Főrendiházi napló, 1872. I. kötet • 1872. september 3–1873. május 17.

Ülésnapok - 1872-14

72 XIV. ORSZÁGOS ÜLÉB. kereskedelmi szempontból igen hasznos és kívánatos ezen vonalnak kiépítése. A mi a hadászati szempontot illeti, én gr. Keglevich István úrral nem értek egyet, mert hadászati szempontból helyesnek tartom, hogy a Dunán egy liid épül, s nem látom indokolva azon aggodalmat, hogy azon az ellenség bejöhet Pozsonyba, mert hiszen ezt meg nem lehet gátolni az által, ha a híd megsemmisíttetik, mig másrészről meg van nekünk a lehetőség adva, hogy ha akarunk, Pozsonyból a Dunán át kén} elmésen indulhatunk az ellenség ellen. Én tehát hadászati szempontból is szükséges nek és ohajtandőnak találom ezen Sopron - lundenburgi vonal kiépítését. A mi a második feltételt illeti,az engedélyokmányok átolvasánál minden kételyem eloszlott arra nézve, hogy vájjon a vállalkozók képesek-e kiépiteni azon vonalat és másrészt vájjon a részvényesek nem lesznek-e veszélynek kitéve. Tökéletesen kielégít engem, méltóságos főreíidek, az is, hogy a kormány, jóllehet ezen most tárgyalás alatt lévő két vonal kamatbiztositék nélkül építtetik ki, mind a mellett fentartoíta magának mindazon beavatkozási és rendelkezési jogokat, melyeket fenn szokott tartani a pályáknál, melyek nagy mérvben való kamatbiztosítás mellett építtetnek. Igen előnyösnek tartom a részvényesek érdekében azon rendelkezést is, hogy az alapszabályok elfogadása után rögtön egybehivatik a közgyűlés és az igazgató-tanács nem a vállalkozók közül választatik, de a közgyűlés választja meg saját kebléből; továbbá évről évre a kiépítési idő tartania alatt is köteles a társulat időközönként közgyűléseket összehívni. Továbbá kötelesek a vállalkozók a sopron-lundenburgi vonalnál egy és fél millió ft, a győr-ebenfurtinál 500,000 ft biztosítékot letenni. A tartalék tőke a soprony-lundenburgi vonalnál 1 milliótól 5 millióig terjed, mig a Győr-eben furtnál 300,000 ft a mely a pálya jövedelméből mindenekelőtt 1 millióra egészíttetik ki. A mi pedig az üzleti eszközök beszerzését illeti különösen a Győr-ebenfurtinál annyira van biztosítva, oly magas, a milyen talán kevés vasútnál van t. i. mértföldenként 70 ezer forint, Keglevich gróf csudálkozik azon, hogy-e roppant összeg kövcteltetik egy állam biztosíték nélkül kiépítendő vasútnál t. mértföldenkiní 980,000 ft. A mint előttem szólott is helyesen megjegyezte én is azt hiszem, ez nem szolgáltat agodalomra okot, mert a pénzbeszerzés sokkal nehezebb. iTeljességgeí nem bír capacitálni azon összehasonlítása sem hogy 66-ban olcsóbban építtettek a vasutak mint 72-ben. Erre nézve bátor vagyok megjegyezni, hogy tudomásom szerint jelenleg 20—25°/

0-al drágábbak az építési eszközök és munka erő, mint volt akkor midőn a tiszai pályát építettek. En tehát méltóságos főrendek mindezeknek utána a két törvényjavaslatot átalánosság ben a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. {Helyeslés) Keglevich István gróf: Mélt. főrendek! Csak néhány szóval vagyok bátor felelni a közlekedési minister urnak, a mennyiben néhány kifejezésemet félreértette. O ugyanis azt mondta, hogy én azt állítottam volna, hogy eze:s vasút szédelgésre van alapítva és bukás lesz a vége. En nem mondtam ezt e pályára vonatkozólag, hanem egész átalánosságban szóltam; e pályára vonatkozólag pedig kétszer ismételtem, bogy nem tartom azt rosznak, s nem mondom, hogy baj fog történni, de történhetik baj. Azt mondta ő nméltósága a minister ur, hogy az előadónak szabadságában volt az adatokat megszerezni ; méltóztatnak tudni, hogy mi már évek óta csak 24 órával előbb tudjuk meg azt, hogy mi fog 'árgyaltatni. Az előadónak alig hogy 24 órája van. s így nem szerezhet az adatokról tudomást. Hivatkozott továbbá a minister ur azon nyilatkozatomra, hogy titkosan szerveztetnek a vasutak. En ezt nem con :ret esetre mondtam, hogyha egy törvényjavaslat a ház asztalára tétetik, az titokban tartatik. hanem hogy minekelőtte egy törvényjavaslat a ház asztalára tétetnék, tartatik titokban az, hogy miért egyik, és miért nem másik engedélyeztetik. Tisza Lajos közlekedési minister: Közbeszól : Természetesen,! Keglevich István gr.: Végre azt monda a minister ur, hogy én nem helyesen szóltam a jövedelmi adóról. Bocsánatot kérek, én nem a jövedelmi adóról szóltam, meri azt tudom, hogy az 10%, hanem az adómentességről szóltam, a mi 72%"^ teszi, a tőkének. Zichy Nándor gr.: Nagyméltóságú elnök ur, mélt. főrendek! Én csak igen rövid ideig leszek bátor a mélt. főrendeknek tán kifáradt türelmét igénybe venni, hogy némileg visszatérjek oda, miket a hármas bizottság bevezetésében jónak látott