Főrendiházi napló, 1869. I. kötet • 1869 ápril 24–1870. augustus 3.

Ülésnapok - 1869-53

262 LIII. ORSZÁGOS ÜLÉS. Azon ellenvetés sem áll, hogy a tanuló majd egyik órában egyik, másik órában a másikat fogja hallgatni; mert először annak, a ki egyik rendszernek akarja magát tökéletesen szentelni, alig marad elég ideje csak arra is, hogy az egyik rendszert teljesen áttanulja és magáévá tegye, hanem előbb az egyikkel fog megismerkedni, és ha módja és alkalma lévén, a másikat is magáévá teheti, később ki fogja terjeszteni figyelmét a másikra is, s mindkét irányban kisérleteket és tapasztalatokat tévén, utóbb azt fogja választani, mely meggyőződése szerints a tudományos kutatások után leginkább czélravezetőnek fog bizonyulni. A mi tehát azon ellenvetéseket illeti, melyeket ő méltósága előterjesztett, s melyek iránt én nézeteimet előadni szerencsés voltam, nem oszhatom. Áttérek most arra, a mit ő méltósága a közoktatási minister ur előadni szíveskedett. A t. nrinister ur t. i. azt mondotta, hogy a hasonszenvészet inkább praxis mint tudomány. En azt hiszem, hogy a gyógyászatot, orvoslást, illetőleg a praxist a tudománytól külön választani nem lehet, mert azok oly szoros kapcsolatban állanak egymással, hogy egyik és másik közt az elkülönző vonalat meghúzni, majdnem a lehetetlenségek körébe tartozik, és ha valahol, bizonyára a,z orvostaimái történik az, hogy a mérleg serpenyőjébe a nagyobb súlyt a tapasztalás veti, melyet mindenek felett szem előtt kell tartani. r Áttérek most arra, hiszen senki sem vonja kétségbe a homoeopathia szerint való gyógyítási jogot és ez bizonyos tekintetben áll is, de nem arról van itt szó, hogy a gyógyítási jog megadassék, hanem arról, vájjon meg van-e adva a mód magát kiképezhetni a homoeopathiára, és nincs-e elzárva az út az által azok előtt, kik magokat a kasonszenvészeti tudományban kiképezni, akarják ? En ugv fogtam fel, hogy ez az, mi itt czéloztaíik. 0 nagyméltóságának indítványa tehát oda járul, hogy ne nyujtassék exclusiv előny egyik rendszernek a másik felett, hanem egyelőre mód és alkalom nyujtassék arra, hogy ezen rendszer magát érdemesíthesse; pedig exclusivitás lenne az, ha kimondanék, hogy csak is az allopathiai rendszer szerint lehet magát kiképezni, a komoeopathiai rendszer szerint pedig e lehetőség tökéletesen ki lenne zárva. Nézetem tehát oda járul, hogy ezélszerü mód és alkalom nyujtassék arra, mit Károlyi György gr. ő nmélt. előterjesztette és a mit annak pótlására és kiegészítésére ő nmélt. Apponyi György gr. itt felemlíteni szíveskedett. Midőn mindezt érvényesíteni akarjuk s a kormány figyelmébe tiszteletteljesen ajánljuk, nem kívánunk bármely tudománynak protectiót, hanem csak módot és alkalmat nyújtani arra, hogy győzzön a mi jobb. En részemről mindkét indítványt egész terjedelmében pártolom és azokat a mélt. főrendeknek pártfogásába forrón ajánlom. (Helyeslés.) Vay Miklós b.: Nagymélt. elnök! mélt. főrendek ! Miután magát az eredeti indítványt senki meg nem támadta, szinte felesleges, hogy fölszólaljak, és ha a mélt. főrendek figyelmét mégis igénybe veszem, nem más a czélja, mint hogy azokra feleljek, mikre ő nméltósága Cziráky gróf iselmondá nézeteit. En is azt hiszem és meg vagyok győződve arról, hogy az igazság mindig kivívja magának a maga állását, és hogy protectióra szüksége nincs, de üldözésre sincs szüksége. Az üldözésnek pedig sokféle neme van; lehet mondani, hogy eddigelé üldözve volt a homoeopathia; nem támogattatott ugy a mint azt egy törvényhozásnak támogatnia kell. Egy negyed százada uralt, hogy e kérdés először fölmerült, és ma azt el nem fogadni, egy negyed századdal visszalökni Magyarországnak, mely inkább rohanva halad, ez lenne a legnagyobb gyalázat, melyet a főrendekről föltenni lehetne. Igenis üldözésnek lehet nevezni, hogy mindeddig törvény nem létezik arra nézve, hogy szabadon fejlesztessék ki ezen tudomány, melyet oly számosan követnek. Igaz, hogy — miként gr. Cziráky ő exc. is emiitette — az orvosi tudomány egy bizonyos vonalig együtt halad, de azon túl — nem Brown vagy Brousset-féle eltérések forognak itt fon — hanem igen is Hahnemann szerint elválnak a rendszerek s az orvosnak jobbra vagy balra kell hogy elhatározza magát. A mi itt kívántatik a törvényhozástól, az a legkevesebb a mit kívánhatunk, nem protectiót, hanem egyenjogúságot, mert ami egynek igazságos, az igazságos a másiknak is, és hogy kóroda állittassék, ez természetes kifolyása a dolgoknak, mert a ki á-t mond, annak b-t is kell mondania. Már kerüljön a kóroda felállítása 20 vagy 30 ezerfrtba, föl kell azt állitani, mert, ha ezt meg nem adjuk,