Főrendiházi napló, 1872. III. kötet • 1874. október 24–1875. május 24.
Ülésnapok - 1872-113
32 CXIII. ORSZÁGOS ÜLÉS. hogy van — az túlsúlyra fog vergődni azon erő által, a melyek az erkölcsiségben, az igazságban és a becsületérzésben van, és mindig lesz minden körben, a hol végkép romlott elemek nincsenek. Ezek azon okok, a melyek engem arra indítanak, hogy azon szerkezetet, melyet a képviselőház két izben elfogadott, fentartandónak vélem. Mondatott, hogy miért van ez máskép a bíróságoknál? A birák az államnak tisztviselői, ők az állam nevében gyakorolják a bírói hatalmat és ennélfogva csakis bíráktól függhetnek. De miért nem saját testületöktől — igy volt mondva — ha az ügyvédek attól függenek? Azért nem, mert nem az egész ügyvédi kamara ítél, hanem annak választmánya. A választmány oly testületből alakul, a mely több megyének területére terjed és legalább 30 tagból áll. És igy nem áll azon szoros collegialitási viszony köztük fenn, a mely ugyanazon bíróság tagjai közt fennáll, a kik közül 7-en, 8-an és legfölebb 10-en működnek együtt és a kiknek együttműködése nehezíttetnék, akár elmarasztalnák, akár felmentenék társukat. Ez volt legfőbb oka annak, hogy magasabb bíróságra ruháztatott az ő felettök való birákodás. Azon ellenvetés, hogy igen sokan vannak az ügyvédek, az által egyensúlyoztatik, hogy nem az egész országnak, hanem egy bizonyos területnek ügyvédei azok, a kik megválasztják a választmányt. A választmány pedig az, a mely megválasztja a bíróságot. Ha a nyilvánosság, ha a magánvádló és a királyi ügyész közbenjöttét és a legfőbb itélő szék bíráskodását vesszük tekintetbe, azt hiszem, hogy ezen kérdésekre nézve, a melyek csupán a testületet érdeklik, eléggé biztosítva lehetünk az iránt, hogy itt visszaélések nem történhetnek, azokat igen könnyen fogja a felső bíróság helyre hozni. Mit bizonyít az eddigi állapot? Azt, hogy a fegyelmet a legjobb akarat és a legnagyobb szigor mellett, a melyet különösen az utóbbi időben kifejteni szükségesnek tartottam, távolról alig lehet úgy kellőleg kezelni, mintha oly testületre bizatik, mely közvetlenül érintkezik velők. Ha mindezen okok talán nem nyomnának annyit, hogy a méltóságos főrendeket más véleményre térítsék, méltóztassanak még azt az egyet tekintetbe venni, hogy ezen hosszas operatumban a képviselőház minden pontban engedett eddigelé a méltóságos főrendeknek és csak ezen egyetlen pont az, a mely ezen törvénynek létrehozatalát akadályozza. Nincsenek köztünk, és nincs, úgy hiszem az egész országban, a ki ne kívánná, hogy az ügyvédi viszonyok, a melyek oly ziláltak, valaha rendeztessenek és életbe lépjen azon törvény, a mely, mint Prónay Gábor báró ő nagyméltósága mondotta, az ügyvédségnek egyik főkellékét fogja létesíteni, tudniillik a szigorúbb képzettségnek megkövetelését, a doctorságot, a hosszabb praxist és a szigorúbb vizsgálatot. Minden hó, minden hét, mondhatnám minden nap, a mely elmúlik a nélkül, hogy ez törvénynyé válnék, káros hatással van az ügyvédekre, káros hatással van a közönségre és magára az igazságszolgáltatásra. Már csak azon egy szempontból is tehát, hogy ezen javaslat minél előbb törvénynyé váljék, kérem a méltóságos főrendi házat, méltóztassék a képviselőház javaslatát elfogadni, annyival is inkább, mert azon legroszabb esetben is, a mit én nem hiszek, hogy e törvényes intézkedés a többi törvényes intézkedések mellett nem szülne oly eredményeket, a miket mindnyájan várunk, a közvélemény követelése folytán egy 3—4-soros novella által igen könnyen lehetend a bajon segíteni. Ha azonban most elmulasztjuk a dolgot és oly intézkedést létesítünk, a mely az ügyvédi karnak becsületérzését mélyen érintené, hogy fognánk akkor a bajon segíteni, úgy a mint az ügyvédi kar tekintélye megkövetelné, nem tudom. Mindezen okoknál fogva ismételve kérem a méltóságos főrendeket, méltóztassanak a képviselőház szövegezését elfogadni. (Helyeslés.) Elnök: Ha nincs, a ki többé szót kíván emelni, kérem a méltóságos főrendeket, méltóztassanak azok, a kik a jogügyi bizottság véleményétől eltérőleg a képviselőház szövegezését elfogadják, felállani. (Megtörténik.) Elnök: A többség elfogadja és e felől a képviselőházat értesíteni fogja azon megjegyzéssel, hogy a többi pontra nézve meg lévén az egyesség, ezen törvényjavaslatnak ő Felsége