Főrendiházi napló, 1869. I. kötet • 1869 ápril 24–1870. augustus 3.

Ülésnapok - 1869-24

' 112 XXIV. ORSZ „lesz" szó kihagyandó. A harmadik §-ban felhozott indokok alapján és irályi szempontból. Elnök: Elfogadják .a méltóságos főrendek? (Elfogadjuk í) Majthényi László báró jegyző (olvassa a 10., 11., 12., 13., 14., 15., 16., 17. és 18. %%-kat, melyek észrevétel nélkül elfogadtatván, olvassa a 19- §-*)• Tisza Lajos bihari főispán előadó (ol­vassa a 19. §-ra nézve a jogügyi bizottság véle­ményét) : A 19. §. (második bekezdés végsoraiból) : „Amennyiben a bűnös esetleg bűntársainak vagyonából kielégíthetők nem lennének" kiha­gyandó. Az utolsó bekezdés eredeti szerkezete helyett pedig „az ily károk megtérítésére nézve az illetők­nek bárhol és bármikor található vagyonából az államnak viszkereseti joga van" — teendő. Ha ugyanis korlátlan joga van az államnak a birák megválasztása és kinevezésében, a tévesztett kinevezés folytán egyeseknek okozott anyagi károk megtérítésére első helyen az államot kell kötelezni. Elnök: Ez már lényeges eltérés, miután a mó­dositvány az államot teszi első vonalban felelőssé. Méltóztassanak tehát nyilatkozni. Cziráky János gróf: Nagyméltóságú elnök, j méltóságos főrendek! A főrendi ház bizottságát e részben az vezényletté, hogy miután az állam által neveztetnek ki a birák, az állam ezen kinevezés ál­tal természetesen egyúttal kezességet is vállal ma­gára az iránt, hogy azon kinevezettek a magok kö­telezettségének is teljesen meg fognak felelni. Ha tehát egyesekre a biró eljárása folytán kár háram­lik, akkor a bizottság meggyőződése szerint ]eg­czélszerübb, ha a fél nem a biró ellen indit kerese­tet, hanem a rövidebb utat választva, közvetlenül az államtól nyeri az okozott kárnak megtérítését. Az államnak fentartatik minden esetre a visz­ketését mindazok irányában, a kik ezen kárt okozták. Ezen eljárás annyival is inkább ajánlható, mert az állam mindenesetre azon helyzetben van, hogy a kárt megtéríthesse, holott egyeseknél igen gyakran meglehet, hogy a kár megtérítése vagyon­hiány miatt igen kétes. (Helyeslés.) Elnök: Méltóztatnak még ezen indítvány felett i GOS ÜLÉS. nyilatkozni? (Elfogadjuk!) Ugy hiszem, a bizott­ság javaslata elfogadtatik. (Elfogadjuk !) Majthényi László b. jegyző (olvassa a 21. 22. és 23. %%-kat, melyek változtatás nélkül elfogad­tatnak). Majthényi László báró jegyző (olvassa a 24. %-t). Tisza Lajos előadó: A Ill-ik Fejezet 24. §. (3. sor kezdetén) a „pedig" szó kihagyandó: irályi szempontból. Elnök: Elfogadják a méltóságos főrendek e módosítást? (Elfogadjuk!) E szerint el van fo­gadva. Majthényi László b. jegyző (olvassa a 25. és 26. %%-kat, melyek változatlanul elfogadtatnak. Azután olvassa a 27. %-t). Tisza Lajos előadó: A jogügyi bizottságnak e §~ra nézve egy módosítása van, mely keresztül­vonul mindenütt a törvényjavaslaton, hol „vagyoni" szó alkalmaztatik, mely helyett „kártérítési" kife­jezéstjavasol, mint amely a fogalomnak jobban meg­felel. Ugyan csak e szakasz végén helytelen a hi­vatkozása „67. §-ra" — ehelyetta „66. §-ra" kell hivatkozni, és ez szintén jegyzői tollal lesz kiigazí­tandó. Majthényi László báró jegyző (olvassa a 28., 29. 30. %%-kat, melyek változatlanul elfogad­tatnak). Tisza Lajos előadó: A IV. Fejezet 31. §. (3. sorban) „fölött" szó után zárjel között beveendő „(2. §. c. d. e. f. pont)", mely hivatolás által világosabb és határozot­tabb lesz e pont. Elnök: Elfogadják a méltóságos főrendek e módosítást? (Elfogadjuk!) E szerint elvan fogadva. Majthényi László b. jegyző (olvassa a 32-ík %-t, mely változatlanul elfogadtatik, azután a 53-ik %-tJ. Tisza Lajos előadó: A 33. §. 2-ik sorában „továbbá" és „tagjai" kihagyandók: irályi szempontból. Elnök: Elfogadják a méltóságos főrendek e módosítást? (Elfogadjuk!) E szerint el van fogadva. Majthényi László b. jegyző (olvassa a Bí-ik %-t). Tisza Lajos előadó: A „Curia" szó elé a jogügyi bizottság „királyi" szót javasol tétetni.

Next

/
Thumbnails
Contents