Főrendiházi napló, 1872. III. kötet • 1874. október 24–1875. május 24.
Ülésnapok - 1872-125
CXXV. 0RS5 Miklós b. ő nagyméltósága indítványa szerint a képviselőház szövegezését fogadják el, méltóztassanak azt felállással nyilvánítani. Azonban mindenekelőtt a szöveg fog felolvastatni, hogy tudjuk, mire történik a szavazás. Pallavicini Ede őrgr: jegyző (újabban olvassa a képviselőház szövegezését). Elnök: A kik a képviselőház most felolvasott szövegezését elfogadják, méltóztassanak felállani és állva maradni, mig megszámittatnak. (Megtörténik) Tehát kisebbség. Miután a következő szakaszoknál semmi, vagy igen csekély eltérések vannak, ha a mélt. főrendek beleegyeznek, talán az előrehaladott idő daczára, folytathatjuk a tárgyalást. (Helyeslés.) így tehát, mielőtt tovább mennénk, 5 perezre felfüggesztem az ülést. (Szünet titán.) Elnök: Következik a 30. §. Pallavicini Ede őrgr. jegyző: A 30. §. a képviselőházi szerkezet szerint következő : „A földadó-bizottságok a megjelent tagok számának tekintetbe vétele nélkül határozatképesek. Üléseik nyilvánosak, s azokról rendes jegyzőkönyv vezettetik. A tagok rendesen meghívandók. De az egyéni érdekeket közvetlenül érintő osztályba sorozási munkálatok és azok elleni felebbezések elintézésénél, sem a bizottsági üléseken való határozathozatalban, sem vizsgálati kiküldésekben és véleményadásban nem vehetnek részt, ha reájuk nézve az Í868. LIV törvényezikk 56. §. a), b) pontjai szerint bírói érdekeltség esete forog fenn. Határozataikat a jelenlevők szavazattöbbséggel hozzák. A szavazatok egyenlő megoszlása esetében az elnök szavazata dönt. Minden bizottságnak jogában áll szakértőket hallgatni ki." Vay Béla b. jegyző: A főrendi ház által módosított szöveg igy hangzik: „A földadó-bizottságok a megjelent tagok számának tekintetbe vétele nélkül határozatképesek. Üléseik nyilvánosak, s azokról rendes jegyzőkönyv vezettetik. A tagok rendesen meghívandók. Határozataikat a jelenlevők szavazattöbbséggel hozzák. .GOS ÜLÉS. 99 A szavazatok egyenlő megoszlása esetében az elnök szavazata dönt. Minden bizottságnak jogában áll szakértőket hallgatni ki."Tomcsányi József békési főispán: Bátor volnék arra figyelmeztetni, hogy a 30. §. összeköttetésben van a 34. §-al, s azért kérem a mélt. főrendeket, hogy addig ne méltóztassanak e §. felett határozni, mig a 34. §-hoz nem érünk. Elnök: Igen, de az eszme, mely itt kifejezve van, t. i. az érdekeltség eszméje, független a 34-ik §-tól. Tomcsányi József: Tudom, hogy itt az érdekeltség eszméje forog szóban, hanem az én módosításom a 34. és 30. §-ra egyaránt szól és ezért kérném, méltóztassanak a 30. §, feletti határozathozatalt felfüggeszteni. Cziráky János gr.: A Horvátországra vonatkozó passus ettől külön vált dolog; ennek pedig az az indoka, hogy más törvényből van átvéve, mely Horvátországra nem szól, s épen ő nagyméltósága, a pénz ügy minister ur figyelmeztetése folytán javasolta a bizottság annak betűszerinti beigtatását a törvénybe, hogy ez által Horvátországban is hatályt nyerjen. t Elnök: Méltóztassék meghallgatni a hármas bizottság jelentését. Pallavicini Ede őrgr. jegyző (olvassa a bizottság jelentését) : „A 30. §. 2. bekezdésére nézve a képviselőház által megállapított szöveghez a hármas bizottság is oly észrevétellel hozzájárul, miszerint a Horvát-Szlavonországban nem kötelező 1868. LIV. t. ez. 56. §. a), b) pontjaira való hivatkozás helyett, az érdekeltség esetei soroltassanak fel. E szerint ezen §. I. bekezdés 6-ik sorában e szótól „reájuk" e szóig „forog fenn", a szöveg elhagyatván, helyébe következők volnának teendők: „oly kérdés merül fel, melyben: a) saját személyökre nézve érdekeltek lévén, közvetlenül vagy közvetve, kárt vagy hasznot remélhetnek; b) ha feleség vagy jegyes, fel vagy lemenő ágbeli rokonaik, vagy oly személyek . vannak érdekelve, kik velők negyedizigleni oldalrokonságban, vagy • másodizigleni sógorságban, továbbá 13*
