Főrendiházi napló, 1869. II. kötet • 1870. augustus 4–1871. ápril 15.
Ülésnapok - 1869-107
CVII. ORSZÁGOS ÜLÉS. 153 mert részben ez is az, a mi a magyar névnek kivívta a köztiszteletet. (Mozgás.) Mindezeknél fogva arra kérem a mélt. főrendeket, ne csúsztassunk itt oly dolgokat be, melyek a tulajdonjoggal valóban össze nem egyeztethetők. Különben a nép fogalmát is meg fogja zavarni az, ha azt mondjuk, hogy visszaváltható az irtvány és azt mégis megtarthatja ingyen (Felkiáltások: Maradjon a szerkezet!) Elnök: Ha nincs ki az indítvány mellett szólana, akkor az indítvány elvettetett. Viszont a jogügyi bizottságnak is lévén egy incisuma az e) pontra nézve, melyet közbetétetni javasol, most arra kell szavazni. A jogügyi bizottság meg akarja hagyni az e) pont 1-ső bekezdését s a 2-ik bekezdést igy véli fogalmazandónak: „Ellenben ha a volt-földesur — bár az irtvänybirtokos semmi szolgáltatást vagy fizetést nem teljesített is, s közte és az irtvány-birtokos között valamely szolgáltatás vagy fizetésre nézve semmi megállapodás nem létezett, és — bebizonyítja, hogy ily szolgáltatást vagy fizetést tulajdon jogczímen követelni jogosítva lett volna, az irtványnak egy nyolczad része őt illeti, a többi pedig az irtványbirtokos tulajdonában marad." Tehát csak a „tulajdoni jogczímen" szavakat kívánja beszúratni a „fizetést" és „követelni" szavak közé. Ez mindenesetre világosabb és határozottabb. Elfogadják a mélt. főrendek a jogügyi bizottság által javasolt ezen módosítást ? (Elfogadjuk !) Tehát elfogadtatott. Következik a 6, §. Miske Imre b. előadó (olvassa a 6. és 7. §-í, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak, azután olvassa a 8. §-t). Miske Imre b. előadó (olvassa a jogügyi bizottság véleményét), A 8-ik szakaszban azon nehézségeket tekintetbe véve, melyekbe az 1842—1847~ik évbeli terményben" szolgálmányok kimutatása különben ily hosszú évek sora után ütközne, annak szövege 8-ik sorában e szó „szolgáhnány" után e szavakat: „mely lajstromok hiánya esetében bírói becsű utján lesz megállapítandó", betoldatni javalja a bizottság. Elnök: Itt a 8. §-nál felmerül azon kérdés, a mely elnapoltatott. Itt van szó arról, hogy ezen átalános szolgálmányok, melyek nincsenek szám FŐBEHDI NAPLÓ 18«9/ n . II. szerint kifejezve, azoknak értéke hogyan puhatolható ki, mert egy öl fa vitele sem kézi sem igás napszámra nem reducálható, hanem ez birói becsíí által határozandó meg, erre nézve tehát provisio szükséges. Miske Imre b. előadó : A jogügyi bizottság véleménye csak a terményi szolgálmányokra vonatkozik, itt pedig kifejtetett azon nézet, hogy a többire nézve is terjesztessék ki. Amint hallottam, azon indítvány tétetett, hogy arra nézve is a birói becsű legyen kulcsul felveendő. Huny ad y László gr.: Méltóságos főrendek! Nézetem szerint legjobb expediens volna, hogy miután a törvény lényegére nézve egyetértünk, Pálffy József ő méltóságát kérnők fel a formula- • ZclSlcí.. Pálffy József gr.: Méltóságos főrendek! Én nem formulázhatom az egészet, mert én nem is tudom, hogyan lehetne azt formulázni, ha csak az ember nem mondja ki, hogy „egyéb" szolgálmányok, a melyek a pátensben említve nincsenek, ekként és ekként itélendők meg, mert csakugyan egy öl fa szállítását nem lehet ugy venni mint igás ás és kézi munkát; mint előttem is megjegyezte ő excellentiája. Nem lehet tehát ily szolgálmányokat is ide érteni, először: mivel a pátens arról nem szól; másodszor: mert valódi becsüképen annyit kellene felvenni, a mennyit a szolgálmány valóban ér. De igás napszám szerint sem lehetne, mert az egyiknek például jobb, a másiknak roszabb marhája van. Legczélszertíbb volna tehát ilyenforma kifejezést elfogadni: „és egyéb szolgálmányok, melyek a törvényben névszerint elő nem soroltatnak, ekkép és ekkép számitandók." Perczel Miklós: Méltóságos főrendek! A törvényhozásnak nem lehet két mértékkel mérnie, és igy én a szóban levő szolgálmányoknál sem akarok a volt földesúrnak valami kedvezményt adni. Meglehet, hogy ez által a szolgálmány valódi értéke nem fog pótoltatni, de nézetem szerint a törvényhozás oly esetekben, a hol a magánjog kérdése a népnek, a nagy tömegnek érdekeivel van összefüggésben, a magán tulajdont egészen más szempontból, szokta felfogni, mint más esetekben. A mint már méltóztatott említeni, a pátens már regulázta a szolgálmányok értékét, s bizonyára a pátens is oly elvből indult ki, hogy nem vette a szolgálmányok valódi értékét, hanem megállapi20
