Főrendiházi napló, 1869. I. kötet • 1869 ápril 24–1870. augustus 3.
Ülésnapok - 1869-24
XXIV. OKSZÁGOS ÜLÉS. 11S esetben még a közvádlónak nyilatkozata ellenében is jog adatik arra, hogy ellennyilatkozatot adhasson be, és különösen is emiitette ő nagyméltósága azon eseteket, hogy ha a közvádló által a kereset megszüntetése indítványoztatik, a magánfel az eljárás folytatását kérheti, ha pedig indítványozná a felmentést, akkor a magánfél a büntetést kérelmezheti. Ha ez igy van, és én helyesen fogtam fel a mondottakat, akkor nézetein szerint ezen pont fogalmazása nem felel meg ezen nézetnek, mert itt mindazok együttesen mint a közvádló jogainak átruházásai mondatnak ki; már pedig kétségkívül csakugyan áll ez a 39. 43. és 54-dik §§-ra nézve, hol csupán a felebbezésről van szó, de nem áll a 42. és 49. §§-ról, hol a közvádló jogával él, de cselekménye oly cselekményt implical, mely ellen az illető magánkérelmező kifogást tehet. Azért én ezen pontot az általam mondott értelemben módosíttatni indítványozom. Ha méltóztatnak elvben elfogadni az általam mondottakat, felolvasom majd módosításom írásba foglalt szövegét is. (Halljuk!) A módositvány igy hangzanék (Olvassa): Ha a fegyelmi eljárás megindítását a magán fél kérelmezné, akkor a közvádló jogaiba lép annyiban, a mennyiben a közvádló a 39., 43., 54. §§. szerint felebbvitellel nem élne, . . . . — itt következik egészen uj szöveg — sőt a mennyiben a közvádló akár a fegyelmi eljárás megszüntetését (42 §.) akár a vádlott felmentését (49. §.) indítványozza, az eljárás folytatására illetőleg a vádlott megbüntetésére elleninditványt tehet." (Helyeslés.) Horváth Boldizsár igazságiigyminister: Csak felvilágosításul vagyok bátor megjegyezni, hogy különbséget látok a közt, a mit a jogügyi bizottság javai s Lipthay b. úr ő méltósága módositványa közt, mely inkább styláris módosításnak tekinthető, mert ujabb jogok ez által a magán félre nem ruháztatnak, mint melyek az 50. §-ban letéve vannak. Ezen jogok t. i. abban állanak, hogy ha a köz vádló bizonyos határidő alatt nem él felebbviteli jogával, akkor e jog ujabb 3 nap .alatt a a magán félt illeti; joga van továbbá elleninditványt tenni, ha a közvádló akár a vizsgálat megszüntetését, akár pedig a tárgyaláskor a vádlott felmentését hozná javaslatba. Ugyanezt mondja a módositvány is. Én tehát nem látok e kettő közt lényeges különbséget; de a mennyiben Lipthay b. módositványa világosabban fejezné ki, mit a jogügyi bizottság akar, részemről ahoz teljesen hozzájárulok. r Szögyényi László: En b. Lipthay Béla ő méltóságának módositványát elfogadandónak tartom, mert szerintem is szabatosabban fejezi ki a szakaszban foglalt eszmét. Azon esetben t. i., ha az államügyész a fegyelmi eljárás megszüntetését ületőleg a vádlott fehnentetését indítványozza és ebben a magán fél meg nem nyugodnék, neki feléled azon joga, hogy ő kereshesse az eljárás folytatását, illetőleg a vádlottaknak megbüntetését, akkor azon jog, melynek megadása a törvényhozás szándokában van, sokkal helyesebben fejeztetik ki b. Lipthay módositványa szerint, mintha egyszerűen az mondatik, hogy „a közvádló jogaiba lép." Ez által minden kétely el lenne oszlatva, és miután az igazságügyminister úr sem nyilatkozott a módositvány ellen, én annak elfogadását ajánlom. (Helyeslés.) Tisza Lajos előadó (olvassa a módositványi): Az 59. §. első része megmarad. T. i. ez: Ha a fegyelmi eljárás megindítását magán fél kérelmezi, ez a közvádló jogaiba lép annyiban, amennyiben a közvádló (itt az „akár" szó elmarad) a 39., 43., 54. §-ban engedett felebbvitellel nem élne." Ez után következnék: „sőt a mennyiben a közvádló akár a fegyelmi eljárás megszüntetését (42. '§.), akár a vádlott felmentését (49. §.) indítványozná, az eljárás folytatására illetőleg a vádlott megbüntetésére elleninditványt tehet." A többi szintén megmarad. Elnök: Talán ezen szó helyett „megbüntetésére" ezt lehetne tenni „elmarasztalására" (Helyeslés). A kik b. Lipthay módositványát igy elfogadják, méltóztassanak felállni. (Megtörténik.) Elfogadtatott. Majthényi László báró jegyző (olvassa a 60., 61., 62., 63. §§-»/', melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak, azután a 64. §-t). Tisza Lajos előadó: A 64. §. 3-ik sorának végén „és sem" után „át nem helyezhető, sem" szúrandó, ez mindenütt benn van, csak tévedésből maradt ki. Csáky Gyula gróf jegyző (olvassa a 65., 66., 67 §§-í és a VI. fejezet czímét). Tisza Lajos előadó: A VI. fejezet czímében, továbbá a 67. §. 1. sorában, a 75-ik §. 3-ik bekezdésében „vagyoni" helyett „kártérítési" teendő, ÍŐRESM ÍJAPLO, 16 a
