Főrendiházi napló, 1865. I. kötet • 1865. december 14–1868. deczember 9.

Ülésnapok - 1865-131

616 CXXXI. ORSZÁGOS ÜLÉS. János, Lipthay András., Létay Sándor, Forgách Ágost gr., Pauer János püspökök, Kruesz Krizosztora főapát, Masierevics Sámuel szerb patriarcha, Stojkovics Arzén szerb püspök, Cziráky János gr. fokamarás, Majthényi László b. főispán, Károlyi István, Szápáry István, Szécsen Antal, Zichy Henrik grófok, Nyáry Gyula,Wenckheim László bárók; Nemmel szavaznak: Mailáth Antal gr. föasztalnok, Zichy Ferencz gr. föajtónálló, Károlyi György gr. és id. Vay Miklós b. koronaörök, Nádasdy Lipót gr., Szende Béla, Szmrecsányi Dárius, Mihajlovics Miklós, Perczel Miklós, Rajner Pál, Tomcsányi József, Tisza Lajos, Vay Lajos b., Návay Tamás, Kárász Benjámin, Szögyény László, Andrásy Manó gr., Csáky László gr., Lipthay Béla b., Jankovics László, Sztankovánszky Imre, Szaihmári-Király Pál, Karácsonyi László, Kubicza Pál, Fiáth Ferencz b., Szápáry Géza. cr., Andrásy Aladár gr. és Radvánszky Antal főispánok, Ujfalussy Miklós és id. Ráday Gedeon gr. főkapitányok, Apponyi Sándor, j Bánffy Miklós, id. Bethlen (,ábor, Berchtold Antal, Bercldold Rikhárd, Bolza Péter, Frdödy Sándor, j Eszterházy Pál, Festetics Gyula, iestetics György, Haddc Gusztáv, Háttér Sándor, Kálnoky Dénes, Mailáth József, Mikes János, Pallavicini Roger, Pattavicini Zsigmond, Pejacsevics Péter, ifj. Ráday Gedeon, legifj. Ráday Gedeon, Ráday Pál, Rhédey Lajos, Rhédey János, Szápáry Antal, Szápáry Gyula, Szápáry Imre, Sztáray Antal, Széchenyi Imre, Teleki Sándor, Toldalaghy Viktor, Vay Ádám, Vay László, Zichy Bódog, Zichy Nep. János, Zichy Manó, ifj. Zichy Miklós és Zichy Paidai Ferencz grófok, Ambrózy Béla, Apor Géza, Barkóczy Zsigmond, Bésán Nep. János, Eötvös Dénes, Gtrliczy Bódog, Majthényi Ottó, Mesznil Viktor, Nopcsa Ferencz, Orczy Andor, Orczy Béla, Podmaniczky Géza, Podmaniczky János, Podmaniczky László, Podmaniczky ÍJ verde, Prónay Aurél, Prónay Gábor, Splényi Béla és Wenckheim Béla bár ók, Radnótfáy Nagy Sámuel erdélyi kir. hivatalos) Elnök : Nyolczvanhat szavazó közül hatvanegyen huszonöt ellenében az eredeti szerkezet mellett nyilatkoztak és a módositványt elvetették. Következik a 13-ik szakasz. Ifj. Ráday Gedeon gr, jegyző (ohassa a a 12 — 22. m-at-) Bíró László püspök: Nagyméltóságú élni)!':! méltóságos főrendek! Valahányszor e magas házban vallásra vonatkozó törvénynek hozásáról van szó, mindannyiszor azon titkos óhajtás ébred kebelemben, vajha a polgári törvényhozás a vallással soha se foglalkoznék! nem csak azért. mivel a vallás nem lehet a polgári törvényhozásnak tárgya, hanem azért is, mivel valahányszor a polgári törvényhozásnál a vallás ügye szőnyegre hozatik, annak magasztosságából mindig valami Jevonatik s a közélet polgári tizeiméinek sorába lesülyesztetik. A vallás, mgos főrendek, a lelkiismeret ügye, az Inten és ember közti viszony, melyhez a polgáii törvényhozás nem férhet, s ha hozzá nyúl s maga isaját szempontjából hoz kányában törvényeket, azok vagy végre nem hajthatók, vagy végsó'ségekre s képtelenségre vezetnek. A polgári törvénynek egyik főkelléke, hogy végrehajtható legyen, és pedig, ha a szükség kivánja,kényszer alkalmazásával is végrehajtható legyen. Hogy ezen kellék a vallásra vonatkozó polgári törvényeknél fel nem található, kiki átlátja. Szolgáljon például az előttünk fekvő törvényjavaslat, melynek 12. szakasza megszabja a szülőknek, melyikvallásban neveljék gyermekeiket: ha itt a törvény kényszerítő ereje alkalmaztatik. képtelenségre vezet. Hasonló példát nyújt a vegyes házasságok bírósága iránt legközelebbről megszavazott törvény, melyben ugyanazon egy megoszthatlan tárgyra nézve — értem a házas felek egymás közti viszonyát — két egymástól független, coordinált, ellenkező elvekből kiinduló biróság állíttatik fel: ha e törvény szerint ideiglenes elválásról volna szó, s az egyik biró azt megítélné, a másik pedig saját nézetei szerint s a mint a tényálladékot felfogta, az elválást megtagadná : szabad legyen kérdenem, melyik ítélethez tartsák magokat a felek? Az egyik szerint elválhatnak, a másik szerint együtt kell lakniok : ime a képtelenség, melybe a polgári törvényhozás a valláshoz tartozó ügybe avatkozva önkénytelenül esett. Miből világos, hogy a polgári hatalom, midőn a vallásra vonatkozó tárgyakra nézve törvényeket hoz, nem saját terén mozog. Xem akarom azonban tagadni, mélt. főrendek, hogy vannak a vallásnak ktilviszouyai és külső tárgyai, melyekre kiterjed a polgári törvényhozás is; de még az ilyen tárgyaknál is, ha a polgári törvényhozás körén tul csak egy lépést teszen, | végsőségekbe t-sik. Példát látok én erre a jelen tör! vényjavaslat most felolvasott 22. szakaszában, meh

Tben a temetők felekezeti jellege eltöröltetik s azok közöseknek mondatnak ki. Szabad legyen kérdenem, ha e törvény értelmében egy népes protestáns községben lakó katholikus család tagjai a protestáns felekezeti temetőben kívánnának temetkezni s a sírhoz egy nagy fakeresztet állítani: végrehajtható volua-e végsőségek nélkül e törvény s a kormány megtagadhatná-e a törvény végrehajtását? Vagy fordítsuk meg a példát. Van egy katholikus népes helységben néhány becsületes protestáns család, s ez a katholikus temetőben sor szerint óhajtana temetkezni s a sírt egy nagyszerű komor, sötét fejfával