Főrendiházi napló, 1872. III. kötet • 1874. október 24–1875. május 24.
Ülésnapok - 1872-125
CXXV. ORSZÁGOS ÜLÉS. 103 zővé nem vált volna, és ugy nem volna kiváltságos, vajmi kevés lesz. Másik kérdés a mívelési ágakban történt változás. Igaz,az, hogy némely vidékeken a mívelési ágak változása által a disproportió növekedett, más vidékeken kiegyenlittetett; ott a hol túlságos volt az adó, az által, hogy a rétekből, legelőkből szántóföldeket csináltak, valamivel a jövedelem is fokozódott, s igy az adóteher nem oly túlságos másokhoz képest, mint azelőtt volt; de ott, a hol ugy is csekély volt az adó, és feltörettek a, legelők, ez által lényegileg nem változott az adóarány. Be van még egy más körülmény, és ez által egyedül csak a szántóföld érintetik, az erdő épen nem, a legelő épen nem. Az egész gazdasági viszony változott ott, hol legelőt nem tartanak, a hol rét nincs többé, a hol mindent felszántanak és bevetnek, ott szükségképen mesterséges takarmányról kell gondoskodni, ott nem lehet búzával, árpával bevetni, hanem több ugart kell hagyni vagy mesterséges takarmányt előállítani. Ezek azon kérdések, melyeket az átalános új katasteri munkálat nélkül elintézni nem akarunk, mert ez által a hibák még nagyobbá, még kirívóbbá lesznek. Ezen nézetnek adott a pénzügyminister ur, midőn ezen javaslatot első izben a képviselőházban behozta, indokolásában ékes kifejezést, ezen nézetnek és meggyőződésnek adott kifejezést a hármas bizottság, midőn első alkalommal jelentést tett, hogy mi lenne a törvényjavaslat tárgyában teendő. Ez volt az ok, hogy a főrendi ház nem ily interim hozta javaslatba, hanem az egész eljárás siettetése által akarta elérni a czélt. Az egyes birtokosokra pedig kiválólag és túlságosan fog nehezedni az aránytalanság, mert lehetnek esetek, hogy a birtok egy harmada, egy negyed része szántóföld vagy legelő volt, hol ezek feltörettek, hol intensiv gazdaságot folytatnak, hol az előtt is viszonylag túlságos volt az adó, ennek következtében 20—30°/ 0kal fog szaporittatni. Ha csak az adót akarjuk növelni, akkor vessünk ki egy pár százalékot az adóra; de ha megrontjuk ezen adó-alapot, új terhet kivetni még nehezebb lesz, mint jelenleg. Ez szerintem világos. Arról meggyőződést szerezhet magának, ki a tárgyat tanulmányozza, hogy kiegyenlítés, az arányoknak helyreállítása és a jelenlegi kataster javítása ez utón eléretni nem fog. Az eddigi aránytalanság ezentúl csak úgy fog az adózókra nehezedni, sőt csak úgy fog növekedni annak súlya ott, hol industria van, mint ott, hol az emberek a föld termőképességének rovására a gazdasági elvnek megrontásával egyoldalú szemtermelésre vetették magukat. Szerintem, mint financiális expediens nem jó, ellenkezik a katasteri eljárás elveivel, és átalában egy olyan áramlatnak kifolyása, a minő volt az, mely azon esetben, ha időközben vasutak fognak építtetni, ezen területeken történendő új felmérések által a kataster kiigazítását czélozta. Azon intézkedések, melyeket a főrendek javaslatba hoznak és melyeket talán a képviselőház is el fog fogadni, kétségkívül orvosolják a bajt annyiban, a mennyiben a sértett érdek kiengesztelésére némi tért nyújt annak; de az elv hibás és az eljárás indokolatlan, azt sem pénzügyi szempontból, sem az adótörvények, sem a kataster szempontjából helyesnek nem tartom, és ! részemről el nem fogadom. Elnök: Ha nincs ki az elleninditványt párí tolja, a bizottság véleménye elfogadtatik. Vay Béla b. jegyző (olvassa): „A*38. 39. 40. 41. 43. 44. 46. 47. 48. §§-nál a képviselőház által megállapított és a főrendi házzal közölt szöveg a bizottság részéről elfogadásra ajánltatik." (Elfogadjuk!) Elnök: A bizottság javaslata elfogadtatott. Károlyi György gróf: Talán jó volna holnapra halasztani a tárgyalás folytatását. Elnök: Én annyival inkább elíbgadandónak tartom az indítványt, mert már igen kevesen vagyunk és a jegyzőkönyv hitelesítése is bizonyára igen sok időt fog igénybe venni; tehát kérem, méltóztassanak holnap 11 órakor itt megjelenni. (Ülés vége. d. u. 3 óra 15 ijerczkor.)
