Főrendiházi napló, 1869. I. kötet • 1869 ápril 24–1870. augustus 3.
Ülésnapok - 1869-53
LIII. ORSZÁGOS ÜLÉS. 265 be akarták bizonyítani azt, hogy leginkább ezen előnytelen helyzetének tulaj donitható az, hogy ezen tudomány nem fejlődhetett annyira, mennyire meggyőződésük szerint kívánatos volna, — épen ezen pótinditvány által olyan megszorításokat indítványoznak, melyek eddig a homoeopathiára vonatkozólag, szerintem, épen kiváltságos helyzeténél fogva alkalmazva nem voltak. Mert mit mond ezen pótinditvány ? Azt kívánja, hogy az orvosi szigorlatok körüli eljárás szabály oztassék. Eddig ezen megszorítás nem létezett; a mennyiben senki sem kívánta, hogy a homoeopatha orvosok szigorlatot álljanak ki és gyakorlatukban mégsem akadályoztattak. Mit kivan 2-szór a pótinditvány? Azt, hogy a hasonszenvi gyakorlat feletti felügyelet szabályoztassék. Mindezek inkább megszorítások, melyeknek lenne értelme előttem, ha azok által inditványoztattak volna, kik ugy látszik azon nézethez hajoltak, hogy a homoeopathiának fejlődése talán még sem oly kívánatos; de miután épen azok által inditványoztatik ezen megszorítás, kik ezen tudománynak fejlődését óhajtják, ezt, megvallom, tökéletesen felfogni nem tudom; és épen ennek következtében, miután én a tanszabadságnak átalában barátja vagyok, miután kívánatosnak tartom, hogy átalában szabályoztassanak a vizsgálatok, de részemről nem óhajtom, hogy ezen megszorító vizsgálatok épen ezen esetben különösen hangsúlyoztassanak, hanem i ezen kérdést inkább akkorra kívánom halasztani, I midőn a vizsgálatok és egyátalában az egyetemnek rendszeresítése törvényesíttetni fog, és a mikor bizonyára intézkedés fog tétetni az iránt is, hogy az akkoráigfelállitandó honioeopathiai tanszékek következtében a szigorlat alá bocsátandó növendékek ki által és mi módon vizsgáltassanak meg; mondom, mindezeknek következtében ezen pótinditványtmost mellőzendőnek véleményezem. A mint megjegyzem, azért, mert az csupán megszorítást tartalmaz, a mennyiben más intézkedés benne nem foglaltatik, és mert különben is akkor, midőn az egyetem rendszeresítve lesz, bizonyosan rendeztetni fog a homoeopathia ügye is. (Felkiáltások : Szavazzunk!) Elnök: Ha nincs senki, a ki még szót kivan emelni, indítványozó ur fogja talán végbeszédét megtartani. Apponyi György gr.: Nagyméltóságú elnök! Méltóságos főrendek! Sokkal nyomatékosabbak voltak azok, a mik csekély javaslatom ellen felhozattak, semhogy én ezekre nézve elhallgathatnám észrevételeimet. Jelesen az igen tisztelt minister ur által interpellálva is levén, már ezen engem igen megtisztelő interpellatióra is kötelességemnek tartom felelni, ámbár nem itt, mert gondolatim sorát nem akarom megzavarni, hanem a maga helyén. [Halljuk!) Mindenekelőtt űgy eszmére kell felelnem, mely ugy Zólyommegye érdemes főispánja, mint az igen tisztelt minister ur által felhozatott. Ok igen nagy súlyt fektettek arra, hogy a hasonszenvészet nem tudomány, hanem hogy orvosi tudománynak csak egy methódusa, mint annak egyik ága, egyik része. Ez a theoriában talán áll és az oktatásügyi minister úrral e részben vitatkozni nem kívánok; gyakorlati szempontból azonban nem fogadhatom el ezen thesist és ennek következményeit, mert ha áll is egyrészt az, hogy ugyanazon alaptudományok ismerete kívántatik a homoeopathikus orvosnál, mely alaptudományokon nyugszik az allopathikus orvosok további kiképzése is; mindazáltal ezek természettudományok, a melyeknek ismerete szükséges arra, hogy valaki orvossá lehessen, de nem elégséges arra, hogy orvossá Jegyen. — Lehet valaki jó botanikus, physikus, chemikus, de azért még nem orvos; én legalább nem biznám valakire életemet és egészségemet csak azért, mert jó botanikus vagy chemikus. A két rendszer orvosai közt csak az a hasonlatosság van, hogy ugyanazon természettudományok ismerete szükséges az egyiknél és másiknál is, továbbá az, hogy gyógyítani akar egyik is másik is. De, a mint gr. Cziráky János ő exeja is előhozá, a mi a szoros értelemben vett gyógytant illeti, mely therapiából, pharmacologiából áll, itt homlokegyenest ellenkező elveket vallanak és ellenkező eljárást követnek, mihez képest a két tan olyannyira eltér egymástól, sőt ellenkezik egymással, hogy valamint lehetetlen homoeopathikus tanár által allopatha tanárt képezni, ugy puszta lehetlenségnek tartom azt is, hogy allopathikus iskolákban homoeopathikus orvos kerüljön ki. Tehát gyakorlati szempontból meg fogja engedni a minister ur, hogy nem nagyon tévednek azok, kik a homoeopathiát tudománynak mondják, mert mindenesetre egészen különálló rendszert képez 4
