Főrendiházi napló, 1869. II. kötet • 1870. augustus 4–1871. ápril 15.

Ülésnapok - 1869-105

112 CV. OESZÁGOS ÜLÉS, hogy ezen 3. §-ban azon szót: „kivételével" ott lehetne beszúrni: „úrbéri faizás és nádlás kivételével" s a „fejében" szó elmaradna. Apponyi György gr. : Én indítványom mellett maradok, mert én nem szeretem a beszúrásokat. Azért ismételve azt óhajtom, hogy mondassék ki világosan, hogy: „a 35. §. 3-ik bekezdésében emiitett esetek kivételével", miután abban csak a nádlás foglaltatik. Majthényi László b. előadó: Én azt gondolom, hogy miután a 35. §. a jogügyi bizottság által lett módosítás következtében és azzal együtt elfogadtatott, ő nagy méltóságának a 3. §. módosítására vonatkozó indítványa a most hozott határo- J zatnak természetes következése és én a magam j részéről az ő általa választott kifejezésben töké- | letesen megnyugszom; de aggályom van azon helyre nézve, hová ő nagyméltósága azon kifejezést tenni óhajtja. Én azt gondolom, hogy ezen kifejezésnek az „adattak" szó elébe kellene jőnie, mert ezen szó az, mely a nádas telkekre vonatkozik. Mert a mely nádas terek ezentúl fognak kiadatni, azokra többé ily viszatérés fentartásának helye nem lehet. Más nádasokra tehát ez nem vonatkozhatik, mint a melyek ily fentartás mellett már „átadattak", nem pedig azokra, melyek még „át fognak adatni." Ezen kivétel tehát máshová, mint a nádas szó elé, nem jöhet. Horváth Boldizsár igazság ügy min ister : Igen sajnálom, hogy részemről ezt is elleneznem kell. Én ezt elvi kérdésnek tartom; mert a mint már hangsúlyoztatok, ez alkalommal a pátens respectálandó, nem azért, mert alkotmányos jelleggel bír, hanem mert tényleges viszonyokat teremtett. Ha már most a 3-ik §-ban méltóztatnak azt a módositványt elfogadni, melyet Apponyi ő esciája indítványoz, akkor kevesebbet mondana ki a magyar törvényhozás, mint az úrbéri pátens 4-ik §-a kimondott, mert a mi a 3-ik §-ban foglaltatik, az csaknem szóról szóra adja vissza azt, a mit a pátens 4-ik §-a következő szavakkal fejez ki: „4. §. Ezenkívül az úrbéri telkekkel a volt jobbágyok tulajdonává válnak a már törvényesen elkülönzött, vagy jövendőben törvényes utón elkülönzendo legelők, nemkülönben azon erdők s nádasok is, melyek az úrbéri faizás s nádlás végett a volt jobbágyoknak átengedtettek vagy jövendőben átengedtetnének." Tehát kivételül azt mondja, hogy mindazon nádasok, melyek a volt jobbágyoknak a nádlás haszonvétele fejében eddig kiadattak, föltétlenül mind a jobbágyoknál maradnak. Ennél kevesebbet nem mondhat ki a törvényhozás sem igazságosság, sem méltányosság szempontjából, sem politikai okoknál fogva. Ez ellen fel lehetne hozni azt, hogy a pateus 15. §-a ismét eltérőleg rendelkezik, hanem az eltérés csak színleges, mert a már megtörtént rendezésekre nem rendel eltérést, hanem azt mondja, hogy a mennyiben jövőre rendezések történnek, történhetnek azok ugy is, hogy a nádlás pénzben megváltható. A 15. §. ugyanis igy szól: „15. §. Az egykori földesurak s a volt jobbágyok kivánata folytán az eddigi úrbéri törvények szerint az utóbbiaknak engedett nádlási haszonvétel, szabad egyezkedés Yägj az úrbéri törvényszékek ítélete által akkép szabályoztathatik, hogy ezért a volt jobbbágyok számára addig, mig a nádas kiszáradása magától be nem következhetik, vagy mesterségesen nem eszközöltetett, évenkint vagy változatlan mennyiségű nád szolgáltassák, vagy a törvényesen járó nádszükséglet fedezése végett a nádasból meghatározott terjedésű tér jeleitessék ki, avagy végre pénzválság vagy különbeni egyenérték adassék. Melynél a volt földesúr a volt jobbágyok és lakosok részéről őt illető vkzonszolgálatokat számba veheti. A volt jobbágyoknak azonban jogában áll ezen viszouszolgáltatást, mig magának a nádjáran! dóságnak szabályozása bekövetkezik, pénzben megváltani. Ha a nádasnak egy bizonyos része a községeknek vagy egyes jobbágyoknak telkeik után az őket illető' úrbéri földeken felül s kizáró használatokra átengedtetett, ez teljes tulajdonukká válik, s a rajta fekvő adósságok megválthatók." Tehát mégis az ily esetben a pátens megengedte, hogy a jobbágy az ily haszonvételül átengedett szolgálmányt megválthassa. A törvényjavaslat azon formulázása szerint, a mint méltóztattak elfogadni, a volt jobbágyoknak ezen joga is megszűnik és nem válthatják meg a szolgáinlányokat, hanem azok fennmaradnának örökbérbe. Az hozatott fel itt, hogy nem lehet a tulaj-