Főrendiházi napló, 1872. III. kötet • 1874. október 24–1875. május 24.
Ülésnapok - 1872-116
40 CXVI. OESZÁGOS ÜLÉS. indítványát, és azt teszem hozzá, hogy az ujonczok megajánlásáról szóló tvjavaslatot, melynek elintézése szintén sürgős, hogy még az új év előtt törvénynyé váljék, — nemkülönben a város főispánokról szóló tjavaslat, mely szoros kapcsolatban áll a budget kérdésével, valamint a többi csekélyebb ügyek is ugyanazion ülés napi rendjére tűzhetők. (Helyeslés) Eötvös Dénes b.: Nagyméltóságú elnök ur, inéit, főrendek! Én a legfontosabb kérdések egyikének tartom a budget törvényt, és enné fogva szintén igen fontosnak az indemnity kérdését, mely ezzel összefüggésben van, mely hihetőleg sőt kétségkívül meg fog adatni, mert azt megtagadni nem lehet, ha csak az államgépezet kerekeit megállítani nem akarjuk. Én tehát csak azt akarnám, hogy ily fontos kérdésekben a házszabályok megtartassanak, már csak azon szempontból is, hogy midőn ily fontos kérdésben határozunk, határozatképes legyen a ház, együtt lévén a szabályok által kívánt 50 tag. Én itt nem látom helyén a sürgősségi indítványt, kívánom a formák megtartását, és azért a sürgősségi indítvány ellen szólalok fel. Elnök: A házszabályok szerint a sürgősségi indítvány mellett és ellen csak egy felszólalás engedtetvén, szavazásra bocsátom a kérdést. Az indítvány az, hogy az imént bemutatott törvényjavaslatok, és illetőleg a jogügyi és pénzügyi bizottságok jelentései, melyek akkorra remélhetőleg kiosztatni fognak — a jövő hétfőn tartandó ülés napirendjére tűzessenek ki. Az imént felolvasott két jelentés, t. i. a mentelmi bizottsági és az összeférhetlenségre vonatkozó jogügyi bizottsági jelentés a házszabályok szerint nem szorul sürgősségi indítványra, ezek tehát a hétfői ülésen különben is tárgyalhatók lesznek. A többiekre nézve pedig épen a házszabályok értelmében lehet sürgősségi inditványnyal fellépni, melyeknek 234k §-a sürgősségi indítványról szól. Ennélfogva felkérem azokat, kik a tett sürgősségi indítvány értelmében a képviselőház által ma átküldött és imént bemutatott tvjavaslatok tárgyalását a jövő hétfői ülésre kitűzni kívánják, méltóztassanak felállni. (Megtörténik) A ház többsége, mely a kivánt kétharmadot meghaladja, elfogadja a sürgősségi indítványt. Első tárgy a mentelmi bizottság jelentése lesz, azután az öszszeférhetlenségről szóló, — harmadik az 1875. év első negyedében viselendő közterhekről és fedezendő kiadásokról szóló tvjavaslat, s azután következik a többi is. Egy interpellatió jelentetett be. Cziráky János gr. kir. főtárnokmester: Nagyméltóságú elnök ur, mélt. főrendek! A t. pénzügyminiszter úrhoz egy interpellatiót kívánok intézni, miután az indokokat, melyek előterjesztésében vezettek, az interpellátióba belefoglaltam méltóztassanak megengedni, hogy azt felolvassam. (Halljuk! Olvassa) „Tekintve, hogy az ország állami szükségleteinek mikénti fedezhetése zilált pénzügyi viszonyaink közt a törvényhozási előgondoskodásnak fő feladatát, kormányféríiainknak pedig folytonos éber gondoskodását jelenben méltán képezi. Tekintve, hogy e czélra hatályosoknak ajánlkozó, de még inkább már azoknak tapasztalatilag bizonyult forrásoknak kikutatása a pénzügyminiszter mulaszthatlan kötelessége, mely kutatásokban, mint tapasztaljuk, ernyedetlen hévvel fáradozik. Tekintve, hogy ezen források megnyitásában akkor jár el legigazságosabban és legrészrehajlatlanabb osztó méltányossággal minden osztályú honpolgárok ellenében, ha mesterkélten önérdekhajhászatnál fogva előidézett ellenző eszmeáramlatokon felülemelkedetten egyik osztály se legyen másnak rovására. Tekintve, hogy nemcsak az anyagi termő erő, de a szellemi képző ipar is, gyümölcsöz. Tekintve, hogy más alkotmányos országok, és nem messze keresve közös fejedelmünk jogara alatti Lajtliántúlnani monarchia osztrák alkatrészei példája is tanúsítja, miszerint a gyümölcsöző szellemi iparnak megadóztatása tettleg törvényszerűen igénybe vétetik, és a többi adózó népesség adófizethetése tetemes könnyebülésére, szellemi hátrány és anyagi kár nélkül alkalniaztatik. Tekintve, hogy hazánkban jelen viszonyaink közt kíméletes kedvezményeket egyes osztályoknak akkor nyújtani, mikor más productiv osztályok sokszorozott, ugyanegy osztályra sujtólag nehezülő teherviselési tulterheltetéssel majdnem