Főrendiházi napló, 1872. III. kötet • 1874. október 24–1875. május 24.

Ülésnapok - 1872-159

CL1X. ORSZÁGOS ÜLÉS. 361 vényjavaslattal lévén elfoglalva a törvényhozás, örültem volna rajta, ha az 1870-ik évi zárszám­adás most nem kerül elé. Miután azonban sző­nyegre jött, azon megjegyzéssel, hogy a ministeri felelősségről szóló törvény, a sarkalatos törvények közé tartozik, a metyet hamarjában mellékesen egy zárszámadási vitánál megszorítani vagy ki­terjeszteni nem lehet, úgy vélekedvén, hogy a zárszámadások mindig csak a múlt pénzkezelés­nek bevégzései, azokra adott absolutorium, mely a jövendőt nem praeocupálja, hozzájárulok. Ámde a nagyméltóságú főrendi ház bizottsága jelentésének 3-ik pontjában, a hol „oly jelenté­kenyebb kiadásokat tennének szükségessé," ki­fejezés jön elé, az „oly jelentékeny" szókkal nem érthetek egyet, az eszmét úgy, a hogy az. a képv.­háznak ezen zárszámadásra adott jelentése 5-dik új bekezdésében, mely így kezdődik: „A ininis­terium utasittatik" fogadván el a magam részérő]. Ez által i i. fennálló jogainkat nem vélem csor­bittatva. Ezen fenntartás mellett, a törvényszerű fel­mentés mellett szavazok. Mihályi Viktor Ingosi püspök: Nagy­méltóságú elnök ur, méltóságos főrendek! Nem érdemileg akarok a tárgyhoz hozzászólani, hanem egy formai észrevételem van. (Halljuk!) Azt gon­dolom, hogy ezen nagyméít háznak tekintélye nem engedi meg, hogy ezen formai észrevételt meg ne tegyem. Itt a jelentés első pontjában ez mondatik: „mondja ki a ház, hogy jövőre az államvagyon czíme alatt a rovatok az 1874. évi XXXV. törvényezikk szerint" sat. Itt tehát az 1874. XXXV. törvényczikkre történik hivatko­zás, már pedig, mélt. főrendek, e törvényezikk nem az államkölcsönről, hanem a kir. közjegyzői intézményről szól. Én tehát ezen hivatkozást hibásnak találom és azt gondolom, hogy a mélt. főrendek nem helyeselhetik e téves kivatkozást (Felkiálltások: sajtóhiba!) ennél fogva bátor va­gyok indítványozni, méltóztassék az 1874. XXXV. törvényezikk helyett 1873. évi XXXV. törvény­ezikket tenni. Elnök: E sajtóhiba az indokolásban fordul elő' s a maga helyén mindenesetre ki fog javít­tatni. Széll Kálmán pénzügyminister: Nagy­méltóságú elnök ur, méltóságos főrendek! En csak egy rövid észrevételt kívánok tenni, mielőtt a mélt. főrendek a zárszámadások felett hatá­rozni méltóztatnának. Báró Eötvös Dénes ő méltósága előadásá­nak egyik részében azt méltóztatott hangsúlyozni, hogy most, midőn a jövőre szóló törvényjavasla­tokkal van a törvényhozás elfoglalva, a maga részéről nem nagyon örül annak, hogy egyúttal a múltra vonatkozólag a zárszámadásokkal is foglalkozunk. En őszintén megvallom, ő méltó­ságának ezen kijelentésében nem osztozhatom, mert azt hiszem, hogy az államháztartás rendes vitelének egyik föltételéhez az is tartozik, hogy az évi számadások annak idején átvizsgáltassa­nak. Itt az 1870. évi zárszámadásokról van szó ; ma pedig 1875-ben vagyunk, én tehát ellenke­zőleg azon sajnálatomnak vagyok kénytelen ki­fejezést adni, hogy a törvényhozás csak most van azon helyzetben, hogy az 1870. évi zár­számadások felett határozzon; mert azok felett már határoznia kellett volna a múlt években. A dolog rendje azt kívánja, hogy a zár­számadások elkészülvén, a kezelési esztendőt kö­vető évben rögtön vizsgálat alá vétessenek, mert csakugyan sokkal érdemlegesebb vizsgálat tör­ténhetik akkor, ha nem folyik le 5 év a kezelés és a megvizsgálás között. Egyébiránt azon pontra nézve, a melyre ő méltósága hivatkozott, azt vagyok bátor kijelen­teni, hogy az egy megszorítást tartalmaz a mi­nisteriumra vonatkozólag ; én azonban azon meg­szorítást a magam részéről készséggel elfogadom ; mert a dolog természetében levőnek tartom azt, hogy ha oly túlkiadások mutatkoznak az év fo­lyamában szükségeseknek, a melyek előrelátha­tok nem voltak és a melyekről a költségvetésben provisio nem történt, ha azok jelentékeny össze­get képeznek, ne a minister utólagos jóváhagyás kötelezettsége mellett önmaga rendelkezzék, ha­nem a törvényhozás együttléte alkalmával pót­hitelt kérjen. A mennyiben a törvényhozás nem volna együtt, abban az esetben következik be a határozat másik része, hogy megtétetvén a ki­adások, a ministerium azokat utólag bejelenti a törvényhozásnak és a zárszámadásokban utólag igazolja. Ez, bár a ministeriumra nézve meg­szorítás, az alkotmányos ellenőrzés szempontjából kétségtelenül helyesnek kell tartanom s azért a FŐRENDI NAPLÓ. 1872/75. III. •lu

Next

/
Thumbnails
Contents