Főrendiházi napló, 1872. III. kötet • 1874. október 24–1875. május 24.

Ülésnapok - 1872-112

14 CXI1. ORSZÁGOS ÜLÉS. „A 13. §-nak 2 dk sorában ezen szó után „betöltötte", a főrendi ház által ajánlott következő beszúrás „valamely választói névjegyzékbe felvétetett", a képviselőház által elfogadtatván, azt a bizottság tudomásul vette. Ugyanezen szakasz toldalékát a képviselőház nem fogadván el, a bizottság annak fentartását minden további indokolás mellőztével határozottan ajánlja a nmélt. főrendi háznak." Szögyény Marich László, kir. fó'kamarás mester: Méltóságos főrendek! Méltóztatnak emlékezni, hogy ezen §-ra vonatkozó módosítás onnan vette eredetét, hogy Széchenyi Imre gróf azt javasolta, hogy beestelenitő bűntettek miatt hozott elmarasztaló Ítélet ugy a passiv, mint az activ választási jog elvesztését eredményezze. Ezt a méltóságos főrendek ily terjedelemben el nem fogadván, Mesznil báró indítványára a szerkezet akként állapíttatott meg, hogy a beestelenitő bűntettek miatt elitéltek csupán a választathatási jogot veszítsék el. így ment a javaslat a képviselőházhoz, és én voltam bátor indítványozni azon szövegezést, mely szerenesés volt a méltóságos főrendeknek jóváhagyását megnyerni. Ezt a képviselőház el nem fogadta. — A jogügyi bizottság azonban — mint másként nem is lehetett — továbbra is ragaszkodik ama módosításhoz s annak minapi szövegezéséhez; és így továbbra is megmaradna azon szövegezés, mely a minap inditványoztatván, elfogadtatott. Azonban nekem magamnak, mint a szöveg indítványozójának támadtak szintén némely kételyeim azon szövegezés szabatosságára nézve, mert a választhatás és a meg nem választhatás egy és ugyanazon periódusba van foglalva. Azt mondja ugyanis a szöveg: Választható az, ki 24 éves, ki magyarul tud, és ki becsteleDitő bűntett miatt elitélve nem lett. Én tehát helyesebbnek tartanám, hogy ezen két eszme szétválasztassék, — és bátor volnék a méltóságos főrendi háznak következő szabatosabb szövegezést ajánlani: „Választható miud az, ki választó, ha életének 24-ik évét betöltötte, s a törvény azon rendeletének, miszerint a törvényhozási nyelv a magyar, megfelelni képes. Ellenben nem választható az, ki ezen törvény hatályba lépte után gyilkosság, rablás, gyújtogatás, lopás, orgazdaság, okmányhamisitás, csalás, hamis bukás, hamis eskü miatt jogerejü ítélettel elmarasztaltatott." {Helyeslés) A szakasz első része tehát a megválaszthatási jogról, második része pedig a meg nem választhatásról szólana. Vay Béla b. jegyző': {Olvassa élőbb az eredeti szerkezetet, azután a módosítást.) Elnök: Nincs észrevétel a módosítás ellen ? {Nincs!) A méltóságos főrendek tehát az újabb szövegezést elfogadják. Vay Béla b. jegyző: {Olvassa:} „A 81. §-nál a főrendi ház módositványa elfogadtatván, azt a bizottság tudomásul vette." Zichy P. Viktor gr. előadó: A 81. § 5-ik sorában előforduló e szó: „vetélytárs" ugyanis e szóval „ellenjelölt" cseréltetett fel, s ezt a képviselőház elfogadta. Elnök : Tudomásul vétetik. Vay Béla b. jegyző : {Olvas) „A 82. §-nál a bizottság a szöveg továbbrai fentartását indítványozza, mert a képviselőház üzenetében emiitett IX. osztály előadójának külön véleménye, mely a képviselőház által elfogadtatott, a főrendi házzal közölve nem lett." {Helyeslés.) Elnök: Ez valószínűleg félreértésen alapul és így könnyen ki lesz egyenlíthető. Vay Béla b. jegyző: {Olvas.-) „A 96. §-nál a főrendi ház által tett módositványhoz a képviselőház hozzájárulván, az tudomásul veendő." Valamint a 97. §-ban a főrendi ház által tett eddigi módosítás elfogadása is. Zichy F. Viktor gr. előadó: A 96-ik §. 4-ik sorában levő e szó után: „tartózkodjék" ezen szavak szurandók be: „vagy mert valamely jelöltre szavazott, vagy nem szavazott," s a 97. §-ba e szó helyett „ezélból" ez tétetett: „okból", mit a képviselőház elfogadott. Vay Béla b. jegyző: {Olvas:) „Végre ajánlja a bizottság [a főrendi háznak a 104. §-nál tett képviselőházi módositvány elfogadását, miután az csupán szöveg, nem pedig lényeg tekintetében tér el a főrendi ház által javaslatba hozott indítványtól. " Zichy F. Victor gr. előadó : A főrendi ház azon módosítást tette a körmenet bejelentésére vonatkozólag, hogy az bejelentendő „a törvényhatósági tisztviselőnek, ha ilyen helyben nincs" a városi vagy községi elöljáróságnak, sat. Erre nézve a képviselőház a szerkezetet szó sze-