Főrendiházi napló, 1869. I. kötet • 1869 ápril 24–1870. augustus 3.
Ülésnapok - 1869-10
44 X. OESZJ adott válasz, a nélkül, hogy szükség lenne tekintetbe venni vájjon alkottatik-e arra végzés, mindenkor bejöjjön a jegyzőkönyvbe. Arra nézve, a mit Cziráky gr. ő exeja mondani méltóztatott, ugy tudom, hogy a mélt. főrendek által hozott végzés nem tesz különbséget bizonyos tárgy feletti tanácskozás közben felmerült kérdés, és az önálló interpellatió között. Az interpellatiót nem annyira a tárgy, mint annak alakja határozza meg. Miután pedig, az Írásban beadatott, interpellatiónak neveztetett, s a pénzügyminister úrhoz intézett felszólítást foglalt magában, azt gondolom, hogy azt másnak mint interpellatiónak nevezni nem lehet, nem tekintve arra, vájjon hozatott-e arra végzés vagy nem. En tehát kérem a mélt. főrendeket, méltóztassanak elhatározni, hogy az interpellatió a jegyzőkönyvbe bevezettessék. Cziráky János gr.: Ha interpellatiónak méltóztatnak tekinteni, ki kellett volna előbb nyomatni, annak tárgyalására napot kitűzni, és ugy azután felvenni ; midőn azonban egy tárgyalás alatt történik valamely kérdés, és egy tag magának felvilágosítást kíván adatni, én azt nem nevezhetem interpellatiónak. Ennélfogva tisztelettel azt vagyok bátor kijelenteni, hogy Nyáry Gyula b. improprie használta ezt a kifejezést, hanem ő a kérdéstevési joggal kívánt élni,ésszabadságábanállottezta kérdést szóval tenni, vagy pedig ha óhajtotta, ezt írásban beadni; de sőt ha interpellatió lenne, akkor azt előbb a háznak be is kellett volna jelentenie. Ez azonban igen messze vezetne, és a dolognak egyszerű megoldása az, méltóztassanak ezt egyszerű kérdésnek venni és nemiekinteni az interpellationalis alakra, a mire nem is lett volna jogosítva, mert ha valamely tárgy tanácskozás alatt van, akkor azt félbeszakítani nem lehet. 30S ÜLÉS. Majthényi László b.: Utoljára szólalok fel e tárgyban. Azt a mit ő excja mond, igen jól lehet jövőre elhatározni, hogy t. i. ha valaki interpellatiót kivan tenni, köteles legyen azt önállóan benyújtani, de eddig ez nem divatozott. Egyszer történt eddigelé, hogy a ministerhez interpellatió intéztetett és erre felelet is adatott a nélkül, hogy az interpellatió kinyomatása elrendeltetett volna. Cziráky János gr.: Bocsánatot kérek, hogy még egyszer felszólalok. Azt akarom mondani, hogy indítvány és interpellatió csak alakjára nézve különbözik egymástól, s szükséges, hogy mindkettő írásban adassék be, — és poprie ha igen szigorúak akarnánk lenni, be is kellene ezt jelenteni még a ministernek is. De mikor egy tárgy feletti discussio közepette valaki nehézségeket, aggályokat talál, a minister mindenkor megadhatja a feleletet; hanem ez azután nem interpellatió többé. És ez történt mais. Elnök: Miután amúgy is mind az interpellatió, mind a válasz egész terjedelmében bejő a ház naplójába, mellőzni lehetne azt, hogy mindkettő a jegyzőkönyvbe is szorul szóra felvétessék éspedig annyival inkább, mivel magam is azon nézetben vagyok, hogy a pénzügyminister úrhoz intézett szóban levő kérdés, csak improprie neveztetett interpellatiónak. (Helyeslés.) Van szerencsém a méltóságos főrendeknek még jelenteni, hogy üléstermünket a méltóságos püspöki kar felszólítása folytán a holnapi napon a kath. autonómia ügyében tartandó előkészítő gyűlésre engedtem át, a méltóságos főrendek beleegyezése reményében. (Helyeslés.) A jövő ülésre nézve a méltóságos főrendek kellő időben szokott módon értesíttetni fognak. Egyéb tárgy nem lévén, az ülést feloszlatom. (Ülés vége d. u. 2^2 órakor?)
