Főrendiházi napló, 1869. I. kötet • 1869 ápril 24–1870. augustus 3.
Ülésnapok - 1869-31
XXXI. ORSZÁGOS ÜLÉS. 165 jólét és közmegelégedés legmagasb fokán álló nemzetek mellé emelhetni. Azon nagy nyomatékú gyakorlati indokok és érvek, melyek a mélt. főrendeket a fentebbi nézet elfogadására birták — fájdalom — még ma 25 év múlva is legnagyobb részben fennállanak, s döntő súlyukból alig vesztettek; a minek oka egyedül abban rejlik, hogy a nemzet kezei 20 éven át meglévén kötve, szellemi s anyagi állapotaink javítására a törvényhozás terén mi sem történhetett. Könynyü lenne ezt intézményeink készületlenségének s viszonyaink sokféle hiányainak élethű eeseíelésével részletesen bebizonyítani; de nem tartozom azok közé, kik hazai bajainkat az egész világ előtt kíméletlenül feltárni készek, hogy egyéni nézetöknek érvényt szerezzenek; ámbár, midőn oly törvényes intézkedés létrehozásáról van szó, melynek mielőbbi alkalmazkatását élénken óhajtom, de melynek megelőző vagy párhuzamos előkészületek nélküli időelőttiségét és káros visszahatásait csak közállapotaink gyarló és hiányos voltának felderítésével lehet kimutatni, — kisebb hátrányára válik közérdekeinknek, ha a fátyol fellebbentve sebeinket kíméletesen érintjük — még ha ezzel az irántunk létező balvélemények uj tápot nyernének is, — mint ha azokat eltakargatva, oly következésekre adunk alkalmat, melyek gr. Széchenyi Istvánt az idézett baljóslatra indították! De nem is tartom szükségesnek, hogy a közértelmiség állapotából, — s a vallásosság, törvény, rend, tekintély s tulajdon tiszteletének köznépünknél— ha talán nem is hanyatlott, de —fájdalom !— nem is fokozódott érzelméből merítsek érveket, s hogy közbiztonságunk helyzetét taglalgassam. Elég itt megjegyeznem azt: hogy a testi-büntetés azon kisebb vétségekre és rendőri kihágásokra nézve, melyeknél még most kellőleg megszorítva alkalmaztat hátik, rögtön eltöröltetnék, ezt a törvényhozás máskép —felfogásom szerint — nem rendelheti el, mintha teljesen biztosítva lenne az iránt, hogy ezen büntetések helyett jövőre biróilag rendelendő szabadságbeli és pénzbeli büntetések mértékéről és módozatairól, valamint azoknak foganatosítására szükséges fogsági helyiségekről s a fegyenczek élelmezéséről s őrizetéről a büntető-törvénykönyv és börtön-rendszer létrehozásáig is kellőleg gondoskodva leend. Mert azt a törvényhozás csakugyan nem akarhatja, hogy ama leggyakoribb cselekvényekre s a személyes vagyoni biztonság elleni kisebb vétkes merényletekre, melyek eddig épen a köznép érdekében mérsékelt testi-büntetéssel rövid utón intéztettek el, bizonytalan időre terjedő bűntelenség legyen kimondva. Már pedig hogy az emiitett nélkülözhetlen előintézkedések, melyek közül különösen a járásbirák mellett szükséges fogsági helyiségek előállítását emelem ki, aránylag rövid idő alatt keresztülvihetők legyenek, ez iránt szerény kételyemet vagyok kénytelen nyilvánítani. A miből aztán megint az következnék: hogy vagy, mint említettem, teljes bűntelenség fogna ezen vétségekre és kihágásokra nézve Qgj ideig létezni, vagy az illető fegyenczek élelmezésével, őrzésével és kíséretével megint uj érzékeny teher fogna a községekre hárittatni; a központi helyhatósági börtönök pedig annyira megtelnének, hogy azokban a rend, fegyelem és egészség fentartásáért senki felelősséget nem vállalhatna. {ügy van!) Minthogy tehát a jogbizottság által javaslott ; módosításokkal a testi-büntetés átalános eltörlése j törvény által kimondatnék, s ez mindenütt, hol magasb érdekek koczkáztatása nélkül történhető, azonnal foganatosítandó is lenne, és csak ott, hol még a nélkülözhetlen előintézkedések hiányoznak, i ezeknek bekövetkezésétől maradna feltételezve, a í mi már hosszabb ideig el nem halasztathatik, mert az igazságügyi minister ur a jogi bizottság előtt szíves volt akkép nyilatkozni, hogy a büntető-törvénykönyv s börtönrendszer javaslatait még ezen országgyűlésen fogja a képviselőház asztalára letenni, és minthogy ezen módosításokkal a mélt. főrendek a fenforgó elv mielőbbi átalános keresztülvihetése iránt komoly kivánatukat újra oly világosan tanusitandják, hogy ezt csak czélzatos rósz i szándék fogná másra magyarázhatni, ezeknél fogva ! a mélt. főrendek a jogbizottság javaslatában, cse! kély véleményem szerint/ annálinkább megnyugodhatnának, mert nem hiszem, hogy e miatt a józan közvélemény által inhumanitással és obscurantisnmssal vádoltathassunk, minthogy a hol valamely szabadelvű, humanitárius eszmének elfogadásával a I közjólét előmozdítása eszközöltethetik, annak felJ karolásában és buzgó pártolásában a mélt. főrendek | eddig sem engedték, s ezután sem fogják engedni | magukat túlszárnyaltatni; de csupán azért, mert ! valamely eszme divatossá vált s mert az hangzatos 22*