Főrendiházi napló, 1869. I. kötet • 1869 ápril 24–1870. augustus 3.

Ülésnapok - 1869-27

154 XXVII. OKSZÁGOS ÜLÉS. és hazai ipar felvirágozására mindenesetre igen hátrányos befolyást gyakorolt volna. Ettől áthatva, midőn az 1865-ik évben, jelesül a kereskedelembe beavatott világ indítványára és gyakortai felszólalására a pesti tőzsde-biróságnak alakítását az előbbi kormány is elrendelte, mily eredménynyel folytak ezen tanácskozások, annak legfényesebb bizonyítékául szolgál a kereskedelmi müiisterium képviselőjének az egyesült bizottság előtt tett azon kijelentése, hogy lényegre és érdemre az ott hozott határozatok ellen alig fordult elő panasz; másrészt pedig a pesti tőzsde-biróságnak alkotása, eljárása s az általa megállapított szokványok oly becsüeknek találtattak, hogy azok a bécsi tőzsdén mintául vétettek, s ott némi javításokkal és a helyi viszonyok által indokolt módosításokkal életbe léptettettek. Meghozatott azonban az 1869. LIV. t. czikk, mely szigorú jogszempontból indulva ki, a törvénykezési renddel és perrendtartással ellenkező valamennyi törvényszék megszüntetését elrendeli. Ennek következtében előfordult az, hogy a pesti tozsdebiróság határozatai ellen semmisitési keresetek intéztettek a legfőbb semmitő törvényszékhez, mely szigorúan ragaszkodva a törvény világos betűjéhez, ezen eljárást megsemmisítette. Ebből természetesen a kereskedelmi világra ' azon hátrány támadt, hogy mindazon előnyök, melyek az eddig fennálló tőzsdebiróság által elérettek, némileg kérdésbe hozattak és igy újból valamely tör vényes elintézés szüksége állott elő. Ez szülte volt ezen törvényjavaslatot, mely mindkét ministerium által behozatott és a képviselőházban némely változtatásokkal elfogadtatott, mely törvényjavaslat, a mint a bizottság tiszteletteljes jelentésében is említve van, mind az igazságügyminis ter, mind a kereskedelmi minister ur megbízottjának közbenjöttével beható tanulmányozás és tárgyalás alá vétetett. Szükséges volt itt — mint említem — a szigorú jog szempontját a kereskedelmi érdekek szempontjával összeegyeztetni és megfontolni, mely tekinteteknek tulajdonítandó nagyobb súly, anélkül azonban, hogy ez az igazságszolgáltatás rovására lenne. Ez úttal is bebizonyult, hogy átalában kimondani azt, hogy minden kivételes bíróságot meg kellene szüntetni, oly elv, mely habár egész elvontságában el van ismerve, gyakorlatban kivétel nélkül keresztülvinni még sem lehet; s épen exceptio firmát regulám. Es itt oly nevezetes indokok merültek fel, melyek ezen kivételes bíróság további fentartását mulhatlanul szükségesnek bizonyították. Ezen szempontból kiindulva, kötelességének tartotta a kiküldött kettős bizottság, mindenekelőtt magának kellő tudomást szerezni arról, hogy vájjon mikép van szervezve a pesti tőzsde-biróság és mily eljárást követ, s mennyiben volna szükséges az ott létező szokványokat figyelembe venni ? E tekintetben tehát a tőzsdebiróság szabályaiból, melyek egyszersmind a ház asztalára le vannak téve, hogy ha a méltóságos főrendek netalán azokról bővebb tudomást kívánnának szerezni, a kiküldött kettős bizottság azon meggyőződésre jutott, hogy ezen eljárásban a választott bíróság formája tökéletesen meg van tartva. A facultativ választás t. i. különösen abban pontosul össze és culminál, hogy csak azok tartoznak magukat .ezen bíróságnak alávetni, kik egyszersmind a tőzsdének tagjai, kik már ezen belépésöknél fogva is elvállalták azon kötelezettséget, hogy pörös ügyeik elintézését a judicium fórumtól nyerik, nem különben mindazok, kik külön kikötéssel szabad akarattal egyeznek meg abban, hogy ügyeik ugy tekintessenek, mintha szintén a tőzsdéhez tartoznának és igy hasonlóképen ezen választott bíróságnak vetik magokat alá. Nem lehet tagadni, hogy a szigorú jog szempontjából ezen választott bíróság jogköre némileg meg van szorítva. Meg van szorítva annyiban, a mennyiben nem mindenkit szabad bírónak választani, hanem csak azt, ki egyszersmind a tőzsde tagja. E részben, igénytelen nézetem szerint, méltányosnak találtam azt, hogy habár főleg szakértők, kereskedők vannak hivatva ezen ügyekben bíráskodni, legalább azon előny nyujtassék, hogy más kereskedőt is, ki ezen tőzsdének nem tagja, lehessen ezen bíróság tagjává választani. Egészen eltekintve attól is, hogy gyakran kereskedők és termelők közti peres ügyek jővén szőnyegre, méltányos, hogy mindkét félnek szabad választási joga biztosíttassuk, mi azonban azáltal nehezítve van, hogy az, a ki ezen ügyekben bíráskodjék, annak ezen eljárásnál követendő kereskedelmi szokványokkal bályokkal megbarátkozottnak s megismerkedettnek kell lennie. Továbbá mellőzve van mindennemű perrend-