Főrendiházi napló, 1869. I. kötet • 1869 ápril 24–1870. augustus 3.

Ülésnapok - 1869-50

L. ORSZÁGOS ÜLÉS. 243 tábla „a hasonszenvü orvosi tudománynak az egyetemi tanulmányok tervébe leendő fölvételét, és tanítására oktató széknek a megkívántató gyakorlati eszközökkel való felállítását sürgette ; tekintve továbbá a Pesten levő hasonszenvü orvosok egyletének a főrendi házhoz terjesztett kérelmét és az ebben arra nézve: hogy ez egyetemi tanszék üdvös czelját csak a koródának egyidejűleg leendő felállítása által érheti el — szakértői súlylyal előadott indokoknak nyomatékosságát: a méltóságos főrendek e kérelmet az igazság s gyakorlati hasznosság szempontjából a törvényhozás gondos figyelmére és hathatós intézkedésére, kiválóan méltónak ismervén el, •— indíttatva érzik magokat ezen kérvényt a t. képviselőházzal azon tiszteletteljes felszólítás mellett közölni: miszerint a kérelmezők által felhozott fontos okoknál fogva, a hasonszenvi tanszéknek a királyi egyetemnél a koródával egyidejűleg leendő felállítására közreműködni szíveskedjék. Pest, 1870. ápril 28-án. Gróf Károlyi György. Cziráky János gr.: Nagyméltóságú elnök! mélt. főrendek! Nekem csak egy csekély észrevételem van arra, mit a tanácskozás módozatára nézve méltóztattak megállapítani, nehogy ebből netalán a jövőt illetőleg következmények vonathassanak. En ugyanis azt tartom, hogy mikor valaki önállókig indítványt tesz, akkor azon indítványnak előleges kinyomatása és a tagok közti szétosztása mindenesetre szükséges. Itt azonban nem egészen látom e dolog analogonját. Itt beadatott az illető hasonszenvi orvosok részéről egy kérvény a házhoz, melynek tárgyalására méltóztatott az elnök ő nagyméltósága a mai napot kitűzni, mely tárgyalásnak azonban a tagok csekély száma miatt hely nem adathatott. Már hogy ekkor a tárgyalásra vonatkozó indítványt is külön ki kelljen előre nyomatni, az nem hiszem hogy eddigi tanácskozási rendszerünkből szükségkép következnék. Igenis az indítvány beadatik, némelykor írásban, és felolvastatik, hanem annak külön kinyomatása nem mindig szükséges. Tehetjük ezt ugyan ezen esetben, én nem bánom, csak azon következtetést nem akarnám belőle húzni engedni, hogy mikor bizonyos ügy tágyalása végett valaki ez után akár pártolólag, akár ellenkezőleg mint indítványozó felPŐREHDJ KAPLÓ 18 fa. 1. szólal, e felszólalást ujolagki kelljen nyomatni, és ez által netalán a tárgyalást más napra halasztani. Jelen esetben ez nem tesz különbséget, a jövőre nézve azonban bátor vagyok e körülményt a mélt. főrendek bölcs mérlegezésére bizni. Apponyi György gr.: Nagymélt. elnök! mélt. főrendek! Én nem aggódom a miatt, hogy ezen forma szerint fog a tanácskozás rendje elintéztetni, mert én igen méltányosnak tartom, hogy olyan fontos tárgynál az indítványok ne csak akkor, mikor tétetnek és tárgyaltatnak, legyenek tudva, de épen a vélemények iránti tiszteletnél fogva szükségesnek és méltányosnak tartom, hogy az indítvány előbb tétessék köztudomásúvá. Én tehát csatlakozom ahhoz, mi eddig történt, miután én magam a gr. Károlyi György koronaőr indítvány át, ha ma tanácskozás lett volna, nem csak pártolni, de megtoldani szándékoztam. Jelesen van egy pótinditványom, melynek motivatióját fentartom azon időre, mikor az indítvány felett tanácskozni fogunk, most csak röviden elmondom, mi oka annak, hogy ezen pótinditványt teszem. Én az 1844-iki országgyűlés nyomán és annak példája szerint szükségesnek tartottam, hogy ez ügy ne az egyik vagy másik ház határozata által, hanem az egész törvényhozás hozzájárulásával állapittassék meg. Ez czélja az én pótinditványomnak ; hanem azonkívül vaunak még gyakorlati okok is, a melyeknél fogva én szükségesnek tartom, hogy ezen ügy törvény által szabályoztassék. — Ezeket bővebben vagy inkább minél rövidebben leszek bátor előadni akkor, midőn ezen ügy tüzetesen fog tárgyaltatni; most pedig szabadságot veszek magamnak pótinditványomat felolvasni: „Pótinditvány" : Nmélt. gróf Károlyi György koronaőr úr indítványához. Miután az 1844. évi országgyűlés feliratának félreismerhetlen czélja az volt, hogy a hasonszenvi gyógytan a törvény oltalma alá vetessék, és Miután az egveteini tanszéknek és tankórodának felállítása a hasonszenvészetnek az orvosi tudomány régibb rendszerével való egyenjogositását hallgatag magában foglalja ugyan, anélkül azonban, hogy annak törvényben és a fennálló orvosi kar tanulmánya rendszerében nyoma fogna lenni; végre Miután az egyenjogositás elve többféle törvényes intézkedést tesz szükségessé a végett, hogy az 32