Főrendiházi napló, 1869. II. kötet • 1870. augustus 4–1871. ápril 15.
Ülésnapok - 1869-105
98 CV. ORSZÁGOS ÜLÉS. fél részére kényszereszközt nyújtsunk a másik ellenében, én ezt az osztó igazsággal megférhetőnek nem tartom. {Helyeslés.) Én kész vagyok elfogadni az igazságügyminister ur eredeti indítványát, illetőleg a képviselőház szövegezését, ha a visszonylagosság elve is künondatik, vagyis ha kimondjuk, hogy ha a volt földesúr megkínálja a két harmadrészszel a volt úrbérest, ő azt szintén tartozik elfogadni, különben inkább hagyassák ki ezen kényszer. Horváth Boldizsár igazságügyminister: Méltóságos főrendek! Hogy az optio mindkét félnek megengedtessék, ahhoz in abstracto szívesen hozzájárulnék, de az optio elvét mindkét félnek kivinni teljesen 1 ehetien. Ez gyakorlatilag sikerre nem vezetne, miután minden egyes esetben a bíróságnak kellene dönteni, hogy melyik félt illeti az optio. Ha az optio igazságos vagy czélszerü, akkor nagyon természesen nem lehet azt másnak adni, mint a volt úrbéresnek, — így volt ez a szőlő-váltságnál is. Ha ugyanis az úrbéres túlságosnak találná a vá:tság-összeget, akkor szabadságában álljon átengedni a földesúrnak a szőlő egy részét. Ugyanezen eszme van itt kifejtve, csak némi módosítással. Ha terhesnek találja a volt úrbéres a váltság teljesítését, itt is jogában áll egy harmadát átengedni a földesúrnak. Itt a volt földesúrnak nem lehet adni optiót. Ismétlem, mint már volt szerencsém mondani, az optiót abstract elfogadom, de azt viszonylag elhatározni lehetetlennek tartom. Apponyi György gr.: Nagyméltóságú elnök, mélt. főrendek! Én figyelemmel hallgatván azt, mit a körünkben tisztelt minister ur előadott, haj- ] landó vagyok gr. Cziráky ő nagyméltósága véle- j menyéhez járulni. Nézetem szerint itt ellentét van J azzal szemben, a mi a törvényben más helyt mondatik. Ott ugyanis az mondatik ki, hogy a felek j szabadon egyezkedhetnek, én pedig a szabad egyezkedés fogalmával nem tudom összeegyeztetni azt, hogy az egyik fél dictálhasson a másiknak. A szabad egyezkedés fogalmával jár a teljes viszonosság. Én nem aggódom azon, hogy egyátalában optio adassék. De miután az érdeklett felek inkább egyesség utján kívánják kiegyenlíteni az ügyet, én tökélete- { sen egyenlő állásba akarnám helyezni mind a két i félt, én nem akarok az egyiknek nagyobb előnyöket nyújtani mint a másiknak. Tudom, hogy opportunitási szempontból kívánatos az, hogy optio engedtessék, mert igy az egyesség könnyebben jön létre, de én ezt másképen mint a viszonosság elvén elfogadni nem tudom. Egyébiránt Cziráky ő nméltósága véleményét annyival inkább elfogadom, mert ámbár most még tárgya nem lehet a tanácskozásnak; de egy másik tárgyra nézve, hol szintén ezen elv fog előfordulni, a jogügyi bizottság szintén ezen véleményen volt. (Felkiáltások: elfogadjuk l) Hunyady László gr.: Én ugyanazt akartam mondani, mit Apponyi gr. ő nméltósága oly kimerítően előadott; feleslegessé tévén nyilatkozatomat, most egyszerűen csak azt mondom, bogy pártolom a jogügyi bizottság véleményét. Cziráky János gr.: A jogügyi bizottság nem mondotta ki a viszonosság elvét, hanem az optio kihagyatását javasolja, nézetem szerint azonban az az optióra, mint emlitém, a viszonosság megállapítandó. Vay Miklós b.: Nagyméltóságú elnök ur! Mint tudom, most csak ahhoz szólhatunk, vájjon a jogügyi bizottság javaslata elfogadtassék-e vagy nem. Szerintem a szabad egyezkedés képezi a kérdés alapját, és miután én a szabad egyezkedést sem sérteni, sem korlátozni nem akarom: ennélfogva véleményem az, hogy maradjon a bizottság véleménye ugy a mint van, és ha ez el nem fogadtatnék, csak akkor jön kérdés a'á, vájjon a viszonosság elvének megfelelő-e az eredeti szerkezet, mely a volt úrbéreseknek megadja azon jogot, hogy a kérdéses birtok egy harmadát felajánlhassák és a földesúrra azon kötelezettséget rója, hogy azt elfogadni köteles legyen. Én ebben viszonosságot nem látok. Azt kérdem továbbá, miért van épen egy harmada kikötve ? Néhol talán több, de van hely, hol kevesebb is elfogadható. Én tehát, miután ezen felállított arányban nem látok elég biztosítékot arra, hogy az mindenütt megfeleljen a tényleges viszonyoknak különféle helyzetnek, és miután a viszonosság elvének érvényesítését csak a jogügyi bizottság által megállapított szerkezetben látom, én e szerkezetre szavazok, s azt ajánlom elfogadás végett. Elnök: Három nézet van előttünk, melyekre
