Főrendiházi napló, 1869. II. kötet • 1870. augustus 4–1871. ápril 15.

Ülésnapok - 1869-78

LXXVIII. ORSZÁGOS ÜLÉS. 11 dély ékre még uj befolyást gyakoroltak, ennek következtében felteszem azt, hogy ha mostan, későbben lett volna alkalma e tekintetben vádját feltartatni, bizonyosan nem tette volna azt ily indulatosan. De feltéve azt, hogy ő ezen nézetet nem tenné magáévá, — fentartotta magának e tekintetben az eljárást, — ha jól emlékszem múlt évi Julius 3-án tett indítványa által melynek tárgyalásánál alkalma leend a mennyiben akár magát sértve, akár elvileg jogosítva, sőt kötelezve érezné, nézetének érvényt magának pedig elégtételt szerezhetni. Ezek után azt hiszem, mélt. főrendek, talán nem lesz szükséges bővebben indokolnom azt, hogy a bizottságnak e tekintetben nyilvánított véleményét magamévá teszem. De mielőtt erre vonatkozó inditványomat formulázva a mélt. főrendeknek bemutatnám, szükséges még, a mélt. főrendeket egy figyelmeztetésre utalnom, mely a bizottság jelentésében foglaltatik ; ugyanis az adatokból kiderül az, hogy a mélt. főrendeknek kérdéses tagja ellen a vizsgálat megejtetett, még mielőtt erre vonatkozólag a mélt. főrendek által az engedély megadatott volna, ha nem hivatkozhatnám e tekintetben az igazságügyministernek ugy vélem 1867. septemb. 18-án kelt rendeletére, hol a vizsgáló birák hasonló eljárástól határozottan eltiltatnak, mindenesetre mégis óvást tennék ilyen eljárás ellen, mely által a mentelmi jog tulajdonképen nullificálva van (Helyeslés); mert a zaklatás épen ugy eszközölhető a vizsgálat, mint átalában a bűnvádi kereset megindítása által. Ennek következtében én azon indítványt, melyet amélt. főrendeknek bemutatok, oly módon foglalom össze, hogy elsőrésze magára az ügy érdemére, második pedig az incidens kérdésre vonatkozik. Az indítvány következőleg hangzik: „Jelen esetben a mentelmi jog felfüggesztésének helye nem lévén, folyamodónak kérése nem teljesíthető. Egyébiránt, megjegyeztetik, miszerint helytelenül történt, hogy a bírói vizsgálat a főrendi ház egyik tagjának személye ellen, az erre szükséges engedély megadása előtt lett megejtve." Midőn ezen indítványt a ház asztalára letenném, azt a mélt. főrendi ház pártolásába ajánlom. (Helyeslése) Csáky Gyula gr. jegyző (olvassa afennebbi indítványt). Elnök: Ha helyesen fogtam fel az indítványozó ur előterjesztését, azt ö maga is ugy értelmezi, hogy a határozat csak a jelen esetre szorítkozik, hogy az indítvány szövegének első része fog a folyamodóval hátiratilag közöltetni, ajegyzőkönyvben pedig annak második része is helyet foglalanci, mint a mélt. főrendek ez iránybani nézete. (Helyeslés.) Ily értelemben méltóztassanak azok, kik Lipthay Béla b. indítványához járulnak, ezt felállásuk által nyilvánítani. (Megtörténik.) A mélt, főrendek többsége Lipthay Béla b. indítványát elfogadja, és igy magára a kérvénja'e nézve a határozat az, hogy a jelen esetben a mélt. főrendek a mentelmi jog felfüggesztésének helyét nem látván, a kérést nem teljesíthetik. Viszont a jegyzőkönyvben fel fog jegyeztetni az, hogy azon körülmény, mely szerint a vizsgálat a mentelmi jog alapján eszközlendő engedély előtt eszközöltetett, nem helyeseltetik. Midőn még bejelenteném, hogy az eperjesbártfa-tarnowi vasut-vonal tárgyában, Bártfa város közönsége egy értesítést intézett a mélt. főrendekhez, ugy hiszem, hogy ezt felolvasottul lehet venni, és annak idejében leendő használat végett a vasúti bizottságnak ki lehetne adni. Második bejelentésem az, hogy Nyeviczkey Kristóf ügyvéd „tarlózatok a magyar birtokviszonyok terén" czímü munkáját a mélt. főrendeknek megküldötte, E munka azon úrbéri törvényjavaslatokra vovonatkozik, melyek jelenleg a képviselőház tárgyalása alatt vannak. A mennyire emlékszem, a munka már a mélt. főrendek közt ki van osztva. Egyébiránt pedig tudomásul vétetik. Ha a pénzügyi bizottság munkálatával elkészül, arra kérem, hogy erről nekem nyomban jelentést tegyen, hogy én az ülést azonnal összehívhassam. Ennélfogva a következő ülés napirendjén a pénzügyi bizottság jelentése lesz. Több tárgy nem lévén, az ülést eloszlatom. (Ülés vége 2 óra 15 perczkor) v-