Főrendiházi napló, 1865. I. kötet • 1865. december 14–1868. deczember 9.

Ülésnapok - 1865-14

XIV. ORSZÁGOS ÜLÉS. 57 létező, határozott vagy határozatlan, jogosult vagy túlfeszített kivánatokat egyszerre akart létesíttetni, egyszerre életbeléptetni, a nélkül, hogy a törvényhozók e kivánatok öszhangzásáról vagy ellentétéről, és a hol ellentétek voltak, azok összeegyeztetéséről vagy kiegyenlítéséről előrelátó óvakodással gondoskodtak volna. Es ha ez elnézés Europaszerte veszélyes volt, kétszeresen veszélyesnek kellett lenni oly államösszeköttetésben, melyet számos jogi és gyakorlati ellentét vagy legalább a még rendezetlen érintkezések bő mértéke jellemez, és hol, midőn minden kívánságot egyszerre és hason mértékben szándékoltak teljesíteni, az eredmény az ellentétek fokozásánál , összeütközésnél aggasztó rázkódtatásnál egyéb alig lehetett. Az 1848-iki törvények fölállították a felelős minisztériumot, melynek folytán a képviselőház fölirata a parlamenti kormány életbeléptetését óhajtja; de maga ezen törvény, természeténél és az akkori körülményeknél fogva, egyes kitételekben oly határozatlan,másokban oly annyira tulcsapó a monarchikus miniszteri rendszer határain, hogy teljes változatlan gyakorlati alkalmazását e házban, és tán a képviselőházban is, alig fogná valaki várni vagy sürgetni. Oly törvény, mely egy részről a miniszterek kinevezését csak az Ü Felségét helyettesítő nádor által eszközölteti,- mely nem elégszik meg azzal, hogy a minisztérium számát oly határozottan bizonyos igazgatási szakoknak kiszabja, hogy nem lehet ü Felség-ének más tanácsosokkal élni; mely azon példátlan intézkedést foglalja magában, hogy ezen minisztériumot csak a miniszteri elnök közbenjárása által alakithatja; oly törvény. mely a miniszteri elnököt ily módon félig ideiglenes diktátorrá alaki tja : oly törvény példátlan még a miniszteri intézk edés rendszerében is ; és ezen rendszer ily módú és kiterjedésű alkalmazását, legalább egyéni fölfogásom szerint, komolyan sürgetni nem lehet. (Élénk helyeslés.) Ha továbbá azon szakaszokat tekintem, melyekben a miniszterek teendői vannak elősorolva, ezen teendők nem csak a dolog természeténél fogva, de a határozatlan, kétértelmű körvonalozás által is, veszélves összeütközések bő anyagát foglalják magokban a közbirodalom irányában. Fölemlítem e részben e kitételt: „országos pénzügy;" fölemlitem a „honvédelmi" ügyek szakát, mely még a forradalom későbbi kifejlődése előtt, nem kétlem, nem rósz akaratból, vagy forradalmi szándékból, de a dolog természeténél fogva, már június 16-dikán, midőn az Erdélyországba intézett miniszteri kibocsátvány keletkezett, hadügyi minisztériummá változott volt és az eredeti megállapodásokat messze túlhaladó jellemet öltött magára. Nem akarom a méltóságos főrendeket mindazon egyes ellenvetések fölsorolásával untatni, meFŐKENM NVPLŐ. 186

3 ,. I. lyek bennem az 1848-ki törvények szabálytalan, határozatlan szerkezete ellen fölmerültek, (Halljuk!) de e törvények szabálytalansága, némely legfontosabb részleteiknek és intézkedéseiknek sokértelműsége és határozatlansága, valamint a múltban a legszomorúbb és legveszélyesebb összeütközésekhez vezetett, úgy jelenleg sem képezheti az ország megnyugtatásának biztos és hatályos eszközét. De nem mellőzhetek egykét észrevételt azokra nézve, mik a képviselőház föliratában a parlamenti rendszerről és a minisztérium-felelősségről mondatnak. (Halljibk !) Elméleti szempontból könnyen lehetne ugyan azt vitatni,hogy akormányfelelősség inkább eszköz a parlamenti kormány kivitelére, mint annak egy időbeli gyakorlati következménye. A felelősség, leginkább úgy, mint azt régi törvényeink értetik, ugyan egyenesen a törvény rendelete által szabályoztatik ; mig a parlamenti kormány a többség akaratában sarkallik: ez törvény sérelem nélkül támadhat meg. valamint törvénysértés esetére is támogathat, hol és mikor akarja és üdvösnek hiszi. De mellőzve ezen elméleti elmefuttatásokat, és nagyában arra hivatkozva, mit e tekintetben Cziráky gr. t. barátom előhozott, nem hallgathatom el, hogy a parlamenti kormány meggyőződésem szerint nem annyira a politikai szabadságnak, mint főleg a kormány-hatalom mi módon kezelésének és mi módon való üdvös szervezésének kérdése. (Ugy van!) E tekintetben azon testület természete és jelleme, melynek befolyása alatt gyakoroltatik a parlamenti kormány rendszere, eldöntő erővel bír szemem előtt azon kérdés megoldásában : vajon üdvös-e vagy nem a parlamenti kormány megkísérlése. Es ha valaki azt állítaná, hogy a parlamenti kormány egy és ugyanazon institutió Angliában, hol a közügyek oly házak befolyása alatt állanak, melyek az ország társadalmi főbb rétegeit épen úgy, mint a középosztály független intelligentiájának iparát, vagyonát híven képviselik, hol a választási jogok kiterjedése mindig óvatos, komoly megfontolásnak eredménye volt, nem elvont természeti jogok szempontjából, hanem gyakorlati politikai hatásának tekintetéből döntetett el, hol a passiv választási jog- sok ideig magas cpialificatiohoz volt és van kötve jelenleg is, legalább közvetve az által, hogy a parlamenti tagok magok gondoskodnak ellátásukról ; ha valaki azt állítaná, hogy ezen parlamenti kormány ugyanazonos más parlamenti kormánynyal, hol minden tényezők hiányoznak vagy más természetnek : nem titkolhatnám el azon meggyőződésemet,'hogy ily politikus pusztán a szavakat és a külformukat tekinti, de a dolog valódi természetét komoly vizsgálatra nem méltatta. (Elénk helyeslés.) Ehhez járul még azon körülmény is. bögyén