Főrendiházi napló, 1872. II. kötet • 1873. május 24–1874. augustus 14.

Ülésnapok - 1872-52

14 LII. OKSZ nak tőzsdeszerü elárverelése szükségessé válván, az azokra szabályszerüieg kölcsön adott összeg az eladás utján elérhető árban különben fedezetét nem találná." Már most arról van szó, hogy azokat esetleg megvásárolhassa, illetőleg meg is tarthassa saját számlájára akkor, hogyha azoknak eladása szükségessé válik, mert az illetők nem teljesitik kötelességöket és a bankokban nem kapná meg az eladásnál a bennök fekvő saját pénzét. Hogyan lehet az elárusitást eszközölni? Á tőzsdén jegyzetteket tőzsdeszerüleg. Ezek tehát tőzsdeszerüleg lennének elárverezendők. De a bank adhat kölcsönt a tőzsdén nem jegyzett értékekre is; ezeket pedig nem lehet tőzsdeszerüleg elárverezni, s igy ezekre nézve természetesen más módot kellene követni. Erre való a mélt. főrendek bizottságának módosítása: ,,s a melyeknél ilyennek — t. i. tőzsdeszerü elárusitásnak — helye nincsen, más módon való elárusitása szükséges." Mivel e módosítás ezen czélnak ad kifejezést, ahhoz részemről hozzájárulok. Perczel Miklós baranyai főispán: Bocsánatot kérek, ez nem fejezi ki azt, a mit most méltóztatott mondani, mert azt mondja a módosítás: „melyeknél ilyennek helye niacs, azaz melyek nem admissibilisek; tehát itt nem létezik optio. Természetes, hogyha a banknak nincs más módja pénzét megkapni, akkor igenis el kell adnia, ha pedig helye nincs, akkor hiába a provisio. (Ellenmondás.) Kerkapoly Károly pénzügyminister: Kérem, miről van itt szó ? Arról „hogyha tőzsdeszerű eladásnak nincs helye;" mert az ott jegyzett papírokat tőzsdeszerüleg vásárolhatja meg; mivel pedig a bank adhat zálogot tőzsdén nem jegyzett papírokra is, s ezek ilynemű eladásának nincs helye, tehát nem tőzsdeszerüleg fognak elárusittatni. (Helyeslés.) Elnök: A súly a „tőzsdeszerű"-n fekszik; t. i. ,,t őzsdeszerű s a melyeknél ilyennek, — azaz tőzsdeszerü elárusitásnak — helye nincs.. .

tt (Helyeslés.) Méltóztatnak igy módosítva a2. §-telfogadni? (Elfogadjuk!) A második §. a főrendek bizottságának módosításával elfogadtatott. Vay Béla h. jegyző (olvassa a3—6.$%-at, SOS ÜLÉS. melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 7. szakaszt.) Zichy Ferencz gróf: E §-ban egy nyomtatási hiba van, a mennyiben nem az 5-ik §-ra, hanem a 6. §-ra kell hivatkozásnak történni. (Helyeslés.) Elnök: Tehát a 6. §-ra fog hivatkozás történni. Vay Béla báró (olvassa a 8., 9., 10., 11., 12. §%-okat, melyek elfogadtatnak; azután olvassa a 13 %-t). Tomcsányi József főispán: Nagyméltóságú elnök ur, méltóságos főrendek! E szakaszra nézve, melyben az incömpatibilitás van a törvényhozók és ezen bank igazgató-tanácsosi állás közt kimondva, némely észrevételem van. Hogy mennyire helyes, és itt alkalmazva, mennyire jó ezen összeférhetlenség kimondása, annak vizsgálatába bocsátkozni nem akarok, annyival kevésbé, mert igen jogosult auctoritások ezt itt helyén találják. Mindamellett nem fojthatom el két irányban aggodalmaimat e tekintetben. Egyik az, hogy ha az incömpatibilitás itt kimondatik, kétséget nem szenved, hogy ez intézet igen sok megbízható erőtől és — mi több — nagyon tetemes magyar elemektől lesz megfosztva. A másik, mi bennem aggodalmat támaszt, az, hogy azt gondolom, mikep maga e rendelkezés még nem közeüti meg azon czélt, melynek elérése szándékba volt véve. Azt gondolom, hogy azért nem lehet a törvényhozás tagja a bank igazgatótanácsának tagja, mert az igazgató-tanácsos érdekkel viseltetik az intézet iránt, és igy törvényhozói állását mintegy azon érdekkel szemben nem egészen tisztán gyakorolhatja. Nem gondolom, hogy ezzel el volna érve a szándékolt czél, mert igaz, a törvényhozás tagjai igazgatótanácsosok nem lehetnek, de bajos lenne megtiltani, hogy részvéi^esek ne legyenek. Pedig csak ép oly érdekkel viseltetnek az intézet irányában, sőt ha sok részvényök van, még inkább vannak érdekelve, mint az igazgatótauácsosok. Ezek aggodalmaim. Mindamellett elfogadom az incömpatibilitás elvét és nem ellenzem annak kimondását. A szerkezettel is meg vagyok elégedve, a mennyiben a képviselőket illeti, de nem a menynyiben a főrendi ház tagjait illeti. A különbség nevezetes. Egy képviselő akármikor lemondhat képviselői állásáról, és igy azon választótestület,