Főrendiházi napló, 1872. III. kötet • 1874. október 24–1875. május 24.

Ülésnapok - 1872-112

24 CXII. ORSZÁGOS ÜLÉS. gán okirat is közokirat alakjában állitható ki. Ugyanis a 81-ik szakasz igy szól: „A felek kész magánokiratot is ruházhatnak fel közjegyzői okirat minőségével akképen, hogy azt a ezélból a közjegyzőnél eredetiben leteszik, a ki ezen letételről jegyzökönyvet vesz fel, s az okiratot ahhoz fűzi." Ha már most a magán okirat közokirattá válik, azt is le fogja-e fordítani a közjegyző? E szerint itt is nem a letett magán okirat, hanem a közjegyző által készített fordítás lesz a döntő. Ha pedig a magán okirat le nem fordítandó, akkor ki fog a törvény játszatni és a közjegyzőségnek egy fő előnye el fog veszni; akkor ugyanis nem a közjegyző által fogják szerkesztetni az okiratokat, hanem hogy a fordítás ne szükségeltessék, nem magyar nyelven szerkesztett okiratokat fognak a közjegyzőnek bemutatni, és igy az elérni óhajtott czél nagy részben meg fog hiúsulni. Ugy vagyunk az értesitményekkel is, melyeket a külföldre kell küldeni; igy vagyunk a közgyűlési határozatok hitelesítésével, melyek, fájdalom, nálunk gyakran német nyelven vezettetnek, igy a közgyűlési jegyzőkönyvekkel is. Azt is le fogja-e fordítani a közjegyző? Mi czélt fogunk az által elérni ? Igy vagyunk az óvások felvételével, a rendeletre szóló papíroknál, melyek a német kereskedelmi törvény szerint óvással látandók el. Ez csak azért történik, hogy külföldre küldethessék, azt is le kellend-e fordítani magyarra és e fordítás lészen az eredeti? Szóval ez által annyi inconvenientiába keveredünk, a törvény annyi intézkedésének megváltoztatására volna szükség, ha azt nem akarjuk, hogy meg ne hiúsuljon az indítványozott rendelkezés, hogy már e szempontból sem járulhatok a gróf ur indítványához. De a magyar államiság jellege is meg van védve, a mint az bebizonyíttatott a főméltóságú tárnok mester és a bácsi főispán urak által. A bevezetés és záradék magyar, a pecsét körirata magyar, az egész ügyvitel magyar, a kamarák ügykezelése, levelezése magyar. Minden mi az okiraínak közhitelességet nyújt, a bevezetés, záradék és pecsét a külföldre menő okiratoknál is magyar lévén, a magyar államiság méltósága és tekintélye fel van tartva. Én tehát az izgazságszolgáltatás szempontjából kérném a méltóságos főrendeket, hogy előbbi határozatuk megváltoztatásával a képviselőháznak s esetleg a jogügyi bizottságnak véleményét elfogadni méltóztassanak. (Helyeslés.) Elnök: A jogügyi bizottság véleménye ellenében két eltérő nézet merült fel: az egyik, a melynek a tárnok mester ur ő nagyméltósága adott kifejezést, és mely a képviselőház eredeti szerkezetét ajánlja elfogadásra. A kik a képviselőház eredeti szerkezetét elfogadják, méltóztassanak ezt felállásukkal nyilvánítani. (Megtörténik.) A többség nem fogadja el. A másik eltérő nézet az, a melyet sólyom megye főispánja pendített meg, s melyet Keglevich gr. ur indítvány alakban terjesztett be. Ez a főrendi ház eredeti szövegének megtartását javasolja. Méltóztassanak tehát a méltóságos főrendek közül azok, a kik Keglevich Béla gróf indítványát pártolják, ezt felállás által nyilvánítani. (Megtörténik.) Nem fogadtatott el, s igy a további szavazás szüksége fenn nem forog, miután a jogügyi bizottság szövegezése fogadtatott el; mely következőleg hangzik: Zichy F. Viktor gr. előadó: (Olvassa): 7. §. „A közjegyzői kinevezés a közjegyzői okiratoknak csak magyar nyelven való felvételére ad jogositványt, azoknak más nyelven való felvételére, akár a kinevezéssel egy idejüleg, akár utóbb, az igaz ságügy minister csak akkor adhat engedélyt, ha az illető közjegyző teljes jártasságát azon nyelvben külön igazolja." Elnök: Következnek a többi módosítások. Zicliy F. Viktor gr. előadó: (Olvassa): A 9-ik §-nál tudomásul vette a bizottság a képviselőház azon határozatát, melynél fogva a főrendi módositványt magáévá tette; —• szintúgy a képviselőháznak a 26. 29. és 31-ik §-aihoz történt hozzájárulását is. Elnök: Tudomásul vétetik. Zichy F. Viktor gr. előadó: (Olvassa): A 35-ik §-nál a képviselőház által tett javaslatnak, mely szerint e szavak: „szakértői szemle" kihagyassanak, a maga részéről elfogadását ajánlja a méltóságos főrendeknek. (Elfogadjuk!) Az 54-ik §-nál tett képviselőházi javaslathoz a bizottság, — a szerkezet szabatosságát helyeselvén, — hozzá járult, valamint a 60-ik §-nak a 7-ik §. újbóli szövegezése folytán való meg-