mely, ha azt találja, hogy megadhatja a jelentést, arra vállalkozni fog, vagy pedig kérni fogja a házat, hogy e teendővel egy külön bizottságot bizzon meg. (Helyeslés.) Károlyi György gr.: Ha a pénzügyi bizottságból egy albizottság küldetnék ki, akkor nagyon meg fogna fogyni a bizottság tagjainak különben is csekély száma, úgy, hogy akkor alig marad valaki a többi agendák folytatására. Elnök: Azt hiszem, legczélszerííbb lesz, kiadni a pénzügyi bizottságnak, hogy tagjai az ülés után e tárgyban állapodjanak meg és arról tegyenek majd jelentést. Következik a 16. §. Pallavicini Ede őrgróf jegyző (olvassa a jelentést) : „A 16. §. a) pontjának módosításához a bizottság is hozzájárulván, azt a nméltóságú főrendi háznak elfogadásra ajánlja, mert a két ház közötti szövegben eltérést nem lát ; mindazonáltal ezen szavak: „boronálás vagy hengerlésre" közt levő e szó ,,vagy" e szóval „és" felcseréltetni javasoltatik. Elnök: Tehát a képviselőház szövegezését ajánlja a hármas bizottság, azon különbséggel, hogy „a boronálásra vagy hengerlésre" kifejezés helyett tétessék „boronálásra és hengerlésre". Nincs észrevétel ellene? (Elfogadjuk!) Tehát elfogadtatott. Pallavicini Ede őrgr. jegyző (olvassa): „A képviselőháznak a 17. §. új szövege a főrendi ház szövegétől lényegben nem térvén el, a