Főrendiházi napló, 1872. III. kötet • 1874. október 24–1875. május 24.

Ülésnapok - 1872-124

CXXÍV. ORSZÁGOS ÜLÉS. 71 nak, hogy 1848 előtt a cassa domestica fedezte e költségeket, de azon különbséggel, hogy ak­kor a csekély házi adó volt az egész kiadás, s akkor semmi más nehézséggel nem kellett küz­deni, mig most nagy mértékben növekednek az adók. Arra az időre, mely ma már, mint mon­dani szokták: „überwundener Standpunkt",vissza­térni nem lehet és ha az állam a domestica cas­sára akarná dechargeirozni az administratió ösz­szes költségeit, akkor látszólag nagyon könnyítve lenne, az igaz, mert ez által minden teher az ál­lamról a törvényhatóságokra tétetnék át, de ép­pen ez az, a mi ellen az adózók érdekében kénytelen vagyok felszólalni és kijelenteni, hogy ezen intézkedés az országban a legcsekélyebb rokonszenvre nem talál. Nem azért, mintha a be­tegek ápolásáról az ország nem akarna gondos­kodni, hanem azért, mert ez által a megyei adók, a terhek egy új neme, burkoltan beesempésztetik a törvényhozásba. Ezek voltak azon okok, melyek miatt én a törvényjavaslatot nem fogadom el, annál kevésbé, miután mindazon ellenérvelések, melyeket hallot­tam, alig szolgáltak az általam felhozottak meg­döntésére. Elnök : Ha nincs, a ki még szólani kivan, felkérem a mélt. főrendeket, miután elleninditvány tétetett, hogy azok, a kik a törvényjavaslatot átalánosságban részletes tárgyalás alapjaid elfo­gadják, méltóztassanak felállani. [Megtörténik.) A többség átalánosságban elfogadja a törvényjavas­latot. Következik a részletes tárgyalás. Zichy F. Viktor gr. jegyző {olvassa az 1. 2. §§-í, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Azután olvassa a 3. §-í). Vay Miklós b.: E pontnál csak azért va­gyok bátor felszólalni, mert reám történt hivat­kozás az iránt, hogy a szöveg nem lenne per­missive szerkesztve. Én azt mondom, hogy igen is permissiv. A törvényjavaslat igy szól: „A tör­vényhatóságok e czélból külön betegápoíási alap létesítéséről gondoskodnak." Ez pedig positiv határozott és annak is kell lenni, mert ennél nincs magasabb emberi kötelesség, mint ennek teljesítése. Ez tehát positive határozottan van mondva. Jő a második mondat, mely igy szól: „szükség esetében az egyenes államadók után pótadót vetnek ki." Ha én azt mondom, hogy csak szükség esetében, ha más mód nincs, akkor kell pótadót kivetni, én azt hiszem, hogy ez nem positiv, hanem permissiv intézkedés. (Helyeslés.) Tomesányi József békési főispán: Én is abban találom főmegnyugvásomat, hogy ez permissive van kifejezve. Azonban, ha tán néme­lyeket még is megnyugtatna, tán igy lehetne szerkeszteni: „szükség esetében az egyenes ál­lamadók után pótadót vethetnek ki." Cziráky János gr.: Ez már egészen más! Szápáry Gyula gr. belügyminister: En tökéletesen osztozom Vay Miklós b. ő nagyméltó­ságának azon nézetében, hogy az első intézke­désnek határozottan kell szólania, mert határo­zottan mindig a törvényhatóságok feladata erről gondoskodni, természetesen a kormány felügyelete mellett. És ha gondoskodott akár megyei kórház felállítása, akár betegápolási alap létesítése által, mely némely megyében létezik, akkor a pótadó kivetésének szüksége nem áll be. Ezért én vilá­gosnak tartom a szerkezetet, mert ki van mondva benne, hogy csak szükség esetén vettetik ki pótadó. A mint Békés megye t. főispánja emlité, az 1868. XLII. t. ez. alapján a megyék költségei viselé­sére nézve csak ideiglenes intézkedések tétetvén, valami intézkedésre a végleges megállapodásig szükség volt és ki kellett mondani, hogy a be­tegápolási költségekről a törvényhatóságok mikép gondoskodjanak. A szövegezés pedig teljesen világos és szabatos levén, annak változatlan ha­gyását ajánlom a mélt. főrendeknek. (Felkiáltások : Maradjon a szerkezet!) Elnök: Ha nincs, a ki a javaslóit módosí­tást támogatja, marad a szerkezet. Zichy F. Viktor gr. jegyző (végig ol­vassa a törvényjavaslatot, mely észrevétel nélkül elfog adtatik), Elnök : Ha nincs a ki szót kivan emelni, méltóztassanak azok, kik az imént felolvasott törvényjavaslatot mind béltartalmára, mind szer­kezetére nézve elfogadják, ezt felállásuk által jelezni. (Megtörténik.) A méltóságos főrendek te­hát a nyilvános beteg-ápolási költségek fedezésé­ről szóló törvényjavaslatot elfogadják, s e felől a képviselőházat Batthyány Ferencz gr. jegyző által értesíttetni határozzák. Még jelenteni valóm van, t. i. Román Mirón, a magyarországi és erdélyi gör. kel. egyház

Next

/
Thumbnails
Contents