Főrendiházi napló, 1865. I. kötet • 1865. december 14–1868. deczember 9.

Ülésnapok - 1865-131

í 608 CXXXI. ORSZÁGOS ÜLÉS. tik, és a közt, a mi a 12-dik §-ban van : én azona indokoknál fogva, melyeket Vay Miklós ő exeel­lentiája előttem elmondott, és azoknál fogva, a mi­ket bátor voltam felhozni, ugy kivánom ezen sza­kaszt megtartani, a mint van. Elnök: Mélt. főrendek! Még többen levén feljegyezve a szólásra, és a képviselőház jegyzője üzenetet óhajtván átnyújtani, jónak látnám a vitát megszakasztani. (Helyeslés.) Bujanovics Sándor képviselőházi jegy­ző (az elnöki szék elé járul): Nagymélt. elnök! mélt. főrendek! Az ő felsége és a svájczi szövetség kö­zött kötött kereskedelmi és postaszerződést, úgy­szintén a képviselőház tegnapi ülésében hozott ha­tározatot a Székes-Fehérvárról Grácz irányában ve­zetendő mozdony vasút és annak Kis-Czelltől Győrig menő szárnyvonala tárgyában van szeren­csém alkotmányszerü hozzájárulás végett tiszte­telettel benyújtani. Majthényi László b. jegyző (olvassa a képvi selöház jegyzőkönyvi kivonatait. 1 ) Elnök: Mindkét tárgy ugy közlekedési, mint pénzügyi szempontból levén megítélendő, ugy hiszem, nincs ellenvetése a mélt. főrendeknek, ha az egyesült közlekedési és pénzügyi bizottságok­hoz fognak utasíttatni ? (Helyeslés.) A jegyzőköny­vek mellékleteit pedig, melyek a képviselőház ha­tározatainak alapjául szolgálnak, rövid utón kér­ném átszolgáltatni, miután a jegyzőkönyvhöz nin­csenek mellékelve. Czíráky János gr.: Kérném az egyesült hármas bizottság tagjait, méltóztassanak ülés után ezen tárgy tanácskozása alá vétele végett itt ma­radni . Elnök : Most a közös ügyek tárgyalására ki­küldött országos bizottság fogván e termet néhány perczre igénybe venni, az ülést felfüggesztem, és a megkezdett vita azonnal a delegatió ülése után folytattatni fog. (Egy órai szünet múlva.:) Az ülést újra megnyitom. Haynald Lajos érsek: Nagyméltóságú elnök! méltóságos főrendek! A magyar-osztrák birodalomnak nagy fontosságú közös ügyei feletti tanácskozását és munkálkodását épen most sike­resen fejezte be e teremben az e végre kiküldve volt országgyűlési bizottság. Nem kevésbbé fon­tosnak tartom én azon közös ügyet is. mely feletti tanácskozásunkat, a rövid félbeszakítás után, újra í'elveszszük. Közös ügye ez a családnak, a hazának és az egyháznak, és engedje a mindenható, hogy ) Lásd az Irományok 305. és 308-dik számát. a törvényhozás bölcsesége ezt szintoly sikeresen tárgyalja ezen közös ügynél elébe állott nagy feladatát, melytől a családok nyugalma, boldog­sága és jólléte, a jövő nemzedék vallás-erkölcsi nevelése, a haza felvirágzása függ, szintoly szeren­csésen megoldja. Mely sikernek eszközléséhez, mennyire belátásom engedi, nézeteim nyilvání­tásával hozzájárulni kívánok én is. Vannak ugyanis némi észrevételeim azokra nézve, mik több tisztelt szónok ur által elmon­dattak, melyeket mielőtt felsorolnék, megemlítem, hogy elvben csatlakozom nmgu gr. Czíráky János indítványához, többet, mit szokott jelességgel mondott, ismételni már azért sem akarván, mert ezt időnk rövidsége, teendőink sokasága nem engedi. Az előttem közvetlenül szólott máit. kővár­vidéki főkapitány úr megemlité , hogy habár sokfelé elágazó nézetek vannak az iránt, miként kelljen a törvények határozataiban megállapítani a vegyes házasságból született gyermekek vallásos nevelését, nekünk mégis csak azon két ajánlat közül lehet választanunk, mely előttünk fekszik. Mi igy levén, én is csak erre szorítkozom, és azon két javaslat érdemleges méltánylásába bocsát­kozom. Az egyikben, azaz a képviselőház által el­fogadott törvénytervezetben azon kívánság van kifejezve, hogy a vegyes vallású házasságból szü­letett gyermekek szülőik vallását nem szerint kövessék, ugy, hogy a fiu az apa, a leány az anya vallásában neveltessék. A másik javaslat szerint, mely az egyesült hármas bizottság jelentésében módositvány gyanánt terjesztetett a magas ház elé, a gyermekek nevelése a szülők szabad egyezkedé­sére bízatnék, és csak akkor lépne közbeatörvény határozata, illetőleg az állam hatóságainak műkö­dése, ha a szülők rendelkezni vagy nem akarnának, vagy elmulasztották volna, vagy pedig viszálko­dások támadnának közöttük. Melyiket fogadom én el e két javaslat közül, minden tétovázás nélkül kijelenthetem. Elfogadom a hármas bizottságnak módositványát e tárgyban is, mint minden másban, legeszélyesebb- és leg­életrevalóbbnak tartván azon kivánatot, mely a mostani állam és törvényhozás által magáéinak vallott vezérelvek következetes alkalmazásától várja kielégítését. S ily elv, melyet mindenkor hangoztatni hallunk, a szabadság elve. Mire hivatkozva, a jelen kérdést is a szabadság elvének értelmében és következetes alkalmazásával kívánom eldöntetni. A szabad államban szabad az egyén, szabad a család, szabad az egyház. Ez azon kiindulási

Next

/
Thumbnails
Contents