Főrendiházi napló, 1872. III. kötet • 1874. október 24–1875. május 24.
Ülésnapok - 1872-157
CLVÍI. ORSZÁGOS ÜLÉS. d47 szempontokból mérlegelte volna a kormány, nem sietett volna e törvényjavaslatot benyújtani. (Elénk helyeslés.) Egyébként ismételve vagyok kénytelen kérni a mélí. főrendeket, hogy tekintve azon indokokat, melyeket most röviden előadni bátor voltam, de tekintve még azon indokokat is, melyek e törvényjavaslat mellé az első átküldés alkalmával csatolva lőnek, a főrendi ház jogügyi bizottsága véleményének mellőzésével az; eredeti törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául méltóztassanak elfogadni. (Élénk helyeslés.) Schmidegg János gr.: Nméltóságú elnök ur, mélt. főrendek! Nem mintha egyik vagy másik feloszlatandó törvényszék sorsa felett okom volna aggódni vagy bánkódni, hanem egyedül azért nem fogadom el a törvényjavaslatot, mert ez időszerűit ezélszerííllcnnek, károsnak és mindenekfelett méltánytalannak, hogy ne mondjam, igazságtalannak tartom. (Helyeslések) A törvényszékek reductiója mellett indokul haliam felhozni financiális helyzetünket. Megvallom, mosolyt gerjesztett bennem a magas kormány takarékossági vágya ép e téren, a hol pénzügyileg némi pazarlás is megbocsátható volna, mig néhány ezer megkímélt forint az igazságügy rovására a milliókra rugó deficitek irányában csakugyan nem is ponderál. De ezen megtakarított összeg sem lesz oly nagy, mint némelyek hiszik, mások pedig velünk elhitetni akarják ; mert a feloszlatandó törvényszékek személyzete okvetlenül nyugdíjazandó lesz, ez pedig a megkímélt összegnek nagy részét felemészti. De károsnak, sőt veszedelmesnek tartom, a magas kormány ezen törvényjavaslatát a vele kapcsolatban tervezett roppant horderejű teljhatalmat ez időben megszavazni, midőn az új választások úgyszólva, küszöbön állanak. Ismerem az ország megrögzött gyanüsitási hajlamát és nem kétlem, sőt meg vagyok győződve róla, hogy ezen törvény ürügyül, alkalmas ürügyül fog felhasználtatni azon gyanúsításra, hogy a kormány ezen törvénynyel nem annyira az igazságügy javítására fog élni, mint inkább a választások körül tett felfogásuk szerinti meritumok jutalmazására, vagy pedig elhanyagolások büntetésére. Én részemről sohasem fogom ezt a magas kormányról feltenni, hanem ezen gyanúsítástól a kormányt minden áron, sőt a maga akarata ellen is, megkívánom óvni. De mindenek felett méltánytalannak is tartom ezen törvényjavaslatot, mert, ha jól emlékszem, 1871-ben, midőn a biró függetlenségéről és elmozdithatlanságáról szóló törvény, meghozott, igen sokan akkori állásukról lemondva, a törvény szavaiban bizva, a bírói pályára léptek át. Most mi löríénik, ha ma ezen törvény elfogadtatik? Ezen bírák egyenesen a minister ur önkényére, jó akaratára bízatván, meglehet, hogy régi állásokat meg nem kaphatván, jelen állásukból kivetkőztetve, némi kis nyugdíjazásból kénytelenek éldegélni, vagy a mi még veszedelmesebb, hogy az úgynevezett „Winkel-Sckreiberek" sorába fognak kebeleztetni. De, mélt. főrendek! más okból is károsnak tartom a törvényjavaslatot, t. i. hitelünkre nézve is; mert, ha mi oly könnyen változtatjuk tegnapról mára törvényeinket, valóban, az állam hitelezőire nem fog megnyugtató lenni, ha gondolhatják, hogy jövőben talán egy kölcsönre vonatkozó törvény ugyanebben a felfüggesztésben részesülhetne. De még egy kárt is látok benne. Számithatunk-e mi jövőben jóravala bírákra, ha ily eljárásban részesülnek? Ki fogja exisíentiáját ily precair állásra jövőben elszánni? Ezeket mind tekintetbe véve, én részemről — talán ma utószor szólok e helyről a mélt. főrendekhez — kérem, engedjék meg, hogy nem egy tanácscsal, hanem kéréssel álljak elő. (Halljuk!) Ha törvényt alkotunk, fontoljuk meg azt jól minden oldalról; de ha megalkottuk, tartsuk tiszteletben, épségben, az által, hogy fontos ok nélkül meg ne változtassuk. Tomcsányi József békési főispán: Nagyméltóságú elnök ur, mélt. főrendek! Midőn a tárgyalás alatt lévő törvényjavaslat a képviselőház által első izben átküldetett, akkor a jogügyi bizottság ezt a törvényjavaslatot átaláuosságban és részleteiben elfogadandónak ajánlotta, a mélt. főrendi ház teljes ülésben tárgyalási alapul sem fogadván el, visszavetette a törvényjavaslatot. Indokolást a jegyzőkönyvbe nem vett fel, hanem, ha szabad visszatekintenem azon jeles előadá14*
