Főrendiházi napló, 1865. I. kötet • 1865. december 14–1868. deczember 9.
Ülésnapok - 1865-15
XV. ORSZÁGOS ÜLÉS. 71 talált törvényeket merő önkényből hatályon kívül tesz s az alkotmányt felfüggeszti, mig ezen törvények nem módosíttatnak (törvények, melyek a nemzet közakaratának voltak kifotyásai, évekhoszszii során át éltek s üdvös voltuknak jótékony nyomait hagyták a nemzet életében vissza), és ha — mint jelen esetben — a felség által, legnemesebb, lecnagvlelkübb szándokkal, s épen az alkotmányosság helyreállítása czéljáből, oly törvények előleges átvizsgálása kívántatik, melyeket uralkodásának kezdetén már nem talált hatályban ; melyek, legszelídebben szólva, váratlanul jöttek létre s mindössze öt hónapig voltak hatályban; melyeknek kíséretében azon szomorú esetek következtek be, melyekből aztán az ország legkeserűbb szenvedései fejlődhettek; melyek immár 17 év óta hatályon kívül vannak; melyek a birodalom alkotmányos átalakulására és keletkezett számos uj érdekekre s viszonyokra való tekintettel a legbehatóbb átvizsgálást kívánják; és melyekben magok a képviselők is készek, első feliratuk szerint, több lényeges változást tenni. Ha tehát meg is engedem, hogy alkotmányos jogaink, törvényeink és törvényes intézményeink alaki törvényességének puszta elismerése valódi megnyugtatást nem nyirjthat. s meddő írott malaszt maradna, ha a tettleges foganatosítás tartósan elhalasztatnék, viszont méltányosnak kell tartanom, hogy — tekintve a rendkívüli viszonyokat, melyekbenvagyunk — minden innen vonható következtetés nélkül, a foganatosítás követelése előtt, bebizonyíttassák, hogy az illető törvények a birodalom alkotmányos átalakításával nincsenek ellentétben, s fönállását és hatalmi tekintélyét nem veszélyeztetik; — mi szerintem csak a közös ügyek iránti országgyűlési egyezkedéssel párhuzamosan és egyetemleg történhetik. Azt sem akarom kétségbe vonni, hogy a miniszteri rendszer a megyei rendszert ki nem rekeszti, sőt hogy az egyik a másikkal megfér; de ha ezt elvileg elismerem, mégis el kell ismernem azt is, hogy mind az egyik, mind a másik több törvényes intézkedést föltételez, melyek által ezen intézmények egymás melletti akadálytalan szabad működhetése szabályozva legyen, mint ezt már az 1848-ki 15 és 16-dik törvczikkek is tanúsítják. Én tehát a megyéknek, városoknak és szabad kerületeknek régi törvényes hatáskörükbe való visszahelyezését élénken óhajtom, még* pedig egyénileg azért is. mert én is azon megyekormányzók sorába tartozom, kiknek sikerült tisztválasztáson kívül is egy jeles megyei tisztikart alkotni, de melynek derék tagjai csupa hazafiti készségből csak azon biztos reményben vállalkoztak a nem törvényes hivatal oskodásra és a sok törvényellenes rendeletek foganatosítására, hogy az országgyűlés nem sokára meg; épiti a hidat, melyen a lélekszorongató törvénytelen állapotból az alkotmányosság terére átlépaiök lehetséges lesz. De a törvény által is szükségesnek | ismert rendezés nélküli egyszerű visszaállítás, mely mellett a sok törvényellenes szabályok és rendeletek még mindig hatályban maradnának, nem lenne egyéb, mint egy ideiglenes állapotból a másik| ba áttérni, még pedig a nélkül, hogy a megyei élet legbecsesb tevékenysége, a tisztikar szabad megválasztása, mi a törvény által világosan be van tiltva, gyakoroltathatnék. Es most, bocsánatot kérve, hogy a m. főrendeket első felszólalásommal ily sokáig fárasztani bátor voltam (mely hibába egyhamar ismét esni nem fogok,mert engem a szólási viszketeg nem bánt), befejezem előadásomat,kijelentvén, hogy énragaszkodvaa m. főrendek minapi válaszföliratában kifejtett, vezérelvekhez, a jelen fölirati javaslat iránt fölmerült észrevételeket az indítványozott modorban a képviselőházzal közlendőknek vélem, hol hiszen elég határozottan ki van mondva, hogy a m. főrendek a képviselőháznak törvényeinkből s alkotmányunk szelleméből merített érveit és közjogi állításait elvben szintén pártolják, s annak idejében a felséges trón előtt is támogatni készek, mivel a m. főrendek isugy vannak meggyőződve, hogy az országnak és fejedelemnek jogai egymással elválhatlan összeköttetésben állván, midőn az ország jogai mellett fölszólalunk, egyszersmind a fejedelem jogai iránti tisztelünket is tanúsítjuk, (Igaz!) mely jogok hatályosan, népeket boldogítva s általok tisztelve, csak ugy uvakorolhatók, ha az ország iogaival egyetemben és egy ugyanazon alkotmányos sérthetetlenség talapzatára fektetve, az azon jogokból és kötelmekből emelkedő pyramisnak törvényes fénytárasztó csúcsát képezik! (Elénk helyeslés, éljenzés.) Forgách Ágost gr. püspök: A képviselőház által elfogadott és a mélt. főrendeknél most tanácskozás alatt levő válaszfölirat leginkább foslalkozik a kir. leiratnak ama részével, a mely a jogfolytonosságra, és a 48-iki III, XVI, XVII. törvényeknek revisió előtti "visszaállítására vonatkozik. E két pontot, és egyátalában az egész föliratot, az előttem szóló nmlt. és m. urak tegnap és ma magasabb politikai szempontból és elvi oldaláról oh T világosan Mustrálták már, hogy ahhoz — legalább részemről — szólani annyit tenne, mint fényes nappal mécset gyújtani. Azért engedi jék meg a nmélt. főrendek, hogy a föliratnak emI litett fő pontját, a jogfolytonosságot és annak tá' mogatására felhozott — különösen a hajdankorI hói felhozott —• érveit nem magas nézpontból, hanem legközelebbről megtekinthessem és csekély észrevételeimet felette megtehessem. (Halljuk!) A fölirat jogfolytonosságról szólván, mindjárt első sorban kijelenti, hogy e tekintetben O
