Főrendiházi napló, 1869. II. kötet • 1870. augustus 4–1871. ápril 15.
Ülésnapok - 1869-102
78 CII. ORSZÁGOS ÜLÉS. pedig a választmánynak az az eszméje, hogy az a kisebbség, és ne a többség legyen. Ugy kívánom módosíttatni, hogy mondatnék ki, hogy 2 tagot candidál és ezek közöl történik a választás. Tomcsányi József: Méltóztassanak megengedni mélt. főrendek, hogy, ki e tekintetben mondhatom, régi praxisában vagyok a dolgoknak, én is kimondjam véleményemet. A jogügyi bizottság működési irányát jelesen megfejtette a jogügyi bizottság egyik kitűnő tagja, Szögyény László, midőn azt monda, hogy nem Amerika vagy más államok, hanem Magyarország és községei részére hozunk törvényeket, és annálfogva azon kívánalmaknak akarunk megfelelni, melyeket a mi viszonyaink tesznek szükségesekké. Meglehet, hogy átalában a kijelölési jog némileg az autonómiát sérti; meglehet, hogy tán nem is szabadelvű; de én a szabadelvüséget soha sem tekintettem czélnak. Elismerem egyik irányát, és ez irány sokszor igen üdvös czélhoz vezethet; de czélnak magát a szabadelvüséget soha sem tekintettem, és hogyha valamely törvény az én hazám törvényeivel ellentétben áll, de nagyon szabadelvű, még én azért rá nem fogok szavazni; de legyen bár nem szabadelvű, hanem feleljen meg azon kívánalmaknak, melyekre hazám ak szüksége van, elfogadom azt. (Helyeslés.) Ugy látszik, a jogügyi bizottságot is ezen irány vezette. Tapasztalásból mondhatom, hogy a szolgabírónak eljárása nagyon sokszor igen üdvös hatással volt ily választásoknál; tapasztalásból mondhatom azt is, hogy a hol a szolgabíró nem gyakorolt elég nagy befolyást, tévútra ment át a község ügyeinek vezetése, melyet később mindig önmaguk a választók éreztek meg legjobban. Annálfogva, de különben is ha felveszszük, miért kívánja a kormány a megyékben a főispánok létezését, és miért állítja fel most mint uj institutiót, a királyi városi főispánt ? azért mert érzi azt a kormány, hogy ily testületeknél neki befolyást kell gyakorolnia és arra neki orgánumra van szüksége, hogy ezen befolyást gyakorolhassa. Azt mondja talán valaki, hogy valamelyik kir. városban meg van az autonómia sértve azért, mert főispán lesz ott? Korántsem. A főispán ott elnökösködni fog; de a város fog határozni érdekei, czéljai és nézetei szerint. A kormány nézeteinek érvényesítésére fog ott lenni a főispán. És most lássuk az analógiát. Ha nem egy királyi városban, hanem sokkal kisebb községben a míveltség tekintetében alantabb fokon álló képviselőtestületet, veszszük fel, mely még hozzá oly széles választási gratificatióval van felruházva, mint a mi kis és nagy községeink, ha ily képviselő testület minden vezető nélkül magára maradna, ezt nem tartanám jó prognostieomiak. Az nem correctivuma énnek, hogy a képviselők fognak candidálni, mert hiszen nagyon sokszor halljuk a felvidékről emlegetni, hogy ott sok község a műveltség oly fokán áll, hogy a képviselők akár virilis szavazás, akár választás utján jutnak a képviselőtestületbe, ép oly müvelet en állapotban vannak, mint a nemképviselők. Én az alföldön lakom és mondhatom, hogy ott ugyan sok helyütt ritka ember van a ki irni olvasni, vagy legalább nevét aláírni ne tudná, de ez nála csak mechanis• mus, a mire az iskolában megtanították; és műveltség, értelmiség tekintetében az alföldi kisebb községek képviselői is ép oly fokon állanak, mint azok, a kik őket megválasztották. Ebben garantia nincs. A mit a jogügyi bizottság jelentésében felhozott, hogy a főispánok is, habár korlátok közt, de még is befolynak a választásokra, ez igaz, elismerem. De a belügyminister ur is felhozta, hogy a hatásakor véghetetlenül különbözik, mert a megyéknek ! a közügyi dolgokban felirati joguk van, mig a ! községek egyenesen a rendeletek végrehajtására ; vannak hivatva. De másrészről nem is azért szeretném én a I candidationalis választást, nehogy valamikép oly birót válaszszanak, ki a szolgabíró vagy a rende| letek ellen repraesentálna. Az soha nem repraesentál; hanem szeretném azért, nehogy oly biró választassék, ki erkölcsileg megrovott ember. Igen sok esetben garantirozni ugyan ugy sem lehetne. j Lipthay Béla báró felvetve azon kérdést, hogy mit | tehet a biró, azt feleli rá, hogy a biró nem tehet | semmit. Meggyőződésem szerint azt teheti, hogy ha a szolgabíró kiír a bírónak, hogy ezen s ezen embert szemmel tartsa, és erről referáljon, mert gyanús, ha már ezen biró az illetőnek czinkos-társa, azt mondja neki: ül' a berek nád a kert, menekülj ! \ Oly emberre van tehát szükség, ki ily visszaélésekre alkalmat nem szolgáltat. Pedig ez ellen nem ! biztosit a képviselőtestület candidatiója. A régi gyakorlatra hivatkozik a bizottság,
