Főrendiházi napló, 1872. III. kötet • 1874. október 24–1875. május 24.

Ülésnapok - 1872-159

CL1X. ORSZÁGOS ÜLÉS. 361 vényjavaslattal lévén elfoglalva a törvényhozás, örültem volna rajta, ha az 1870-ik évi zárszámadás most nem kerül elé. Miután azonban szőnyegre jött, azon megjegyzéssel, hogy a ministeri felelősségről szóló törvény, a sarkalatos törvények közé tartozik, a metyet hamarjában mellékesen egy zárszámadási vitánál megszorítani vagy kiterjeszteni nem lehet, úgy vélekedvén, hogy a zárszámadások mindig csak a múlt pénzkezelésnek bevégzései, azokra adott absolutorium, mely a jövendőt nem praeocupálja, hozzájárulok. Ámde a nagyméltóságú főrendi ház bizottsága jelentésének 3-ik pontjában, a hol „oly jelentékenyebb kiadásokat tennének szükségessé," kifejezés jön elé, az „oly jelentékeny" szókkal nem érthetek egyet, az eszmét úgy, a hogy az. a képv.háznak ezen zárszámadásra adott jelentése 5-dik új bekezdésében, mely így kezdődik: „A ininisterium utasittatik" fogadván el a magam részérő]. Ez által i i. fennálló jogainkat nem vélem csorbittatva. Ezen fenntartás mellett, a törvényszerű felmentés mellett szavazok. Mihályi Viktor Ingosi püspök: Nagyméltóságú elnök ur, méltóságos főrendek! Nem érdemileg akarok a tárgyhoz hozzászólani, hanem egy formai észrevételem van. (Halljuk!) Azt gondolom, hogy ezen nagyméít háznak tekintélye nem engedi meg, hogy ezen formai észrevételt meg ne tegyem. Itt a jelentés első pontjában ez mondatik: „mondja ki a ház, hogy jövőre az államvagyon czíme alatt a rovatok az 1874. évi XXXV. törvényezikk szerint" sat. Itt tehát az 1874. XXXV. törvényczikkre történik hivatkozás, már pedig, mélt. főrendek, e törvényezikk nem az államkölcsönről, hanem a kir. közjegyzői intézményről szól. Én tehát ezen hivatkozást hibásnak találom és azt gondolom, hogy a mélt. főrendek nem helyeselhetik e téves kivatkozást (Felkiálltások: sajtóhiba!) ennél fogva bátor vagyok indítványozni, méltóztassék az 1874. XXXV. törvényezikk helyett 1873. évi XXXV. törvényezikket tenni. Elnök: E sajtóhiba az indokolásban fordul elő' s a maga helyén mindenesetre ki fog javíttatni. Széll Kálmán pénzügyminister: Nagyméltóságú elnök ur, méltóságos főrendek! En csak egy rövid észrevételt kívánok tenni, mielőtt a mélt. főrendek a zárszámadások felett határozni méltóztatnának. Báró Eötvös Dénes ő méltósága előadásának egyik részében azt méltóztatott hangsúlyozni, hogy most, midőn a jövőre szóló törvényjavaslatokkal van a törvényhozás elfoglalva, a maga részéről nem nagyon örül annak, hogy egyúttal a múltra vonatkozólag a zárszámadásokkal is foglalkozunk. En őszintén megvallom, ő méltóságának ezen kijelentésében nem osztozhatom, mert azt hiszem, hogy az államháztartás rendes vitelének egyik föltételéhez az is tartozik, hogy az évi számadások annak idején átvizsgáltassanak. Itt az 1870. évi zárszámadásokról van szó ; ma pedig 1875-ben vagyunk, én tehát ellenkezőleg azon sajnálatomnak vagyok kénytelen kifejezést adni, hogy a törvényhozás csak most van azon helyzetben, hogy az 1870. évi zárszámadások felett határozzon; mert azok felett már határoznia kellett volna a múlt években. A dolog rendje azt kívánja, hogy a zárszámadások elkészülvén, a kezelési esztendőt követő évben rögtön vizsgálat alá vétessenek, mert csakugyan sokkal érdemlegesebb vizsgálat történhetik akkor, ha nem folyik le 5 év a kezelés és a megvizsgálás között. Egyébiránt azon pontra nézve, a melyre ő méltósága hivatkozott, azt vagyok bátor kijelenteni, hogy az egy megszorítást tartalmaz a ministeriumra vonatkozólag ; én azonban azon megszorítást a magam részéről készséggel elfogadom ; mert a dolog természetében levőnek tartom azt, hogy ha oly túlkiadások mutatkoznak az év folyamában szükségeseknek, a melyek előreláthatok nem voltak és a melyekről a költségvetésben provisio nem történt, ha azok jelentékeny összeget képeznek, ne a minister utólagos jóváhagyás kötelezettsége mellett önmaga rendelkezzék, hanem a törvényhozás együttléte alkalmával póthitelt kérjen. A mennyiben a törvényhozás nem volna együtt, abban az esetben következik be a határozat másik része, hogy megtétetvén a kiadások, a ministerium azokat utólag bejelenti a törvényhozásnak és a zárszámadásokban utólag igazolja. Ez, bár a ministeriumra nézve megszorítás, az alkotmányos ellenőrzés szempontjából kétségtelenül helyesnek kell tartanom s azért a FŐRENDI NAPLÓ. 1872/75. III. •lu