Főrendiházi napló, 1869. II. kötet • 1870. augustus 4–1871. ápril 15.
Ülésnapok - 1869-105
CV. ORSZÁGOS ÜLÉS. 105 Ezen eszmének alkalmazását, melynek jogosultságát törvény és szokás, gyakorlati előnyét pedig azon tekintet igazolja, hogy az által az ügyfeleknek kiszabatik azon határ, melyen túlmenni követeléseikkel, innen a kiszolgálandó erdőterületben maradni nem lehet, a bíróságnak pedig tájékozás nyujtatik az ellentétes érdekek közvetítésénél s esetleg megítélésénél, kiterjesztendőnek véli a bizottság azon esetekre is, melyekben a volt jobbágyok a volt földesúr erdejében úrbéri czímen a rendes faizási haszonvételeken fölül fakereskedést, szénégetést vagy más kivételes haszonvételeket is gyakorolván, a szokásos faizási gyakorlaton túlmenő javadalomnak megfelelőleg az erdőilletmény megszabásánál is túl kell menni a rendes faizási haszonvétel esetére határozott legmagasb területen, s ezen maximumot a bizottság a 28. §-ban megszabott 12 holdhoz képest, 16 holdban véli megállapitandónak, ezen §-ra téve az alább következő módosított szerkezetet hozván javaslatba, czélszerübbnek tartván az úrbéri birtokviszonyok rendezési módozatára vonatkozólag az úrbéri pernek a tágabb értelmű s enyhébb magyarázata úrbéri eljárással való felcseréltetését. A módosítani javallott 29. §, szerkezete e szerint a következő volna: 29. §. „A hol a volt jobbágyok a volt földesúr erdejében úrbéri czímen a rendes faizási haszonvételeken felül fakereskedést, szén égetést vagy más kivételes haszonvételeket is gyakoroltak, úrbéri eljárás utján eszközlendő becsű alapján határozandó meg azon erdőtér mennyisége, a mely jövőre az 1848. évig élvezett haszonvételeknek megfelel, mely azonban egy egész telek után 16 holdat meg nem haladhat." A többi marad; esak a 29. §. második bekezdésének utolsóelőtti sorában úrbéri per helyett úrbéri eljárás kitétel használtatnék. Elnök: Ha nincs, ki szót kíván emelni, a jogügyi bizottság által ajánlott szövegezés elfogadtatik. Csáky Gyula gr. jegyző' (olvassa a 30. %-t.) Majthényi László b. jegyző': A bizottság ezen §-ra vonatkozó észrevételét a 32. §-nál adja elő, mivel ugyanazon észrevétele mindkét §-ra FŐKSNM fíAFLÓ J8 69 /,!. II. nézve. Azért azt hiszem, hogy majd csak a 32. §-nál kellene a bizottság észrevételét felolvasni. Elnök: Én azt gondolom, hogy talán jobb lenne most felolvasni a bizottság észrevételét. (Helyeslés.) Majthényi László b. előadó: A 30. és 32. §§-okban foglalt intézkedések nem csak az ott említett volt jobbágyokra, hanem a volt zsellérekre is vonatkozván, a hivatolt mindkét §-ban használt volt jobbágyok kitételt a zselléreket is magában foglaló „volt úrbéresek" 1 kitétellel ajánlja a bizottság feleseréltetni. Pálffy Mór gr.: A törvény itt nem elég világos ; eddig a hol a volt jobbágyok a faizás használatában nem tulajdon határukban, hanem más határban voltak, az erdőt az eddigi törvények szerint lehetett más határban is kijelölni, mert a régi törvények csak azt mondják, hogy a mely község tulajdon határában gyakorolta a faizást, annak ugyanazon határban kell kijelölni az erdőt. De azon esetben, ha a községet megilleti ugyan az erdő, de nem a tulajdon határán, mert ott erdő nincs, eddig nem vétetett tekintetbe. — Minthogy itt nincs szóban uj törvénynek alkotása, hanem csak annak törvénybe igta,tása,a mi már előbb ! is volt és nem valami novella indítványoztatik, és mivel azt hiszem, hogy ily esetek több helyen is elő fognak fordulni, nézetem szerint valami módositással gondoskodni kellene erről is. Hogy mindenre törvényt nem lehet alkotni, azt jól tudom, hanem a törvény mégis csak azért van, hogy kielégíttessenek az igazságos érdekek; már pedig okvetlenül igazságtalanok leszünk, ha oly törvényeket fogunk alkotni, a melyek nem alkalmazhatók a I létező körülménvekre. Én e tekintetben figyelmessé akarom tenni a mélt. főrendeket és különösen a minister ur ő nméltóságát azon körülményre, hogy azon községeknek, melyeknek határaikban erdő nincs, de faizás élvezetében még is voltak, ha bár ugyanazon vidékben is, és minél közelebb, de szorosan véve talán nem épen a határnak tekintetbe vételéveljelöltetett ki és becsültetett meg az erdő, melyben faizásuk volt. Nálam pl. az az eset, hogy négy község számára e>gy határban érdekökre nézve igen czélszeríín fekvő erdő van kijelölve, azonban az úrbéri pör még nem folyt le, ítélet nincs hozva, de a 34
