Főrendiházi napló, 1869. I. kötet • 1869 ápril 24–1870. augustus 3.
Ülésnapok - 1869-10
34 X. ORSZÁGOS ÜLÉS. többséget, igen természetes, hogy az eddigi gyakorlat szerint ujabb választásnak kell történnie. Azt hiszem tehát, méltóztassanak az ülés végéig erre a szavazati jegyeket beadni. (Helyeslés?) Napirenden van a képviselőház által átküldött pénzügyi törvényjavaslat, még pedig a vámkezelési költségek átalánositásáról szóló. Méltóztassék a bizottság erre vonatkozó jelentését felolvasni. Wenkheim Frigyes gr. jegyzó'j [olvassa bizottsági jelentést*). Elnök: Elébb a vámkezelési költségek átalánositásáról szóló törvényjavaslat fog tárgyaltatni, miután erre nézve nines a főrendi ház bizottságának észrevétele, méltóztassanak nyilatkozni, vájjon ezen törvényjavaslatot elfogadják-e a mélt. főrendek a részletes vita alapjául. Lónyay Menyhért pénziigyniinister: Méltóztassanak megengedni a méltóságos főrendek, hogy e tekintetben röviden előadjam azon indokokat, melyek folytán a ministerium a vámkezelési költségekre vonatkozó ezen törvényjavaslatot a képviselőház, illetőleg az országgyűlés elé terjesztette, miután előzetesen már törvény értelme szerint 0 Felsége többi országainak ministeriumával az iránt egyességre lépett. Az 1867. XH. t. ez. 64. szakasza szerint a közös költségek fedezésére mindenek előtt a határvámokból befolyó jövedelmek fordítandók; az 1867 : XIV. t. ez. 3. szakasza pedig azt rendeli, hogy a vámok nyers jövedelmeiből mindenek előtt a kezelési költségek és a vám visszatérítések vonandók le: minélfogva a közös költségek fedezésére a vámokból bejött valóságos tiszta jövedelem szolgál. Az 1867: XH. t. ez. továbbá határozottan kijelenti azt, hogy a monarchia mindkét felében a pénzügyre vonatkozó minden hivatal, s így a vámhivatalok és a vámok kezelése is az illető pénzügyminister alatt álljanak; miután továbbá azon általános elv is kimondatott, hogy az egyik és a másik pénzügyminister is akként intézkedjék a vámkezelési költségek iránt, hogy a közös költségek fedezésére szánt jövedelmek ne kisebbittessenek, ennélfogva a vámkezelés tekintetében két eljárás volt lehetséges: az egyik eljárás, a mely gyakorlatilag meg is kis ér eltetett, az lenne, hogy minden egyes vámkezelési költségnél a netán szükséges változtatásokhoz a két *) Lásd az Irományok 20-ik számát. fél pénzügyministereinek előleges tanácskozásuk folytán nyert kölcsönös beleegyezése kívántatnék. Ezen eljárási mód azonban gyakorlatilag ezélszerűtlennek bizonyulván be, mindkét pénzügyminister részéről még a múlt évben, nevezetesen a múlt év őszi hónapjaiban megkezdettek az iránt az értekezések, hogy más eljárási mód állapittassék meg, mely szerint azon időtartamra, mig- a vám és kereskedési szerződés érvényben van, bizonyos átalány határoztatnék meg mind a magyar, mind az osztrák vámkezelési költségekre nézve, és ezen átalánositott összeg vonassák le a vámok nyers jövedelméből. E mód szerint tehát a vámkezelési költségek czimén bizonyos meghatározott összeg levonatván, a vámjövedelmek ezután még fenmaradt összege a közös költségek fedezésére fordítandó. Ezen értekezleteknél, illetőleg a vámkezelési átalányok megállapításánál, természetesen semmi sem szolgálhatott czélszerübb alapul, mint a múlt 10 évi időszakban — tudniillik a ministerium megalakulását megelőző időszakban — a vámkezelésre valósággal tett kiadások. Ennélfogva a szükséges kiszámítások megtétetvén, a következő eredményekre jutottunk, Ugyanis ha fölvétetnek a vámkezelési költségek, azok az 1858—1867-ki években a birodalomnak másik felében összesen tettek 13.210,473 frtot, a magyar korona területén összesen 3.663,315 frtot, ennélfogva az austriai határvámok kezelési költségeinek egy évi átlaga 1.321,047 frtot tett, a magyar határvámok kezelési költségének átlaga pedig 366,331 frtot, — ebbe beszámíttatván a kezelési és egyéb rendkívüli költségek is. Az egyezkedésnél mindenesetre tekintetbe vétetett azon körülmény is, hogy a magyar vámvonal hossza minő arányban áll a birodalom másik fele vámvonalának hosszához. Ha felvesszük a területet akkor a magyarországi határvonal körülbelül 25%-át képezi az összes monarchia határvonalának, ha pedig a tiz évi átlag szerint vesszük a költségeket, azok Magyarországra nézve 2l 69 < 7o-ot, a másik félre nézve pedig 78 31 7»-ot tettek ki. Ha pedig a számítás alapjául kívánnák venni a valóságos vámjövedelmeket, melyek a magyar ministerium kezelése alatti vámhivataloknál, valamint a birodalom másik felében befolytak, ezen arány még kedvezőbb lenne. Méltóztatnak ugyanis tudni, hogy az utolsó két delegatinoalis ülés alkalmával
