Főrendiházi napló, 1872. III. kötet • 1874. október 24–1875. május 24.

Ülésnapok - 1872-159

CLIX. ORSZÁGOS ÜLÉS. 371 hatalmazás alapján utólag teszi, mert az előbbi esetben a törvényhozásnak még a méltányossági szempontra is lehet állania; de ily felelősség mellett, milyen itt rendeztetik, egyedül csak a szigorú jog alapján igényelhető összegeket lehet kifizetnie. Ezen törvényjavaslatnak első §-ában tehát a kormány beleegyezett abba, hogy a törvényhozás alsóházánál oly módosításokkal menjen keresztül, a minőkkel az jelenleg a mélt. főrendek elé terjesztve van és azon eredetileg elé terjesztett törvényjavaslattól, melyben a felhatalmazás az összes vasutakra szólott volna, elállott. A törvényjavaslat 2. §-ában a kormány azon feladatot kívánta megoldani, hogy a vasutak a forgalomnak megfelelni képesek legyenek. Az eddigi eljárás e tekintetben az volt és pedig az engedélyokmány alapján, hogy mindazon vasutaknál, a melyek nem voltak képesek a maguk forgalmi eszközeit annyira beszerezni, hogy a közönség igényeinek megfelelhessenek, a kormány fel volt hatalmazva arra, hogy a társulattal egyetértőleg pénzelőlegekkel vagy másnemíí könny ebbites által azok beszerzését eszközölhesse. Ennek folytán igen jelentékeny összegek adattak a kormány részéről, részint pedig megengedtetett, hogy ezen beszerzési költség az üzleti számlára vezettessék, a mi egyértelmű volt a készpénz adásával; részint megengedte a kormány azt is, hogyha már a társulat máskép nem tudna segíteni magán, kölesönt vegyen. Ez által a teher ismét az államra hárult, mert ezen kölcsön is az üzlet-számlára vétetvén, az állam annak kamatait fizetni kénytelen volt, melyeket nincs is kilátás visszaszerezhetni, miután csak négy %-os kamat számíttatik, holott a kormány bizonyosan magasabb kamatot fizetett a pénzért és a visszafizetés csak akkor történendik, mikor az illető pályák kimennek a kamatgarantiából. A kormány részéről tehát az eddig folytatott módozat véleményem szerint nem volt elfogadható, mert az állam pénztára jelenleg nincs abban a helyzetbe, hogy továbbra is ilyen előlegeket adhasson az illető társulatoknak, mint eddig, nincs különösen indicálva az ország részére az sem, hogy mikor mi sokkal jelentékekenyebb kamatot fizetünk, akkor mi olcsóbb kamaton szolgáltassunk pénzt az illető vasuttársulatoknak. Az ajánlott mód szerint a kormány az eddig adott előlegeket rögtön visszakapja egyrészről, másrészről pedig a vasutak ügyeiben szigorúbb rendet hozhat be; mert ezen bonyodalmas ügyekben a szigorúságot érvényesíteni alig lehetett, a mi mégis szükséges, különösen nagyobb kamatgarautia mellett. Tehát ezen szempontokból a kormánynak azon eszközhöz kellett nyúlnia, hogy ilynemű törvényjavaslatot nyújtson be, a mely felhatalmazza arra, hogy oly összeg vétessék fel, a mely ezen forgalmi eszközök beszerzésére megkívántatik és oly mennyiségben, hogy a már beszerzettek árát is visszaszolgáltassák a vasuttársulatok; továbbá, hogy azon összeget, — mely valószínűen nem igen drága kamat mellett ugyan, mert hiszen aranykamatra van tervezve, de mégis 4°/

0-os kamatnál drágábban fog beszereztetni, — a társulat 6%-os kamattal tartozik visszatéríteni olykép, hogy számadásaikat épen ezért külön tartoznak vezetni és ezeknek törlesztése első sorban történik, mihelyt azon helyzetbe lesz valamelyik vasút, hogy e kamatgarantiából kimegy, a mi némely vaspályáknál mihamarább lehetséges lehet. Továbbá figyelmet fordított a kormány arra is, hogy az illető társulatok által Magyarország iparára is figyelem fordíttassák, minthogy most már gőzmozdonyainknál jobbat sehol sem készítenek, kocsijaink szintén megfelelők, tehát legnagyobbrészt az anyagszerek beszerzése belföldön történhetik és kívánatos, hogy iparunknak bizonyos lendület adassék. A kormány eredetileg felszólította a vasuttársulatokat, hogy a maguk szükségleteinek kimutatását terjeszszék be. Nagyon természetes, hogy ezen kimutatások egy kicsit bőkezűbben voltak tervezve, mint a hogy azután a kormány statistikai adatok alapján, a tényleges viszonyokhoz képest szükségesnek találta. Azonban mégis irányadásul szolgáltak bizonyos tekintetben a társulatok által beadott ezen jelentések. A vasuttársulatok által beadott jelentésekből, továbbá a vasúti főfelügyelőség utján beérkezett statistikai adatokból azután a kormány a mostani szükségletre szállította az illető vasuttársulatok előirányzatát, és akkor kijött az 1 millió évi kaIV*