Főrendiházi napló, 1869. I. kötet • 1869 ápril 24–1870. augustus 3.

Ülésnapok - 1869-4

14 W. ORSZÁGOS ÜLÉS. Szécsen Antal gr.: Részemről mélt. főrendek egyátalában nem osztozom Eötvös Dénes b. ur azon nézetében, hogy a törvény rendelete e tekintetben tiszta és világos, s ennek támogatására csak arra hivatkozom, hogy c törvény már különböző magyarázatokra talált a mélt. főrendek részéről. Én megvallom, hogy e törvényt többször figyelemmel olvastam, mert annak értelmét világosan felfogni képes nem valék; de a mennyire-megértettem, annak értelme felfogásom szerint éppen ellenkezőleg áll azon értelmezéssel, melyet ő mélt. felhozott. A törvény értelme felfogásom szerint az, bog}' tulajdonképi czéljanem más. mint akadályoztatni, hogy azon szabályok, melyek egy törvényhozási ülésszak kezdetén hozattak, azon időszak lefolyása alatt módosíttassanak. Ha az ember összehasonlítja a törvény szavait azon idővel, melyben keletkeztek, ha arra figyel, hogy ott áll: ,,a legközelebbi országgyűlés kezdetén", akkor a nemigen szerenesés szerkezet daczára is azon meggyőződésre jut, hogy a törvény értelme ez, és hogy azon javaslat, melyet Szögyényi főispán ur előterjesztett, egyenesen megfelel a törvény ezélja és szerkezetének, miért is én ez indítványt csekély szavazatommal támogatom. (Helyeslés.) Apponyi György gr,: Én nem hallgathatom el aggodalmaimat, melyek e tekintetben léteznek, és épen Szécsen Antal gróf ur előadása még inkább megerősített azon aggodalmaimban, a melyeket a mélt. főrendeknek előadni bátor leszek. 0 excellentiájának, ha jól értettem előadását, abban összpontosult nézete, hogy az elébb idézett és felolvasott törvényt ugy értette, hogy egy országgyűlési ülésszak alatt készült házszabályokat nem változtathatni meg azon ülésszak tartama vagy folyama alatt. Ha ugy értette, ez már maga kizárja azt, hogy a mélt. főrendek most a házszabályokat megváltoztassák. {Ellenmondás) Mert Fehérmegye főispánja egy küldöttséget javasol, mely a házszabályokat átalában megváltoztassa. (Szögyényi: „ Vájjon és miként?!") Igen, de ha áll az, hogy ezen ülésszakra nem változtathatjuk meg a házszabályokat, hanem a megváltoztatás csak a jövő ülésszakra terjed ki, akkor nem látom helyén az indítványt. Ez különben csak mellékes ok, a főok az, és ezt szintén Fehérmegye főispánjának előadásából merítettem, hogy a főrendi ház rendezésének küszöbén állunk, és épen azért kell meghatározni, hogy hány tagnak kelljen jelen lennie arra, hogy a ház határozatképes lehessen. Én ezen okot nem tartom olyannak, hogy azért az eddig megszabott számot változtassuk, mert az eddigi szám, az 50, olyan, melyből valamit még elengedni, a ház tekintélyének csorbítása nélkül lehetetlen. Hogy a mélt. főrendeknek áldozatába kerül bizonyos időben itt jelen lenni, ez kétséget sem szenved, hanem a mélt. főrendek sokkal nagyobb áldozatkészségre voltak képesek, és én nem hiszem, hogy legalább 50 tag ne lehetne jelen különösen akkor, midőn a mélt főrendek jövője van kérdésben. Midőn tehát a mélt. főrendek ittlétét e főrendi ház méltósága is megkívánja, és tudva, hogy talán nem minden oldalról ítéltetik meg méltányosan a főrendi ház állása, ilyenkor, mondom, sajnálom, hogy a mélt. főrendek mintegy abban kételkednek, hogy a ház tagjai annyi áldozatra készek lesznek, hogy 50-en megjelenjenek. Én a javaslat jó szándékát méltányolni tudom ugyan, de a magam részéről, mielőtt a határozat kimondatván, a küldöttség Fehérmegye főispánja indítványának értelmében kiküldetnék, az indítvány ellen vagyok. Tomcsányí József főispán: Azt mondja a közmondás, hogy szükség törvényt ront; de itt ez esetben, hogy fölmerült a szükség, ezt már a múlt évben is tapasztaltuk. Nem akarom széles értelemben venni azt a közmondást, mert az nagy áldozatra vezetne, hanem azt merem mondani, hogy az én magyarázatom szerint, ha itt módosítás történnék, a törvénybe épen nem ütköznék, mert én tökéletesen osztozom Majthényi b. főispán magyarázatában a 14-dik §-ra nézve, és Apponyi gr. által előtcijesztett azon nehézséget, hogy ez ülésszak alatt nem változtathatunk, nem ismerem el. Ez volt ratiójaazon törvénynek, mely kimondja, hogy csak az ülésszak végével lehet változtatni a szabályokon a közelebbi ülésszakra nézve; de mi most épen az ülések elején állunk, mikor még semmit sem tettünk ezen szabályok szerint, hanem most ezen szabályokat nemcsak erre az ülésszakra, hanem a jövőre is módunkban van megváltoztatni; Ezen szabályok különben nemcsak tettleg, hanem valóságos határozat által változtattak meg már 1848-ban, mely 50-ről 20-ra tette le a határozatképes tagok számát és ez az akkori országgyűlésen gyakorlatban volt. most azonban a szabályokat véve alapul az 50 tag mellett voltunk. De én ugy tudom, hogy az indítvány, melyet Fe-