Főrendiházi napló, 1869. II. kötet • 1870. augustus 4–1871. ápril 15.
Ülésnapok - 1869-116
CXVI. ORSZÁGOS ÜLÉS. 187 kezdése előtt oly tervek készíttessenek, melyek mindenesetre alapul szolgáljanak arra, hogy a kikötő bármily mértékben fejlődött kereskedelem és közlekedés igényeinek és a forgalomnak megfelelni képes legyen. E czólra készíttette a közlekedési ministerium a terveket, melyek e törvényjavaslatnak alapul szolgáltak. Minthogy azonban ezen kikötők kiépítése nagyobb összeget és az ország lényeges terheltetését igényli, gondoskodnia kellett a kormánynak arról, hogy e tervek ne csak saját közegei által készíttessenek, hanem európai hiríí szakértők által is megvizsgáltassanak. A készített terveket egy világhírű ismeretes technikus Pascal, ki a marseille-i kikötőt és hasonlókat épített, megvizsgálta és csekély módosításokkal, melyek e törvényjavaslatban bennfoglaltatnak, helyeseknek ismerte és helybenhagyta. Ezen tervek az előterjesztett költségvetés alapjául szolgáltak, mely szerint az összes költség 13 milliót tesz. Nem következik azonban ebből az, hogy ezen egész összeget egyszerre kellene folyóvá tenni, mert nem volna czélszerű az egész kikötőt egyszerre kiépíteni, miután ez csak a forgalom növekedtével lesz szükséges. Ennélfogva egyelőre csak egy millió fog a kiépítésre fordíttatni, és csak a forgalomjiövekedtével fognak ujabb beruházások tétetni. De mindenesetre szükséges volt az egész tervet elkészíteni, nehogy később, midőn a forgalom növekedtével az építést folytatni kellend, az eredeti terven módosítások váljanak szükségessé, s ez által uj költségek okoztassanak. A mi magát a kivitelt illeti, mindenesetre a kikötő tervezetének azon része fog először elkészíttetni, mely a vasúti közlekedést a tengeri közlekedéssel közvetíteni fogja, s erre fog forditatni azon egy millió, melynek megszavazását a kormány jelenleg kéri. Ezen okoknál fogva kérem, méltóztassanak a törvényjavaslatot elfogadni. (Helyeslés.) Elnök: Ha nincs ki szót kivan emelni, a törvényjavaslat részletes tárgy alapjául elfogadtatik. Miske Imre b. jegyző' (olvassa pontonként a törvényjavaslatot, mely minden észrevétel nélkül elfogadtatik). Elnök: Méltóztassanak azok, kik a törvényjavaslatot ugy átalánosságban mint részleteiben elfogadják, fölállani. (Megtörténik) A törvényjavaslat elfogadtatott, és erről a képv, ház szokott módon értesittetni fog. Következik a határőrvidéki és a fiume-kerületi kikötő kiépítésére szükséges póthitel fedezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Zichy Viktor gr. jegyző' (olvassa a törv.javaslatot). Elnök: Ha nincs ki szót kivan emelni ? (Nincs!) a törvényjavaslat részletes tárgyalás alapjául elfogadtatik. Zichy Viktor gr. jegyző (szakaszonként olvassa a törvényjavaslatot). Elnök: Ha észrevétel nincs, méltóztassanak azok, kik e törvényjavaslatot elfogadják, felállni. (Megtörténik) Elfogadtatik, és erről a képv. ház értesittetni fog. Apponyi Albert gr. jegyző (olvassa az állandó pénzügyi bizottság jelentését a Horvát-Slavonországi államvlakról*). Elnök: Ha nincs észrevétel, (Nincs!) a mélt. főrendek a törvényjavaslatot a részletes vita alapjául elfogadják. Apponyi Albert gr. jegyző (olvassa a törvényjavaslatot) . Szápáry Gyula gr. államtitkár: Ha méltóztatnak a nagyinélt. elnök és a mélt. főrendek megengedni, a törv. javaslat felvilágosítására és indokolására néhány szót bátorkodom mondani. E kérdés onnan ered, hogy midőn megalkottatott az 1869. évi XXX. t. ez., mely a Horvátországgali kiegyezést illeti, bizonyos utak és folyók államutaknak és államfolyóknak nyilvánitattak és Magyarország költségvetésébe felvétetni határoztattak. De akkor nem jelöltettek ki ezen utak és folyók, fentartatván ez a későbbi kiegyezésnek. Ez a két kormány közt 1870-ben létesült, és igy ezen államutak és államfolyókra 1871-ben szükséges költség, valamint a Horvátországban fölállított államépitészeti hivatal költségei az 1871. költségvetésbe felvétetett és egyszersmind az 1871. költségvetésnek a törvényhozáshoz benyújtása alkalmával ezen létesített egyezmény is előterjesztetett. Miután azonban ezen egyezmény létrejövetele előtt nem lehetett megállapítani, mennyi a szüksé*) Lásd az Irományok 314-ik számát. 24*
