Főrendiházi napló, 1872. III. kötet • 1874. október 24–1875. május 24.

Ülésnapok - 1872-160

CLX ORSZÁ A mi a tárgy elvi megvitatását illeti, meg­vallom,"'rám azon benyomást tette mind az, mi itten elmondatott, hogy miudazok, kik e szem­pontból a törvényjavaslatot el nem fogadják, nagyobb mértékkel mérik azt, mint a minővel azt voltaképen mérni kellene. E törvényjavas­latot véleményem szerint nem nagy elvi mérték­kel kellene mérni, hanem a létező viszonyokkal és körülményekkel, melyek azt egyedül képesek indokolni. Méltóztassanak tekintetbe venni, minő irányzat követtetett eddig az efféle kérdések megoldásánál, méltóztassanak tekintetbe venni, minő viszonyok közt vau vasutainkra nézve je­lenleg az ország, s akkor méltóztassanak azt mondani, helyes-e az irány, mely itt követtetni szándékoltatik, vagy nem? Eddig ugyanis azon esetekben, melyek az első szakaszra vonatkoz­nak, mint ezt a mellékelt kimutatásból méltóz­tatnak átlátni, az az irány követtetett, hogy a tett követelések kifizettettek az állampénztárból, és sem az alsóház, sem a főrendi ház nem tu­dott semmit felöle. Most, hogy ezen törvényja­vaslattal fellépünk, azt mondják, teljhatalomra vágyunk. Epén ellenkezőleg; a törvényhozás ha­tásköre alá akarjuk adni ez ügyet, s erre most előleg kötelezzük magunkat. Itten tehát már be­bizonyul azon elvi mértéknek helytelensége, mi­dőn ez előterjesztés azon szempontból Ítéltetik meg, mintha a kormány ez által a parlamentet akarná megszorítani, és magához akarná ragadni azon hatalmat, a mely egyedül a törvényhozást illetheti. De hiszen azt méltóztatnak mondani, hogy a 2-ik §-ban foglaltakra nézve intézkedett volna a kormány úgy, mint eddig történt, és adott volna előlegeket úgy, a mint eddig adott, és utólag jelentette volna be e törvényhozásnak. Bocsánatot kérek, én azt hiszem, hogy el­vileg épen a parlamentarismus szempontjából a kormány által követett ezen át a helyesebb. Ugyanis az eddigi törvények folytán fel volt hatalmazva a kormány, hogy e tekintetben a törvényhozás tudtán kivül utólagos bejelentés nélkül is járjon el. Mert az engedélyokmányokban az állott, hogy a mennyiben a közlekedési eszközök elég­teleneknek tűnnének fel, a kormány fel lesz ha­talmazva a vállalkozókkal együttesen ezek iránt intézkedni: tehát egészen fel volt hatalmazva a nélkül, hogy a parlametarisomst sértette volna, LGOS ÜLÉS. 395 a nélkül, hogy a törvényhozás elé hozta volna a dolgot. De mi ezt ntm íebsztik, mindEmelktt, hogy mi is igy járhatnánk el. Mi ide jövünk és kérjük a törvényhozást, engedje meg, hogy ezen módon járjunk el; mi nem akarunk mást, mint a törvényhozás előtt jelezni, hogy azon eszkö­zök, melyek a kormány rendelkezésére állanak, elégtelenek arra, hogy a forgalom igényeinek megfelelőleg lehessen felszerelni a vasutakat és kérjük, hogy méltóztassék a törvényhozás e te­kintetben meghatalmazást adni, a melynek foly­tán csakis azt tehetjük, a mit tehettünk volna ezen meghatalmazás nélkül is, hogy ha t. i. he­lyesnek tartottuk volna az állampénztárt úgy igénybe venni, a mint azt elődeink tették; de mi a mi viszonyaink közt ezen eljárást nem tarthattuk megengedhetőnek; mi azt hittük, azon térre kell terelni a dolgokat, hogy a mennyire lehet, az eddig kiadott pénzt is vissza lehessen szerezni az állampénztárba, és hogy azon az utón oldassék meg a kérdés, a mely egyedül helyes. Ily eljárás, azt hiszem, semmiképen sem támadható meg azon elvi mértékkel, a nielylyel az megtámadtatott, a melyhez még a teljhatalom utáni vágy hangsúlyozása is tartozott, Nem szükséges mondani, hogy mi a parla­meiítarismust korlátozni nem szándékozunk, egész politikai multunk kezeskedik érte és azt hiszem, nagyon felesleges munkát tennék, hogy ha ez irányban védekezném. (Helyeslés.) Maga e tyjavaslafc tartalmára nézve inkább egyes észrevételekben támadtatott meg, mintsem hogy annak helytelensége vitattatott volna. Ezen észrevételekre kötelességem egy pár szóval vála­szolni. Cziráky János gr. ő exeíája azt méltóz­tatott mondani, hogy ha a 6 millió innen szándé koztatott visszatérittetni, már a költségvetés elő­terjesztésekor kellett tudni ezt a kormánynak és nagy mulasztást követett el, hogy akkor ezen 6 milliót nem vette fel. Méltóztassék megboc átani, ezen G milliót nem mi adtuk ki, és ezt a költségvetésbe nem lehetett felvenni, mert ez már megelőzőleg, foko­zatosan lassanként részint készpénzben, részint pedig az állam számadásaira tartozó előlegekkel egyenlitfcetett ki és ezt a mostaui költségvetésbe csak akkor lehetett volna felvenni, hogy ha biz­tosak lehettüak volna, hogy ezen 6 millió be ou*

Next

/
Thumbnails
Contents