Főrendiházi napló, 1872. III. kötet • 1874. október 24–1875. május 24.

Ülésnapok - 1872-159

CLIX. ORSZÁGOS ÜLÉS. 371 hatalmazás alapján utólag teszi, mert az előbbi esetben a törvényhozásnak még a méltányossági szempontra is lehet állania; de ily felelősség mellett, milyen itt rendeztetik, egyedül csak a szigorú jog alapján igényelhető összegeket lehet kifizetnie. Ezen törvényjavaslatnak első §-ában tehát a kormány beleegyezett abba, hogy a törvényhozás alsóházánál oly módosításokkal menjen keresztül, a minőkkel az jelenleg a mélt. főrendek elé terjesztve van és azon eredetileg elé terjesztett törvényjavaslattól, melyben a felha­talmazás az összes vasutakra szólott volna, elállott. A törvényjavaslat 2. §-ában a kormány azon feladatot kívánta megoldani, hogy a vasutak a forgalomnak megfelelni képesek legyenek. Az eddigi eljárás e tekintetben az volt és pedig az engedélyokmány alapján, hogy mindazon vas­utaknál, a melyek nem voltak képesek a maguk forgalmi eszközeit annyira beszerezni, hogy a közönség igényeinek megfelelhessenek, a kormány fel volt hatalmazva arra, hogy a társulattal egyet­értőleg pénzelőlegekkel vagy másnemíí könny eb­bites által azok beszerzését eszközölhesse. Ennek folytán igen jelentékeny összegek adattak a kor­mány részéről, részint pedig megengedtetett, hogy ezen beszerzési költség az üzleti számlára vezet­tessék, a mi egyértelmű volt a készpénz adásával; részint megengedte a kormány azt is, hogyha már a társulat máskép nem tudna segíteni magán, kölesönt vegyen. Ez által a teher ismét az államra hárult, mert ezen kölcsön is az üzlet-számlára vétetvén, az állam annak kamatait fizetni kény­telen volt, melyeket nincs is kilátás visszaszerez­hetni, miután csak négy %-os kamat számíttatik, holott a kormány bizonyosan magasabb kamatot fizetett a pénzért és a visszafizetés csak akkor történendik, mikor az illető pályák kimennek a kamatgarantiából. A kormány részéről tehát az eddig folyta­tott módozat véleményem szerint nem volt elfo­gadható, mert az állam pénztára jelenleg nincs abban a helyzetbe, hogy továbbra is ilyen elő­legeket adhasson az illető társulatoknak, mint eddig, nincs különösen indicálva az ország ré­szére az sem, hogy mikor mi sokkal jelentéke­kenyebb kamatot fizetünk, akkor mi olcsóbb ka­maton szolgáltassunk pénzt az illető vasuttársula­toknak. Az ajánlott mód szerint a kormány az eddig adott előlegeket rögtön visszakapja egyrészről, másrészről pedig a vasutak ügyeiben szigorúbb ren­det hozhat be; mert ezen bonyodalmas ügyekben a szigorúságot érvényesíteni alig lehetett, a mi mégis szükséges, különösen nagyobb kamatgarau­tia mellett. Tehát ezen szempontokból a kormány­nak azon eszközhöz kellett nyúlnia, hogy ilynemű törvényjavaslatot nyújtson be, a mely felhatal­mazza arra, hogy oly összeg vétessék fel, a mely ezen forgalmi eszközök beszerzésére megkívántatik és oly mennyiségben, hogy a már beszerzettek árát is visszaszolgáltassák a vasuttársulatok; továbbá, hogy azon összeget, — mely valószínűen nem igen drága kamat mellett ugyan, mert hiszen aranykamatra van tervezve, de mégis 4°/ 0-os kamatnál drágábban fog beszereztetni, — a tár­sulat 6%-os kamattal tartozik visszatéríteni oly­kép, hogy számadásaikat épen ezért külön tartoznak vezetni és ezeknek törlesztése első sorban törté­nik, mihelyt azon helyzetbe lesz valamelyik vasút, hogy e kamatgarantiából kimegy, a mi némely vaspályáknál mihamarább lehetséges lehet. Továbbá figyelmet fordított a kormány arra is, hogy az illető társulatok által Magyarország iparára is figyelem fordíttassák, minthogy most már gőzmozdonyainknál jobbat sehol sem készí­tenek, kocsijaink szintén megfelelők, tehát leg­nagyobbrészt az anyagszerek beszerzése belföl­dön történhetik és kívánatos, hogy iparunknak bizonyos lendület adassék. A kormány eredetileg felszólította a vasut­társulatokat, hogy a maguk szükségleteinek kimu­tatását terjeszszék be. Nagyon természetes, hogy ezen kimutatások egy kicsit bőkezűbben voltak tervezve, mint a hogy azután a kormány statis­tikai adatok alapján, a tényleges viszonyokhoz képest szükségesnek találta. Azonban mégis irány­adásul szolgáltak bizonyos tekintetben a társula­tok által beadott ezen jelentések. A vasuttársulatok által beadott jelentésekből, továbbá a vasúti főfelügyelőség utján beérkezett statistikai adatokból azután a kormány a mostani szükségletre szállította az illető vasuttársulatok előirányzatát, és akkor kijött az 1 millió évi ka­IV*

Next

/
Thumbnails
Contents