Főrendiházi napló, 1869. II. kötet • 1870. augustus 4–1871. ápril 15.
Ülésnapok - 1869-107
140 CVn. ORSZÁGOS ÜLÉS. rübbnek látszott azon expediens, hogy a Rókuskórháznak azon osztálya, mely a hasonszenvi gyógyegyletnek átengedtetett, egyszersmind egyetemi tanítási czélokra is alkalmaztassák, oly módon, hogy a költségek azon többlete, mely abból keletkezik, az egyetemi alap által viseltessék. A hasonszenvészet tanára tehát oda utasíttatott, hogy egyetértőleg az egylettel állapítsa meg azon költségeket, melyek abból keletkeznek, hogy ezen kórházi osztály tankórodául is alkalmaztatik, és mutassa be azokat, hogy a jövő évi költségvetésbe fel lehessen venni. Ezzel, ugy hiszem, az első szükségletnek elég van téve. Mi a végleges szervezést illeti, a hasonszenvi kóroda és annak önálló felállítása legszorosabb összefüggésben áll az egyetemi koródák számára emelendő épületek kérdésével, és biztos kilátásba csak akkor helyezhető, hogy ha ezen épületek el fognak készülni. Mi az emiitett két törvényjavaslatot illeti, tudomást szereztem magamnak az országgyűlési iróniáitokból azok tartalmáról. Az elsőt, mely a tanításra vonatkozik, a képviselőház a tanügyi bizottsághoz utasította és akkor fog tárgyaltatni, midőn az egyetem szervezéséről leend szó ; sőt véleményem szerint csakis akkor tárgyaltathatik, mert igen fontos és lényeges változtatásokat tartalmaz a szigorlatokra és az orvostudori fok adományozására, nézve. A másik törvényjavaslat, mely a gyógygyakorlatra vonatkozik, mint tisztán orvosrendészeti tárgy nem az én, hanem a beliigyminister köréhez tartozik. (Helyeslés.) Apponyi György gr.: Nméltóságú elnök, mélt. főrendek! Mielőtt a most hallott válasznak egyes pontjaihoz hozzá szólanék, legyen szabad álláspontom jellegzése végett megjegyeznem azt, hogy azon interpellatio, melyet a körünkben t. minister úrhoz intézni kötelességenmek tartottam, azon megállapodásnak kifolyása volt, mely a mélt. főrendek múlt évi april 28-án tartott ülésében jött létre. Nem volt ezen interpellatiónak egyéb czélja, mint sürgetni a mélt. főrendek megállapodásának érvényesítését, s nem is tartalmazott az mást, mint azt, mi ezen megállapodásnak tárgyát képezte. Ennélfogva bátran mondhatom, hogy az igen t. minister urnak válasza úgyszólván szemközt áll a mélt. főrendek megállapodásával, és midőn hivatva vagyok nyilvánítani azt, mennyiben vélem a választ kielégítőnek vagy nem, e tekintetben nem szolgálhat nekem zsinórmértékül egyéb, mint azon tekintet, hogy mennyiben felel az meg a mélt. főI rendek megállapodásának. Hogy én tisztán a mélt. főrendek megállapodásához tartottam magamat az interpellatiómban, azt tanúsítja az interpellatio bevezetése, mely következő volt: „Miután a mélt. főrendek, figyelemmel a t. képviselőház által a múlt évben hozott abbeli határozatára, mely által a vallás- és közoktatásügyi minister ur egy hasonszenvi tanszéknekés „idővel" tankórodának is az egyetemen leendő felállítására utasíttatott, továbbá figyelemmel a Pesten lévő hasonszenvi orvosegylet által tett előterjesztésre, abban állapodtak meg: hogy a hason| szenvi tanszéknek a tankórodával „együttes" fel| állítását, nemkülönben a hasonszenvi gyakorlat álI tal igényelt törvényes intézkedések figyelembe vételét ajánlják a t. képviselőháznak : mely felszóli| tás 1870. évi april 28-án 155. sz. a. küldetett át a I t. képviselőházhoz és miután az 1871. évre készült \ költségvetésben a felállítandó tankórodának nyoma nem találtatik; ennélfogva felkéretik a vallás- és közoktatásügyi minister ur, méltóztassék nyilatkozni" stb. Ebből meggyőződhetnek a méltóságos főrendek, hogy tisztán a méltóságos főrendek megállapodásának érvényesítése volt szemem előtt. Áttérve most az igen t. minister ur válaszára, a mi az első kérdésemet illeti, mely következő volt: vájjon a főrendek megállapodásának következtében, mi történt légyen az ügynek előmozdítása végett? megvallom, hogy az igen t. minister urnak válaszát arra nézve nem tekinthetném kielégítőnek, s nem tekinthetem pedig kielégítőnek azért, mert | azóta hogy a méltóságos főrendek házában az idéj zett megállapodás létre jött, egy egész év múlt el, és ezen hosszú idő alatt azon intézkedéseknek, melyekre a méltóságos főrendek legnagyobb súlyt fektettek, egyike sem teljesült, sőt az azok iránt szükséges tárgyalások sem indíttattak meg. Az egy mi megtörtént és a mi kézzelfogható, inkább ellenkezésben áll a méltóságos főrendek megállapodásával, mert a mint egyrészről tökéletesen igaz az, a mit az igen t. minister ur felhozott, hogy mind a képviselőház, mind a méltóságos főrendek szükségesnek ismerték el a tanszék felállítását, de igaz másrészről az is, hogy a méltóságos főrendek ha
