Főrendiházi napló, 1872. III. kötet • 1874. október 24–1875. május 24.

Ülésnapok - 1872-125

CXXV. ORS mindaddig, mig az ország egész területére nézve új földadószabályozás nem eszközöltetik." Elnök: Elfogadják a mélt. főrendek a hármas bizottság véleményét? (Elfogadjuk!) Elfogadtatott. Pallavicini Ede őrgr. jegyző (olvassa): „Az 5. §. a) pontjánál megállapított főrendi szöveg elhagyásához a bizottság maga részéről hozzájárulhatni vél, mert az a 4. §-ban elvben már benfoglaltatik, -— jóllehet az elvnek ilyetén euumerativ kifejtése a katasteri törvényekben szokásos. Az ugyan e §. d) és e) pontjánál a főrendi szövegnek a képviselőház által történt módosítását oly megjegyzéssel ajánlja a bizottság elfogadásra, miszerint az 1871. XXXIX. és XL. törvényczikkeken kivül még ezen hivatkozás: „illetőleg az 1840. X-ik törvényczikk" is a szövegbe iktattassák, mert a bizottság az 1871. 39. és 40. törvényczikkek alkotása előtt létesített, s több törvényhatóságokra kiterjedő szabályozási munkálatokat, rokon természetöknél fogva, nem vélte a törvény eme jótéteményéből kizárandóknak." A képviselőházi szöveg a következő: A földadó tárgyát nem képezik: a) a közutak, állandó dűlőutak, utczák és közterek; b) a beépített háztelkek és az udvarok; c) szállításra használható és vízművekre szolgáló csatornák; d) az 1871. XXXIX. és XL. törvényczikkek oltalma alá helyezett védtöltések és csatornák; e) temetkezési helyek; f) országos vagy közhatósági kezelés alatt álló oly kertek, melyek tudományos, közhasznú, vagy jótékony intézetek czéljára közvetlenül szolgálnak ; g) a közhatóságok vagy gazdasági, erdészeti és más hasonczélú egyesületek által közczélokra, nem pedig kereskedésre fentartott, — úgyszintén a tanítási czélokra szolgáló fa- és szőllőiskolák." Vay Béla b. jegyző: A főrendi ház szövegezése igy hangzik: „A földadó tárgyát nem képezik: a) kősziklák, vízmosások, futóhomokok, folyók, patakok, állandó tavak és mocsárok, a mennyire ezek, vagy amazok legeltetésre, gyékény vagy nádvágásra nem használtathatnak; FŐEEHDI HAPLÓ 1672/75. III. ÁGOS ÜLÉS. 73 b) a közutak stb. (lásd a képviselőházi szöveg a) pontját) ; c) a beépített háztelkek és az udvarok; d) a földnek a viz elleni megvédése czéljából készült állandó védtöltések, árkok és csatornák ; e) temetkezési helyek; /) országos stb. (lásd a képviselőházi szöveg f) pontját); g) a közhatóságok stb." Elnök: Méltóztatnak elfogadni a hármas bizottság jelentését? (Elfogadjuk!) Elfogadtatott. Pallavicini Ede őrgr. jegyző (olvassa): „A 6. §.6) pontjánál a főrendi szöveg elejtésével a képviselőházi módosításhoz való hozzájárulást ajánlja a bizottság, mert az erdei törvény a képviselőház által is siirgettetvén, az erdőirtások gátlására irányzott szándék érvényesülése ezután is ez utón várható. Az ugyan e §. a) pontjának beillesztésében a bizottság megnyugvást vél lelhetni, azért, mert a telepítések iránt a törvényhozás leend hivatva eme kedvezmény alkalmazása felett őrködni." Vay Béla b. jegyző: a képviselőházi szöveg igy hangzik: „Ideiglen adómentesek: a) az 1868. XXV. törvényczikk 7. és 8. §§-ai alajrján ideiglenes adómentességet nyert földrészletek a le nem járt adómentességi idő tartamára ; —• ezen adómentesség kiterjed a határőrvidéki részekben történt telepítéseknél engedett ideiglenes adómentességi esetekre is; b) oly földterületek, melyek a jelen törvény szerinti adókivetéskor még földadó tárgyát nem képezték, s utóbb csak rendkívüli költséggel váltak gazdaságilag használhatókká, ezen időponttól fogva 15 évig; c) erdősítések a másnemű művelésre tartósan nem használható területeken, jelesen: futóhomokon, köves vagy vízmosásos silány szántóföldeken vagy legelőkön, erdei kopár tisztásokon, az erdősítés befejezésétől kezdve, az erdősítés nehézségéhez és költségéhez mérten, 20—40 évig, mely idő letelte után ily területek akkori minőségük szerint megadóztatandók. A letarolandó erdőtalaj újra befásitásával e kedvezmény nem jár. 10