Főrendiházi napló, 1869. II. kötet • 1870. augustus 4–1871. ápril 15.

Ülésnapok - 1869-106

124 CV1. ORSZÁGOS ÜLÉS. gyök megjegyezni, hogy Erdélyben az úrbéresek I kezén volt sok olyan birtok, a mi nem volt tulajdon és a rendes urbériség nem volt behozva és szabá- ; lyozva. Ennek következtében igen sok birtok volt az úrbéresek kezén, a melyek úrbéres természettel birtak, de a birtokos azt oly igénynyel vette el, melyek majorsági természettel birtak. Az úrbéresek visszakövetelése szintén jogi volt, és ha nem is kö- 1 vetélte vissza, az szintén a birtokosnál maradt, i Tehát ezen elvnek csak az a következménye, hogy \ ha történt hiba, az nem a törvényhozás hibája, ha- j nem az akkori viszonyoknak hibája, a mely érte az egyiket ugy mint a másikat és érte az ország minden lakosát, Es ha történt hiba, az csak a mulasztásnak következménye, nem pedig oly eseményeknek, me- • lyek folytán mintegy elüttetett volna az illető igény- | nek bejelentésétől. Azon tekintetben pedig, hogy a keresetet nem lehetett volna a kellő időben megindítani, bátor vagyok ismételni, hogy háromszoros j határidő volt arra nézve, hogy a kereset megindit- I tassék. Ha azonban egyezkedtek a felek és a birtokos a maga igényét nem érvényesítette, akkor ezen kérdés már nem úrbéri természettel, hanem az egyez- ' ség természetével birt. Ha egyeztek a felek, azon j egyezség tartandó fenn közöttük, s köteles azon j fél, melynek az egyezségból folyó igényei talán nem teljesíttettek, és ez által netalán hátrányt szén- j ved foganatosítani a szerződést a törvényszék utján. \ Igen is, ha van egyezség, fenn kell tartani. De az egyezség előtti időre visszamenni nem lehet a pátens értelmében, mert ha erre visszamennénk, akkor ! ez által veszélyeztetnők a birtok azou biztonságát, melyet az a pátens értelmében megszerzett. Ezt voltam bátor a méltóságos főrendeknek röviden előadni. (Helyeslés. Szavazzunk!) Bethlen Gábor gr.: Nagyméltóságú elnök, ! méltóságos főrendek! Ha szabad még egyszer szó- j lanom, bátor leszek néhány megjegyzést tenni e ' tárgyra. Azok, a mik itt a jogügyi bizottság javaslata ellen érvül felhozattak, csakis az úrbéri ségre nézve állanak. Az osztálytanácsos ur is urbériséget emiitett, de hiszen itt a jelentésben tisztán ki van mondva, hogy az urbériségekre nézve helyesli a jogügyi bizottság ezen §-t. De mivel e §. alatt egyszersmind az is érthető, hogy ha jött volna is létre egyezség, s az illető 1869-ik évi határideig pert nem kezdett, a birtok a birtokos tulajdonává válnék; a mi bizonyára nem lenne méltányos. A kormány t. képviselője is elismeri, hogy az intézkedésnek ezen esetre való kiterjesztése nem volna igazságos ; de ugy, a mint a törvényjavaslat szerkesztve van, ezen esetről nincs kellő provisio. Ez épen azon kényes oldala a törvényjavaslatnak, melynélfogva a jogügyi bizottság indíttatva érezte magát, módosítást ajánlani a háznak, mely módosításhoz én részemről hozzájárulok. Prónay Gábor b.: Nagyméltóságú elnök, mélt. főrendek! Én azt hiszem, hogy a főmotivum, melyet a kormány t. képviselője felhozott, az volt, hogy Erdélyben nem egy, hanem három terminus volt kijelölve a per megkezdésére. Én azonban ezen motívum által a jogügyi bizottság nézetét gyengítve nem látom, mert a kérdés az, hogy vájjon volt-e az ország oly normális állapotban, hogy ezen terminusokat felhasználhatta ? Köztudomású dolog, hogy Erdély nem volt oly állapotban, hogy az illetők képesek lettek volna a határidőket felhasználni, még akkor sem, ha nem három, de hat terminus lett volna is. En, hogy hosszas ne legyek, mindeuesetre csak azok szavazatát akarom gyámolítani, kik a jogügyi bizottság véleménye mellett szólottak. Elnök: Ha nincs a ki szót kivan emelni, méltóztassanak azok, kik a jogügyi bizottság véleménye mellett vannak, felállni. (Megtörténik.) A többség nem fogadja el a jogügyi bizottság véleményét. Marad tehát a szerkezet. Apponyi Alb.gr

. jegyző (olvassa a 65.%-t). Miske Imre b. jegyző (olvassa a jogügyi bizottság jelentését). E módosítás csak irályi, „a ki" helyett t. i. „a mely" teendő. (Elfogadjuk!) Elnök : Nem lévén észrevétel, elfogadtatik. Apponyi Albert gr. jegyző (olvassa a 66—68. %%-at, melyek elfogadtatnak, azután a 69-iket). Horváth Boldizsár minister: Nagyméltóságú elnök, méltóságos főrendek! Miután a 64. §-ban az eredeti szerkezet megmaradt, méltóztassék itt is meghagyni. És én, hogy balmagyarázatra ne szolgáltassak okot, mintha e szerkezet által a létrejött egyezkedés veszélyeztetve lenne, legyen szabad erre nézve jogi nézetemet előadnom. (Halljuk!) Nézetem szerint azon praescriptiókat, melye-