Főrendiházi napló, 1869. I. kötet • 1869 ápril 24–1870. augustus 3.

Ülésnapok - 1869-17

XVII. ORSZÁGOS ÜLÉS. 79 erejű tárgyakban és az országgyűlésnek végstadiumában határoznunk ne kelljen. Azon tárgyak, melyek más helyen hónapokig vannak folyamatban, itt alig perczekre terjedő időszakra szabatnak ki. Magam is azon nézetekből indulva ki, melyeket ő méltósága előttem szólott t. barátom felhozott, ajánlhatom a mélt. főrendeknek, hogy ezen törvényjavaslatot mind lényegében, mindpedig részleteire nézve elfogadni méltóztassanak. Mert épen ezen összeköttetése Magyarországnak G-alieziával és átalában az északkal már többé tovább nem odázható szükséget fog pótolni. Egyébiránt az igen t. barátom szintúgy mint én a bizottságnak, egyik tagja, és igen sajnálom, hogy nem volt a bizottságban. (Wenlcheim Lászlő b. közbeszól: Nem vagyok tagja!) A hármas állandó bizottság jött össze, és tagja méltóságod valamint én, mert mindketten a törvénykezési bizottmánynak tagjai levén, mint az ekként alakult hármas bizottság tagjai, csak ugy folytunk be. Ez alkalommal meg kell említenem azt, hogy bár az idő igen rövidre volt mérve, de a tárgyban oly annyira jártas államtitkár ur. nemkülönben az ügygyei azelőtt is foglalkozott igen kitűnő tagoknak felvilágositásai következtében képesekké lettünk megítélni azon előnyöket, melyek ezen pályának valamennyi, ugyanazon irányban és vonalban tervezett többi vonal felett előnyt nyújtanak. Ez iránt mindnyájan minden kétséget kizáró meggyőződésben vagyunk. Óhajtja a bizottság, hogy ezen pályán kívül más összekötő vonalak is létesíttessenek, és ez eredményeztetni fog az által, hogy egyszersmind előmozdítani véleményezzük a képv. háznak azon határozatát, melynek következtében a tervezések az eperjes-duklai, nemkülönben a munkács-stryi vonalokra nézve is szintén a jövő országgyűlés elé terjesztessenek. De még tovább kell mennem; azt méltóztatott állítani t. barátom, hogy szükséges lett volna az engedély-okmányba beletekinteni. Mi ezt is tettük, tettük ugy, hogy meggyőződést szereztünk magunknak arról, hogy szóról szóra ugyanazonos azzal, melyet a múlt országgyűlésen itt e teremben is részletesen tárgyalva, a keleti vasútra nézve megállapítottunk, s melyet es analógia rei legközelebb a grátz-győri vasútra vonatkozólag is megállapítottunk, és csak annyiban vannak eltérések, mennyiben azokat a helyi körülmények feltételezik, mely helyi körülményeknek megbirálására mi semmi esetre, s mindig csak az illető technikusok lennének hivatva, kiknek e részben jól indokolt véleményét magunkkévá tennünk kellene. En tehát részemről egyátalában kénytelen vagyok az ellen nyilatkozni, mintha az idő rövidségéhez mérten, a mennyire csak lehetett, maga a küldöttség nem tárgyalta volna behatólag az ügyet; és épen ezen tárgyalás és határozott tudomásunk alapján vagyunk bátrak ezt méltóságtoknak ugy egész átalánosságban mint részleteiben elfogadás végett ajánlani. (Helyeslés.) Elnök: Mélt. főrendek! Ugy hiszem, hogy a bizottság ügybuzgalmában nem kételkedik senki; a mi pedig a kényszerhelyzetet illeti , erre nézve igen egyszerű a válasz. A kényszerhelyzethez kettő kell: egyik a ki kény szerit, másik a ki a kényszernek enged. Ha a mélt. főrendek többsége azon nézetben van, hogy nincs ok a kényszernek engedni, akkor jelenleg fel nem veszik, hanem elnapolják a törvényjavaslatot. Ha pedig azt hiszik, hogy azon okok, melyek a felvételt és a tárgyalást ajánlják, nagyobb súlyúak, akkor bele mennek a tárgyalásba és elfogadják. Ez, ugy hiszem, a kényszerhelyzet egyszerű megoldása. A mélt. főrendek közül tehát azok, kik az imént érintett törvényjavaslatot a részletes vita alapjául el kívánják fogadni, méltóztassanak ezt fölállással kijelenteni. (Megtörténik.) A többség a részletes vita alapjául elfogadja. Méltóztassék most pontonként felolvasni. Teleki Ede gr. jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Apponyi György gr.: Nekem a törv. javaslÉt részleteire nézve nem volna észrevételem, hanem felvilágosítást kérek arra nézve, miszerint a 7. §-ban — ezen már második nyomtatott példányban, mely nekem átadatott, s a mely már a hiteles okmány szerint van nyomva — még mindig 44 ezer frt. áll mint tiszta jövedelmi biztosíték, holott az épen államtitkár ur kijelentése szerint 40 ezer frtra szállíttatott le; azért nem tudom miben áll a dolog, talán a kezemben levő példányban nyomtatási hiba van, s az eredetiben csakugyan 40 ezer frt. áll. Elnök: A képviselőház részéről átküldött példányban tollal jegyezve 40 ezer áll. Hollán Ernő államtitkár: A közlekedési