Főrendiházi napló, 1872. III. kötet • 1874. október 24–1875. május 24.
Ülésnapok - 1872-125
92 CXXV. ORSZÁGOS ÜLÉS. a főrendi szövegben előforduló e szavak: „az abban lakó u „az ottani 1 ' szavakkal cseréltettek fel a képviselőház által. 3. bekezdés hatodik sor „fele" a képviselőház által „része" szóval cseréltetett fel. Utolsó bekezdés: A választás, illetőleg kinevezés eredménye az illető becslőj árasban kihirdetendő." Pallavicini Ede őrgróf jegyző : (olvassa a hármas bizottság idevonatkozó véleményét): „A képviselőháznak a 26. §-ra vonatkozó módosításait a bizottság oly hozzáadással ajánlja elfogadásra, hogy e szavak után: „a kijelölő választmány közbenjöttével" nagyobb határozottság kedvéért: „az 1870: XLII. és 1872: XXXVI. törvényczikk értelmében" beiktattassék." Elnök: Elfogadja a mit. főrendi ház a bizottság véleményét ? (Elfogadjuk!) Tehát elfogadtatott. Pallavicini Ede őrgr. jegyző: A képviselőház a 28. §-ra nézve a következő szöveget állapitá meg: „Az országos földadó bizottság az elnökön kivül két annyi tagból áll, a hány kerületi földadóbizottság alakíttatott. Elnöke a pénzügyminister, vagy általa kinevezett helyettese. Az országos földadó-bizottság tagjai felében a pénzügyminister által neveztetnek ki; felerészben pedig a kerületi földadó-bizottságok választott tagjai által választatnak ezen földadó-bizottságok megalakulása után. A rendes tagokkal egyenlő számban póttagok is neveztetnek ki, illetőleg választatnak. Előadók szavazat nélkül a központi felügyelők. " Vay Béla b. jegyző: A főrendi szöveg így hangzik: „Az országos földadó bizottság az elnökön kivül háromannyi tagból áll, a hány kerületi földadó-bizottság alakíttatott. Elnöke a pénzügyminister, vagy általa kinevezett helyettese. Az országos földadó bizottság tagjai harmadrészben a pénzügyminister által neveztetnek ki. Kétharmadrészben pedig a kerületi földadó-bizottságok választott tagjai által választatnak, ezen földadó-bizottságok megalakulása után. A rendes tagokkal egyenlő számban póttagok is neveztetnek ki, illetőleg választatnak. Előadók szavazat nélkül a központi felügyelők." Pallavicini Ede őrgróf jegyző (olvassa a hármas bizottságerre vonatkozó véleményét): „A 28. §.-nál a hármas bizottsága főrendi ház szövegét mindazon indokoknál fogva javallja fentartani, melyek a méltóságos főrendeket ezen törvényjavaslat első tárgyalása alkalmával jelzett szöveg elfogadására birták." Ghyczy Kálmán pénzügyminister: Bocsánatot kérek, hogy kénytelen vagyok ismét felszólalni, de szükségesnek tartom a hármas bizottság véleményével ellenkező nézeteimet ez alkalommal jelezni. A földadó szabályozásáról szóló törvénynek kétségkívül főczélja az, hogy a földadó terhe az ország különböző vidékeire, ezen különböző vidékeken lakó polgárokra, aránylag nehezedjék. Sokfélekép lehet vélekedni a kormánynak befolyásáról ezen földadó-szabályozási munkálatokra, de azt talán még sem fogja tagadni senki, hogy a kormánynak az a tendentiája nem lehet, hogy az ország különböző vidékein lakó polgáraira az adó aránytalanul és ne egyenlően vettessék ki. E kérdésre nézve a kormány kétségkívül részrekajlatlan, és az ő érdeke csak az lehet, hogy már csak azért is, hogy az adó terhe könnyebben viseltethessék, az egyenlő és arányos legyen. De vájjon a kerületi bizottságok által az országos bizottságokba választandó tagoknak ugyanezen érdekök lesz-e? ennek megbirálását a méltóságos főrendekre bizom; de igen természetes, hogy mindenki előszeretettel fog viseltetni saját vidéke és saját viszonyai iránt, és nem mondom, hogy meg fog történni, de meg fog történhetni, hogy talán másokkal is egyetértve, bizonyos vidékek érdeke ép azért fog mások kárára előtérbe szoríttatni, mert nagyobb számmal lesznek azok, kik egyetértve, különös figyelmök tárgyává, saját vidékök érdekeinek előmozdítását teszik. Igen megfontolandó ? tehát e tekintetből is, hogy vájjon kivánatos-e, hogy a kerületi bizottsági tagok az országos bizottságban, ezen legfőbb fórumban még túlsúlyba helyeztessenek. , Hallottam, hogy némelyek igen aggódnak azon, hogy a kormánynak, nem tudom miféle
