Főrendiházi napló, 1869. I. kötet • 1869 ápril 24–1870. augustus 3.
Ülésnapok - 1869-17
XVII. ORSZÁGOS ÜLÉS. 81 delemben kielégíttetik, csak azután részesül a kormány az általa adott 100,000 frt után remélhető haszonban. Azon esetben, ha a forgalom annyira növekedett, hogy a vasút egy bizonyos százaléktételen fölül jövedelmezne, ezen fölös-osztalékban a kormány is részesül, sőt ily esetben a kormány kívánhatja, hogy a fölös-osztalék bizonyos mértékig azon 100,000 frt megtérítésére fordíttassák, melyet a kormány előlegezett. Minthogy ez lényeges eltérés azon törvényes intézkedéstől, mely a XLIX. t. czikkben foglaltatik, természetes, hogy a képviselőház nem látta helyén határozati javaslat által egy fennálló törvényt megváltoztatni, de nagyon kívánatosnak tartotta, hogy a kormány időközben vállalkozókkal értekezhessek. E tekintetből czélszerűnek látta a pénzügyi bizottság azt javasolni, hogy a képviselőház helyeslését jelentse ki azon elvekre nézve, melyeket a közlekedésügyi minister ur határozati javaslatában előterjesztett. Azon biztos kilátásban, hogy a legközelebbi alkalommal egy novellaris törvény által lehet ezen segíteni, képesek voltunk a vállalkozókkal egy szerződést, illetőleg előmunkálati tervezetet megkötni, mely részletes tárgyalás végett a törvényhozás elé fog terjesztetni. Ezt czélozza e határozati javaslat, melyet különösen a gömöri vasipar érdekében bátor vagyok a méltóságos főrendek meleg pártfogásába elfogadás végett ajánlani. (Élénk helyeslés.) Zichy Ferencz gr.: Nagyméltóságú elnök! méltóságos főrendek! A kormánynak azon törekvését, melynélfogva a gömörmegyei vasipart előmozdítani szándékozik, azt hiszem csak helyeselni lehet. Ha körültekintünk más országokban, hol a vasutak már nagyobb terjedelműek, azt tapasztaljuk, hogy az iparnak épen ezen ágára szokott a legnagyobb gond fordíttatni, és ha a pénzügyi ministerhez fordulunk, kinek módjában van e tárgy felől kimerítő adatokat terjeszteni elénk, látni fogjuk azokból, hogy mily óriási ; pénzerő vándorol tőlünk évenként a külföldre épen a vasutak felszereléséhez szükséges vasnemű ezikkekért. Nem mondok talán igen sokat, ha az évenkénti összeget: 25 millió frtra teszem. Nagyon jól tudom én, hogy a kereskedés pénzforgalmon és cserén alapszik, és bizonyosan nagyon fonákul számitana, ki azt hinné, hogy valamely ország egész kereskedését arra alapithatja, hogy FŐRENDI SAPLÓ. 18 69 /„. I. mindig csak kivigyen, de soha be ne vigyen czikkeket ; azonban minden ország fő törekvésének mégis oda kell irányulnia, hogy minél több kiviteli czikket termeljen s igy a közjólétet minél inkább előmozdítsa. Ennélfogva igen czélszerű és helyes eljárásnak tartom a kormány részéről, midőn a gömörmegyei vasipart magán-vasutak építése, illetőleg azok könnyítése által is előmozdítani törekszik. (Helyeslés.) Azonban a kormány a vasutak építésének könnyítését, a segélyezés egészen új és nálunk tökéletesen ismeretlen módjával szándékozik eszközölni, midőn az 1868: XLIX. törvényczikk alapján, — melyben a kormány felhatalmaztatik mérföldenként 100,000 frtnyi segélyt adni a vállalkozóknak a tiszta jövedelem aránylagos részének lekötése mellett — a kormány az emiitett 100,000 frtnyi segélyzéssel mint részvényes vagy mint hitelező lépett volna a válallatba, a mennyiben rögtön elég pénzt olcsó kölcsön utján elő nem teremthetvén s igy a segély-összeget hosszabb időre nem nélkülözhetvén, a segélyezett vállalkozók a jövedelem legnagyobb részét a segélytőke kamatjaira és tőketörlesztésre lettek volna kénytelenek fordítani. Ily föltételek mellett vállalkozókat nem lehetett kapni. Hogy tehát a kormány a magán vállalkozóknak nagyobb könnyítést nyújtson, határozati javaslata által kimondatni kéri, hogy ha találkoznának vállalkozók, kik ezen vasutakat saját tőkéjükkel kiépíteni készek lennének, azok államsegély gyanánt 100,000 frtot kapjanak mértföldenként ugy, hogy az állam az általa nyújtott segélyösszeg után csak akkor húzza a kamatokat, ha a tiszta jövedelem a vállalati tőke kamatait meghaladja. Ebben áll a különbség a törvény rendelete és e határozati javaslat közt. Ezt én részemről, valamint maga részéről a hármas bizottság is helyes és czélirányos eljárásnak ítélte. Miután azonban itt a törvény megváltoztatásáról van szó, és ezt határozat által eszközölni a képviselőház nem érezte magát feljogosítottnak, e tekintetben azon javaslatot teszi, hogy a ministerium hatalmaztassék fel a szükséges intézkedések és előleges lépések megtételére, azon hozzáadással, hogy az általa előterjesztett határozat értelmében az illető vállalkozókkal kötendő szerződéseket annak idején az országgyűlés elé terjessze.
