Főrendiházi napló, 1872. II. kötet • 1873. május 24–1874. augustus 14.

Ülésnapok - 1872-75

LXXV. ORSZÁGOS ÜLÉS. \\q fejtegetni, mennyire sürgős a tárgy, mely már is némileg elkésett. (Helyeslés.) Elnök: Ha nines észrevétel, tehát első helyen fog tárgyaltatni a keleti vasút függő adósságainak rendezéséről szóló törvényjavaslat. {Helyeslés.) Mindenekelőtt felkérem a jegyző urat, szíveskedjék először a törvényjavaslatot s azután a ministeri indokolást felolvasni. Vay Béla b. jegyző (olvassa a keleti vasút függő' adósságainak rendezéséről szóló törvényjavaslatot és a ministeri indokolást). Elnök: Kivánnak-e a mélt. főrendek a beterjesztett irományok közül raég valamit felolvastatni? {Felkiáltások: Nem kívánunk!) Méltóztassanak tehát a mélt. főrendek e törvényjavaslat lényege, elve és különösen a felett nyilatkozni, vájjon e törvényjavaslatot a részletes vita alapjául átalánosságban elfogadják-e vagy sem ? Szlávy József ministerelnök és pénziigyminister: Nagyméltóságú elnök, méltóságos főrendek ! A méltóságok előtt fekvő törvényjavaslat nem végleges megoldása egy hoszabb idő óta magán-körökben, a honi és külföldi sajtóban, s a magyar képviselőházban sokat, több-kevesebb ingerültséggel vitatott, sok gyanúra okot szolgáltatott kérdésnek. Ha e kérdést egyszerre, egész kiterjedésében és végleg megoldani lehetséges volna, úgy ezt nálam senki jobban nem kívánná. Azt hiszem azonban, a mélt. főrendek egyetértenek velem abban , hogy mielőtt ezen kérdésnek végleges megoldása megtörténhetnék, tisztába kell jönnünk aziránt, vajon van-e és mennyi alapja mindazon vélelmek- és gyanúsításoknak, a melyek ezen kérdéssel összefüggésbe hozatnak. Vannak-e , és kik azok, a kiket méltán okozhatni a keleti vasút pénzügyi bonyodalmaiért? Vannak-e és kik azok, a kik ezért felelősségre vonhatók, esetleg, hogyan és miféle utón érvényesíthető ezen felelősségre vonás ? Végre vannak-e olyan jogos vagy méltányos okok, a melyek a magyar államot arra bírhatják, hogy némi tekintetben maga részéről is közreműködjék ezen pénzügyi bonyodalmak enyhítésére és megszüntetésére ? Mielőtt mindezen kérdések eldöntetnének, és mielőtt ezek iránt tisztában volnánk, a kérdés öszszes és végleges megoldása, úgy hiszem, nem történhetnék meg a nélkül, hogy kitegyük magunkat azon veszélyeknek, hogy vagy az állam vétetnék túlságosan igénybe, vagy pedig a részvényesek érdekeikben mélyen sértetnének, a kikről megengedem, hogy érdekeik megóvásában talán nem voltak eléggé előrelátók, de a kik mindenesetre jóhiszemüleg fektették e vállalatba pénzöket, és azon meggyőződésben és Mezemben, hogy a magyar állam garantiája őket a veszteségtől meg fogja óvni. Mielőtt, mondom, ezen kérdések megoldatnának, ezen ügy végleges megoldásának helye nem lehet. Hogy ez történhessék, el kell várnunk azon bizottság működésének befejezését, mely e ezélból a képviselőház által kiküldetett. Az események azonban úgy alakultak, hogy ezen ügynek végleges megoldását addig is tétlenül bevárnunk nem lehetett. Nem akarom a méltóságos főrendek előtt hoszszasan előadni a keleti vasút történetét, mely, úgy hiszem, mindnyájunk előtt löbbé-kevésbbé ismeretes: hanem igen röviden dióhéjba szorítva kívánom fölemlíteni azt, a mi a jelen törvényjavaslattal szorosabb összefüggésben van. Tudva van a méltóságos főrendek előtt, hogy a keleti vasút concessiója kiadatott 1868-ban Waring és társainak, tudva van méltóságtok előtt, hogy Waring és társai ezen engedélyt átruházták az angol-osztrák bankra, ez ismét egy részvénytársulatra , a mely elfogadta a Waring és az angolosztrák bank között kötött szerződést, a mely szerződés szerint Waring volt az építési vállalkozó. 0 el is kezdte az építkezést, de csak hamar, már 1871-ben, versengések, egyenetlenségek keletkeztek az igazgató-tanács és Waring közt. Az igazgató-tanács meggyőződött arról, hogy Waring kötelezettségeinek eleget tenni nem képes, és igy történt, hogy 1871 júliusában az igazgató-tanács egyességre lépett vele, őt minden további kötelezettsége alól felmentette, az építést pedig maga az igazgató-tanács folytatta. Az akkor még megvolt építkezési alaptőke azonban csakhamar kimerült, ugy hogy 1872-nek ugy hiszem márcziusában már tökéletesen kifogyott , minek következtében az igazgató-tanács közgyűlést hivott egybe május 23-ikára, a mikoron nem jelenvén meg kellő számmal a tagok, június 3-ára uj közgyűlés hivatott össze. Az ezen közgyűlésen hozott határozattal az igazgató-tanács felhatalmaztatott arra, hogy az épités folytatására