Főrendiházi napló, 1872. II. kötet • 1873. május 24–1874. augustus 14.

Ülésnapok - 1872-75

LXXV. ORSZÁGOS ÜLÉS. 131 szón sokkal csekélyebbnek tekinthető lévén mint a kár, mely e szakasznak a törvénybe behozatala által a közügyre hárulna. — Különösnek tartom, hogy a mezei rendőrségi törvényből a 12., 13., 14. és 15. szakaszok idéztettek, melyek elsejében előjönnek ugyan e szavak „nádas és turfa, turján, zsornbék", hanem az egész szakasz a mezei és erdei kihágásokról szól, a nélkül, hogy abban a csatornázásról és a vizek lecsapolásáról legkevesebb említés történnék, én ugy tapasztalván , s azon véleményben levén, hogy ezen kisebb belvizek jelen törvényeink mellett is elébb-utóbb le fognak csapoltatni, és ki fognak szárittatni, hogy épen az ily kisebb canalisoknál a kártétel könnyű, mert ha egy kis dudvát. vagy földet vet valaki a csatornába, már ez megváltoztathatja az egész állapotot. Óhajtottam volna, hogy ezen törvényben, mely tüzetesen azon czélra alkottatott, hogy ily canalisok létre jöjjenek, arról, hogy az ily kártételektől hogyan lehet ezen csatornákat megóvni és a jelenleg létező s a felállítandó csatornák fentartását hogyan lehet biztosítani, intézkedés történjék, mit azonban ezen egész törvényjavaslatban nélkülözök. Az előadottak következése tehát: ámbár nagyon óhajtanám , hogy egy egyöntetű és minden ily vízimunkálatokat magában foglaló, s hogy zavar ne történjék, az elébbi törvényeket eltörlő törvény alkottassék, azon aggódva, hogy ha e javaslat törvénynyé válik, csak törvényeink halmazát és a bizonytalanságot fogja szaporítani, azon óhajtással, hogy addig mig valami jobbat alkotni képesek nem vagyunk, tartsuk fen jelenlegi törvényeinket az 1840. X-ik törvény csikket, s az 1871. XXXIX. törvényczikket, a jelenleg előttünk fekvő törvényjavaslat ellen szólalván fel, azt az átalános vita alapjául nem fogadom el. Keglevich István gr.: Nagyméltóságú elnök ur, mélt. főrendek! Én a szőnyegen levő törvényjavaslatot részletes tárgyalás alá sem kivánnám vétetni. Es pedig ket oknál fogva. Először, mert átalában időszerűtlennek tartom, másodszor, mert minden egyes pontja nézetem szerint helytelen és czélszerütlen. Az utóbbi indok azonban nem akadályozott volna abban, hogy el ne fogadjam a részletes tárgyalás alapjául, mert nem szeretem a Don Quichotti küzdelmet. Mert jól tudom, hogy mit tesz az, hogy az alsóház ezen törvényjavaslatot elfogadta. Ez tudniillik annyit tesz, hogy a felsőház is moraliter kénytelen azt elfogadni. (Élénk ellenmondás.) Ez oknál fogva részletes vita alapjául elfogadtam volna ezen törvényjavaslatot helytelensége daczára, és egyes módositványok által igyekeztem volna, hiányain segíteni; de máskép áll a dolog. Én e törvényjavaslatot teljesen időszerűtlennek tartom és lehetőségét látom annak, hogy annak elfogadását egészen lehessen ma elodázni, s későbbi időkre halasztani, a mikor időszerüleg és helyesen fog létesíttetni. — Időszerűtlennek tartom azért, mert nézetem szerint a belvizek levezetésének szabályozása, a nélkül hogy ezen vizeket hasznosan felhasználni lehessen, épp oly helytelen eljárás, mint volt és lenne ma is a folyókat szabályozni, de a csatornázásról nem gondoskodni. Kzen törvény hogy helyesen léphes| sen életbe és hasznosan, csak ugy fog létesit| tetni, ha egyszersmind egyátalán a vizijog, és | minden a mi azzal összefüggésben van, a malomjog. halászatjog és a többi egyszerűen és egyöntetűen fog rendeztetni, ezt tenni, azt hiszem, feladata lett volna a kormánynak és törvényhozásnak már régen, azon hosszú évek során át, melyek előtt egy tabula rasát talált, vagy semmi vagy helytelen törvényeket és melyek lefolyta alatt kezében volt a hatalom, — de ugy látszik az idő nem, — hogy üdvös és helyes reformtörvényeket hozzon, mert ily kérdésekben ma is épp ugy van tabula rasa, mint akkor. Ezen tabula rasán nincs pénz, de bizony üdvös reformtörvény sincs. Különben azon hallatlan intellectnalis banqueroute előtt, melynek előestéjén állunk, nincs kedvem recriminálni azon tárgyak felett, melynek hibáit nagy részben mi okoztuk, melyeknek okai körülbelül mi voltunk és csakis a concret esetről szólva, ismétlem : időszerűtlennek tartom, s azt hiszem, most az által lehet segíteni a dolgon, hogy ha a felsőház ezen törvényt átalánosságuan sem fogadja el, s felszólítja a kormányt az alsóház hozzájárulásával, hogy módosítva ezen törvényjavaslatot egyöntetűen szabályozza egyszersmind, és akkor hozza a parlamenti tárgyalás elé a vizijog átalános rendezésével. Ezt ma kivált azért tartom lehetségesnek, mert tudjuk, hogy a közlekedési minister változott, és ismét előttünk áll j azon helyzet, melylyel már többször találkoz17»